144282. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus vezérlés aratócséplőgép vágóasztalának és egyéb szerkezeteinek működtetésére

144.282 ;Í "kifolyóhoz. A vezérlőberendezések közül a rajzban csak a 21 vezérlőberendezést ábrázoltuk, mert a többiek azonos szerkezeti megoldásúak lehetnek. Ezek a vezérlőberendezések önmagukban véve is­mertek s ezért itt azokat nem fogjuk leírni. A 45 csatornából a vezérlőberendezések 48 tápláló csa­tornájába a már előbb említett 41 fúvóka vezet. Ezzel a megoldással elérjük, hogy a 21, 22, 23 ve­zérlőberendezések működése közben, amikor a 49 tolattyú eltolódása következtében a 46 csatorna el­záródik, a 41 fúvókán keresztül csak a szükséges folyadékmennyiség kerül szállításra, amely kisebb, mint a szivattyú egész térfogat-teljesítménye. Ez­zel szemben, amikor 21, 22 vagy 23 vezérlőberen­dezések működésen kívül vannak, az egész folya­dékmennyiség a szabad 45 megkerülő csatornán és a 21, 22, 23 vezérlőberendezések csatornáin át nyo­más nélkül ömlik keresztül a lefolyóba. A többi vezérlőberendezések működését a 17 vezérlőszerv nem zavarja, kivéve a vágóasztal eme­lésének pillanataiban. Minthogy azonban nagyon rövid időkről van szó, ennek a megszakításnak semmi gyakorlati jelentősége sincs a gép többi mechanizmusainak működése szempontjából, mely utóbbiaknál lassú és hosszantartó munkalöketek­ről van szó. A találmány egyik fontos előnye az a tény, hogy a szivattyú állandóan nyomás nélkül dolgozik és csak abban a pillanatban kell teljes nyomással és teljes térfogat-teljesítménnyel dolgoznia, amikor a vágóasztalt emelni kell. A 21, 22, 23 vezérlőberen­dezéseknél a helyzet hasonló ehhez, azzal a különb­séggel, hogy a szükséges folyadékmennyiség ki­sebb. A találmány szerinti berendezés a következőkép­pen működik: A munka megkezdése előtt az 5 tagokkal beállít­juk a kívánt tartómagasságot, azaz azt a magassá^ got, amennyivel az 50 vágóléc (él) (1. ábra) ren­des állásában a 3 elosztó 51 talpainak síkja felett legyen. Amint a 3 elosztó 51 talpa a talajt érinti, felfelé kezd elfordulni, , ennek következtében a 4 drótkötelek, vagy vonórudak meglazulnak és a 10 rugók a 6, 7 kulisszákat hátrafelé húzzák. Ekkor a 11 kivágás homlokfala kapcsloatba kerül a 12 csapokkal és a 13 emelőkart az óramutató járásá­val ellentétes irányban kilendíti, vagyis a 16 to­lattyú semleges helyzetébe tolódik. Amint a 3 elosztók egyike akadályba ütközik, felemelkedik, aminek következtében. a megfelelő 4 drótkötél meglazul úgy, hogy a 6 vagy 7 kulissza 11 kivágásának homlokfala a 12 csappal kapcsolat­ba kerül és így létrehozza az asztal emelését. Amint az akadályon túljutottak, a .3 elosztó lesüllyed és ezzel a 10 rugó hatása ellenében a 6 vagy 7 ku­lisszát elállítja, ezt a mozgást természetesen a 17 vezérlőszervben levő 35 rugó hatása alatt a 13 mű­ködtető emelőkar 12 csapja is követi, a 35 rugó, a 16 tolattyút az asztalt süllyesztő helyzetébe tolja. Az egyensúlyi helyzetet elérve, a 16 tolattyú visz­szakerül semleges helyzetébe. A 6 és 7 kulisszák 11 kivágásának hossza ele­gendő kell legyen ahhoz, hogy lehetővé tegye a két elosztó egymáshoz viszonyított oly mértékű kilengését, hogy az egyik elosztónak a megenged­hető mértékű lesüllyedése semmiféle befolyást ne gyakoroljon a másik elosztó működésére, amely pontosan ebben- a pillanatban a vágóasztal emelé­sét követelné meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidraulikus vezérlés arató cséplőgépek vágó­asztalának és egyéb szerkezeteinek, pl. a motollá­nak, az ékszíj hajtásnak és hasonlóknak működte-­tésére, azzal jellemezve, hogy egyetlen szivattyú szállítja a folyadékot a vágóasztal emelőberende­zését működtető egytolattyús vezérlőszervbe (17), melyen keresztül a folyadék a gép többi szerkeze­teinek utánakapcsolt, önmagában véve ismert to­lattyús vezérlőberendezéseibe (21, 22, 23) szabadon átömlik, kivéve a vezérlőberendezés (17) tolattyú­jának a vágóasztalt emelő helyzetében, amikor a szivattyú a vágóasztal emelőhengereire van kap­csolva. 2. Az 1. igénypont szerinti hidraulikus vezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vágóasztal magassági helyzetét elosztók (3) szabják meg, me­lyek a vágóasztalon lenghetően vannak ágyazva és a hidraulikus emelőberendezés vezérlőszervének (17) tolattyú ját!, (16) működtetik, mely tolattyú (16) rendes körülmények között egy rugó hatására az asztalt (1) sűlyesztő helyzetben van és egy emelő (13) működteti, melynek csapja (12) az elosztóval kapcsolt elaolható kulisszák (6, 7) kivágásaiba (11) kapcsolódik, mimellett a kivágás (11) homlokfelü­letének a csapokkal (12) való kapcsolata által az elosztó (3) emelkedésekor a tolattyú (16) a vágóasz­tal emelésének megfelelő helyzetébe kerül. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti hidraulikus vezérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mnidegyik elosztó (3) beállítható hosszúságú drót­kötéllel vagy rúddal (4) egy kulisszával (6, 7) van összeköttetésben, mely az elosztó (3) süllyedésével ellentétesen ható rugóval van terhelve, mimellett a kulissza (6, 7) hosszúkás kivágásában (11) a mű­ködtető emelő (13) csapja (12) eltolhatóan van ágyazva, a működtető emelőkar másik vége pedig a vezérlőszerv (17) tolattyújával (16) csuklósan kap­csolódik. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti' hidraulikus ve­zérlés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ve­zérlőberendezések (21, 22, 23) elosztótestében (20) egy önmagában véve ismert fúvóka (41) van a ve­zérlőberendezésekbe (21, 22, 23) működésük köz­ben szállított folyadékmennyiség fojtására, vala­mint egy szabad megkerülő csatorna (45), melyen keresztül működésen kívül a folyadék nyomás nél­kül ömlik a lefolyóba. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó uraz 223. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető; Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents