144233. lajstromszámú szabadalom • Indítófolyadék Diesel-motorok hideg indításához

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.233. SZÁM 26. c. OSZTÁLY Ha—401. ALAPSZÁM Indítófolyadék Dieselmoí orok hideg indításához A Magyar Állam, mint a feltaláló Hajdú Endre mérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1955. január 26. Hideg Dieselmotorok indításához javasolták már az olyan folyadékok használatát, amelyek könnyen porlaszthatok és amelyekből — megfelelő szerkezet segítségével — szívás folyamán bizonyos mennyiséget a motorba áramló levegőbe porlasztunk, az indítás megkönnyítése végett. Ezek az ismert folyadékok elvben tényleg alkalmasak lehetnek a hideg indítás megoldására, de csak szorosan véve ezt a feladatot oldják meg, figyelmen kívül hagyva a hideg indítással kapcsolatos többi problémákat. A hideg indításnál ugyanis a motor viszonylag sokáig, hűvös időben néhány percig, nagy hidegben pedig 10—12 percig is. úgyszólván kenés nélkül működik, mert a dugattyú és a henger között még nem alakult ki az olaj film. Tapasztalat szerint ezért az indítás utáni percekben a motor többet kopik, mint rendes üzeme folyamán órák alatt. Á találmány értelmében ezt a hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy az indítófolyadékba kenőanyagot is keverünk, mikor tehát a Dieselmotor indításánál égő anyag kerül a szívott levegőbe, egyúttal kenőanyag is porlódik be és ez a kenőanyag a dugattyúra jutva az indítás után azonnal jó kenést biztosít. A kenőanyag előnyösen olyan, hogy a magas hőmérsékletet is elbírja és részben kenőolajból, részben pedig kolloid-grafitból áll, ami tapasztalat szerint igen jó kenést biztosít. A találmány további részletei arra vonatkoznak, hogy azok a nagyfokú kopások, amelyek eddig az indítás után keletkeztek, nagyrészt a gázolaj kéntartalma következtében keletkező savas anyagok jelenlétének tudhatók be. Ezek a savas természetű anyagok ugyanis az indítás után, tehát akkor, amikor olaj film még nincs, korróziót okoznak. Ezért a találmány értelmében az indítófolyadékba lúgos hatású anyagot keverünk, hogy ilyen módon a savas anyagokat közömbösítsük. Tapasztalat szerint a megfelelő kenőanyagoknak és e lúgos hatású anyagoknak az indító folyadékba való keverése a motor élettartamát többszörösére fokozhatja, a gyakorlat szempontjából tehát jelentősége rendkívül nagy. A találmány további elgondolásai szerint az indítófolyadékban levő égő anyag igen könynyen porlasztható és rendkívül kisméretű cseppekre porlódó anyagból, főleg per oxidált, dimetiléteres etiléterből áll. Ennek azt anyagnak öngyulladási hőfoka alacsony, gyulladási késedelme csekély és nagy oldóképességénél fogva feloldja a beadagolt gázoljacseppeket, miáltal a gázolaj gyulladási késedelmét csökkenti. Ajánlatos továbbá az indítófolyadékot olyan összetétellel készíteni, hogy a benne levő peroxidok elégése folyamán oxigén szabaduljon fel, ami az égést könnyebbé teszi. Az indítófolyadék a fentiek alapján példaképpen a következő összetétellel készülhet: , Butilétert készítünk olymódon, hogy fémnátriumot oldunk butilalkoholban. A nátriumbutilátot butilalkoholos közegben tartjuk, A butilalkoholos nátrium butilátot butilbromiddal neutrálisán közömbösítjük és felforraljuk. A kivált konyhasót leszűrjük. Frakcionált desztillálással elválasztjuk a butilalkoholt a butilétertől. Az étert és butilétert propángáz atmoszférában metiléter gázzal telítjük. A diemetiléter előállítása olyan, hogy metilalkohol t folyamatosan belecsepegtetünk metilalkohol és 64%-os kénsav elegyébe 165° C hőmérséklet tartással. A folyadékhoz; benzoilperoxidot adunk, ezáltal fokozzuk az öngyulladási képességet. A folyadék összeállítása súlyszázalékban a következő: etiléter 50% metiléter 5% butiléter 15% autokollag 5% Los motorolaj 20% piridin 2% benzolidperoxyd o; Ampullázás után 6,5 köbcentiméteres menynyiséget 25 perces kvarcolás mellett ibolyántúli sugarakkal az etiléter peroxidációját megejtjük.