144314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés akusztikus energia felhasználására

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.314. SZÁM 8. d. 1-11. OSZTÁLY — GE-264. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés akusztikus energia felhasználására Dr. Greguss Pál ultrahangszakértő és Klapka György műszerész, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1957. február 5. Az akusztikus energia különböző felhaszná­lásai régóta ismeretesek. így pl. számos szaba­dalom van akusztikus mosógépekre, amelyek általában két főtípusra oszthatók: a kisfrekven­ciájú mosógépek, melyek legtöbbször 50 vagy 100 Hz frekvenciával működnek és tulajdon­képpen nem mások, mint elektromágneses vib­rátorok. Az ilyen mosógépek egyrészt viszony­lag kényes, mozgó alkatrészeket tartalmaznak, másrészt teljesítményük nagyon kicsi. A másik típus a nagyfrekvenciás elektronikus mosógép, melynek teljesítménye nagyobb, de az elektronikus generátor nagyon költséges, rendkívül kényes és kezelése, valamint karban­tartása komolyabb szakértelmet igényel. Javasolták már továbbá azt is, hogy magát a mosófolyadékot Galton-réndszerű vagy Ja­novszky—Pohlmann-rendszerű folyadéksípba vezessék és így magát a mosófolyadékot hasz­nálják fel a nagyintenzitású akusztikus sugár­zás gerjesztésére. Az ilyen mosógépek azonban szintén nem váltak be, mert vagy kényes moz­gó részeket tartalmaznak, vagy nagyon rossz hatásfokúak és emellett viszonylag nagy nyo­mást előállító szivattyúra van működésük fel­építve. A jelen találmány célja egyrészt a fenti hát­rányok kiküszöbölésére alkalmas mosógép szer­kesztése, másrészt azonban alkalmas a talál­mány szerinti alapelv általában minden oly gép szerkesztésére is, amelynél valaminő melegített folyadékot kell feldolgozni, vagy 'ilyen folya­dékkal kell valami műveletet elvégezni. Ilyen gép pl. a kávéfőző, a sörgyári vagy más extra­háló, stb. A találmány szerinti eljárásnál az akusztikus energiát a feldolgozás alatt álló fo­lyadékban, tehát mosógépnél a mosófolyadék­ban, kávéfőzésnél a főzésre használt vízben, stb. állítjuk elő, éspedig leghelyesebben a „hydro­kenon" néven ismert, a Ko—855. számú ma­gyar szabadalomban védett folyadéksípban, és emellett nem szivattyúval juttatjuk a folyadé­kot ebbe a folyadéksípba, hanem a folyadékme­legítés energiájával, előnyösen pedig a termo­szifon elv alapján. A találmány révén egyrészt feleslegessé válik a gyakorlatban igen hátrányos szivattyú alkal­mazása, nincsenek a hangkeltő eszközben moz­.gó részek, amelyek kényesek és könnyen rom­lanak, emellett pedig külön előny, hogy köny­nyen lehet több egymással párhuzamosan mű­ködő folyadéksípot, ill. generátoregységet alkal­mazni, aszerint, hogy mekkora a feldolgozandó folyadék mennyisége. „Feldolgozás" alatt a je­len leírásban és az igénypontokban azt értjük, hogy a gépben a melegített folyadék bárminő fizikai vagy kémiai változáson megy keresztül, ami-a kitűzött célnak megfelel. A csatolt rajz a találmány két példaképpen vett kiviteli alakját szemlélteti. Az: 1. ábra egy mosógép vázlatos függőleges metszete, a 2. ábra pedig kávéfőzőgépet szemléltet ugyancsak füg­gőleges metszetben. Az 1. ábra szerint a megfelelő űrtartalmú és az akusztikus követelményeknek megfelelően kialakított 1 edénybe töltjük a mosófolyadékot és itt helyezzük el a mosandó 6 ruhát vagy más tárgyakat. Az edényt alulról bármilyen típusú (fel nem. rajzolt) fűtőkészülék vagy hevítőeszköz melegíti. Az edény fenekén helyezkedik el a lent lyukacsos 2 tölcsér, amely az edény alsó részén elkülönített teret létesít és a 3 felszálló­csőben folytatódik. E cső felső részén van egy lapos, hengeres 4 gyűjtőedény, amelyben az 5 folyadéksípokat helyezzük el. Ezek a sípok leg­helyesebben „hydrokenon" néven ismert gene­rátor-egységek, amelyek mozgó részek nélkül kitűnő hatásfokkal működnek és amelyeknél a folyadék érintőlegesen lép be egy hengeres tér­be; ebben a térben a folyadék oly perdületre tesz szert, melynek áramlási sebessége a hang terjedési sebességével összemérhető értéket ér el és így egyrészt nyomás-instabilis helyek, más­részt periodikusan leváló örvények keletkez­nek. A folyadék ebből a térből kisebb átmérőjíí hengeres térbe jut, úgy, amint ezt a fentemlí­tett Ko—-855. sz. szabadalom ismerteti. Ezekben az 5 sípokban vagy generátoregysé­gékben intenzív akusztikus tér keletkezik és ez az akusztikus energia a generátorokból az, 1 edényben levő folyadékra terjed tovább, ill. ide sugárzik. Ezáltal oly rezgések keletkeznek, ame­lyek a 6 ruha (vagy más anyag) igen alapos , tisztítását eredményezik. A felrajzolt kivitelnél hat ilyen „hydroke­non" generátort alkalmaztunk, de ezek száma természetesen változhat és egy is lehet. Tapasz­talat szerint legtöbbször a mosandó ruha min­den kilójára egy-egy akusztikus generátort kell

Next

/
Thumbnails
Contents