144318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfanililkarbamid és származékai előállítására
0 Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.318. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — GO-490. ALAPSZÁM Eljárás szulfanililkarbamid és származékai előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Windholz Tamás A bejelentés napja: 1955. november 15. Ismeretes, hogy az M-smlfanüilkarbanád és N'-en helyettesített származékai gyógyászati -hatással rendelkeznek. Ezek a vegyületek nem állíthatók elő a megfelelő kanbaniidók, benzolszulfokloridok által történő acilezésével i(lásd: Mietzsch— Béhnisdh: Therapeutisch verwendbare Sulfonamidund Sulfonverbindungen; monográfia 1955. 50. old.), ezért különböző eljárásokat ismertettek előállításukra (lásd pl. a 162.955 osztrák, vagy 224.638 és 227.035 sz. svájci szabadalmakat), melyek, minit pl. az utóbbiból .kitűnik, különböző mellékreafcciókboz vezethetnék. Azt találtuk, hogy A— < y— S02 — NH — CO — N < (I) képletű szulfanilükarbamidok, mely képletben A amino, vagy azzá alakítható csoportot, Rí, és R2 hidrogént, alkil-, aralkil-, vagy aromás gyököt jelent, előnyösen előállíthatók oly módon, hogy A-<^>-S °2-x (n) képletű vegyületeket reagáltatunk /Rí Y \ „ \R2 (III) képletű vegyületekkel, mely képletekbe^ A, Rí és R2 ugyanazt jelenti:, mint az (I) képletben, X és Y pedig reakcióképes maradékokat jelent, melyek közül az egyik szükségszerűen tartalmazza a II >N — C—S — R csoportot, míg a másik a HN< csoportot és melyek R — SH képletű vegyületek kilépése közben úgy reagálnak, hogy a (II) és (III) képletű vegyületekből egy > N — CO — N < vagy azzá alakítható csoportot tartalmazó termék keletkezzék. (Utóbbi képletekben R lehet hidrogén, aril-, araiul-, vagy aromás gyök, -és H jelent hidrogént, vagy azt helyettesítő katioivképző anyagot, pl. alkáli-, alkáliföld-fém, NH4,, stb.). Attól függően, hogy melyik kiindulási termék II szolgáltatja az> N — C — S — R csoportot, fenti reakciókat két általános csoportra oszthatjuk., Az első általános eljárás kiindulási termékei egyrészt a p-aimino- vagy azzá alakítható helyettesítést tartalmazó benzolszulfonsav-amidok, ill. ezeknek Na, K, NH4 stib. sói, így pl. az aoetil' szulfanilarhid, a pHnitroibenzollszulfonamid-K, a szulfanilamid-Na stb.; másrészt az S-alkil-tiidkarbaminátok, ill. ezek nitrogénen megfelelően szubsztituált származékai. Ilyenek: pl. az S-metiil-N-butil^tiokarbaminát, S-benzil-N-<benzilrtáakarbaminát, íS-feniltiokarbaminát, S-metiil-N,N-dietil-tiokarbaminát stb., melyeket önmagában ismert módszereikkel álltunk elő, pl. alkütiokarbonil-kloridok és ammónia, ill. megfelelően szubsztituált aminők reagáltatásával, vagy pl. az S-alkil-tiokarbaminát N-mono-, vagy dialkilezése útján stb. De járhatunk el úgy is, hogy a megfelelő benziolszulfonamidokat N-en alkilezett S,0-dialkttl-izotiokaribaiminátokkal reagáltatjuk, mely esetben benzolszulfoinamido-0-«lkil~iziokarbamidokhóz jutunk, melyek önmagában ismert módon, pl. sósavas forralással, adják a megfelelő benzol-szullfonamidokarbamidokat. Amennyiben viszont S-alkilHditidkarbaminatokat reagáltatunk benzolszulfonamidokkal, úgy az önmagukban is értékes benzolszulfonamido-tióikarbamidoikat nyerjük, melyek — mint ismeretes — kénttelenítés útján ugyancsak átalakíthatók szulfanihlkarfoaniádokká. A második általános eljárás kiindulási termékei egyrészt p-helyzetben amino-, vagy azzá alakítható helyettesítést tartalmazó benzolszulfonsav eddig ismeretlen származókai, melyeket N-szulfanildl-S-alfcil-tiokarbaminátokként jelölünk meg. Ezek előállíthatók pl. a megfelelő benzolszulfonsavamidók és alkiltiokafbonil-kloridofcból, vagy a benzoszulfonsavktoridok és S^aliMltioka'rbaminátok reagáltatása révén; de járható út a merkaptánok, ill. az ezeknek megfelelő Na, NH4 stb. vegyületek N-benzo3sEulfokarbaniinsav-klaridokkal való reagáltatása is. Ilyen vegyületek pl. az S-benzil-N-