144216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cipőtalp festésére, viaszolására és fényezésére

2 144 216 hordókerékkel és a ráerősített —6— tarállyal együtt egységes egészet képeznek, amely a hozzá tartozó csavarok vagy más oldható kötőelemek oldása után, a —8—- fogantyú segítségével könnyen eltávolítható és az említett célból festő szerelékkel cserélhető fel. A festő szerelék lényegileg csak abban különbözik a viaszoló szereléktől, hogy fűtése nincsen, mert a festőfolyadékot nem kell melegíteni, továbbá a felhordótárcsa is más: nem profilos, hanem sima vagy csak egy egyszerű karimája van, mert a festésnél nincsen szükség profilozásra, sőt ez hátrányos lenne, mert a profilos, palást kinyomja helyéről a festéket. A festő szerelék természetesen szintén néhány csavar vagy hasonló kötőelem révén könnyen és gyorsan megerősíthető ill. kiszerelhető. A :—3—• felhordótárcsa helye kívánt módon beállítható, amennyiben a —2,— továbbítótárcsákhoz: képest előre és hátra, továbbá oldalirányban és függőleges irányban is beállítható és azután rögzíthető. E célból lényegileg ugyanazokat az: elemeket használhatjuk, amelyek a viaszoló és festő szerelék cseréjét is lehetővé teszik, vagyis a rögzítő csavarok oldása után lehet a —3, 4, 6— részeket előre vagy hátra és jobbra vagy balra eltolni, illetve a —4— csatornát a —15—-' csavarral lehet felemelni, vagy süllyeszteni, majd pedig a —16— karral rögzíteni. De nemcsak a —3— tárcsa állítható be, hanem a rajz szerinti kivitelnél a —2— tárcsák is, mely célból azok csapágyai egy-egy excenterben vannak elhelyezve és ez az excenter a —9— fogantyú segítségével elfordítható, éspedig a —10— beosztás vagy skála mentén. Az elfordítással azt érjük el, hogy a csapágy és a benne levő tengely, valamint a tengelyen megerősített —2— tárcsa a —3— felhordótárcsához képest elmozdul. A beállítás főcélja a gyakorlatban az szokott lenni, hogy a —2— tárcsák mértani tengelyén átmenő függőleges, sík és a —3— tárcsa tengelyén átmenő függőleges sík ne essenek egybe, hanem, egymástól a kívánt —a—' távolságban legyen. Ezzel ugyanis azt érjük el, hogy munka közben a talp a kívánt módon a —3— tárcsához: szorul. Ha a —2— és —3—• tárcsákat egymáshoz képest megfelelően beállítjuk, ezzel azt is elérjük, hogy a talp teljes körülfordulása folyamán állandóan érinti a —3— tárcsát és hozzászorul. Ugyanis, ha bizonyos alakú talpak megmunkálása után más alakú talpakra térünk át és a beállítást nem változtatjuk, mégtörténhetik, hogy a talp pl. hegyénél a —3—• tárcsát nem érinti. Pontosan kifejezve a —9— fogantyú elfordításával azt érjük el, hogy megváltozik a továbbítótárcsák szorítóalkotóinak helyzete, tehát annak a két alkotónak a helyzete, amelyek a forgó talpat közrefogják. Ezzel érjük el a kívánt nagyságú és irányú szorítóerőt, továbbá azt, hogy a talp a. teljes körülfordulás folyamán érintse a —3— tárcsát. Ehhez esetleg elegendő, ha csak a —3— tárcsa, vagy csak a —2—> tárcsapár állítható be. A —4— és —6— részek elektromos fűtését a környező hőmérséklet figyelembevételével úgy szabályozzuk, hogy á viasz hőfoka, amelyet a —3— tárcsa is átvesz, mindig megfelelő legyen. Működés: A talpat a —2—> továbbítótarcsák közé helyezzük és a gépet megindítjuk, mire a —3— tárcsához szoruló talp ezt a szabadon forgó tárcsát is forgásba hozza. Legtöbbször egy körülfordulás után a viaszolás befejeződik, a talp éle tehát elegendő viaszmennyiséget kap és ez a viasz be is szívódik: a talp anyagába. Munka közben a —3—• tárcsára tapadt viasz egy részét a —14— leszedő eltávolítja és a csatornába juttatja vissza, amivel azt érjük el, hogy a talpra felvitt viaszréteg vastagsága szabályozható. Viaszolás után a gépet tovább járatva a —3— tárcsát megállítjuk, mely célból a 3. ábra szerinti —11 emeltyű vagy kar végén levő —12—• pecket a tárcsa kerületén levő —13— furatok (2. ábra) egyikébe süllyesztjük, de természetesen más akasztó vagy fékező szerkezetet is használhatunk, mely utóbbi a tárcsát esetleg nem állítja meg, csak erősen lefékezi. A fényesítő hatás növelésére lehet továbbá a —3— tárcsát ideoda lengő mozgásba hozni és így végigvinni rajta a talpélt. Ezután a talp az álló (esetleg ideoda lengő) tárcsához szorulva és ahhoz; dörzsölődve forog tovább és egy további körülfordulás folyamán szélénél kifényesedik* ill. a viasz a talpba beég. Ekkor a talpat eltávolítjuk és másik talppal a munkát tovább folytatjuk. Kellő számú talp viaszolása után a viaszoló szereléket festő szerelékkel cseréljük fel, mire a talpak következő, feldolgozandó csoportját a festő szerelék (nem profilos) felhordó tárcsájával megfestjük, és a talpak festése után ismét a viaszoló szereléket helyezzük be, mire a leírt műveletek elölről kezdődnek. Ha az említett módon a festés a folyékony viaszba adagolt {nem fedő) festékkel történik, akkor természetesen nincsen szükség a festő szerelékre, mert csak a viaszoló szerelékkel kell dolgozni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cipő talp viaszolására és fényezésére, azzal jellemezve, hogy a kezelendő talpat meleg, folyékony halmazállapotú viasszal impregnáljuk, mely célra a talp szélén végiggördülő és előnyösen profilozott kerületű tárcsát használunk, majd pedig ugyanennek a tárcsának a felhasználásával a talp szélét fényezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a folyékony viaszt megfelelő festékkel színezzük és ezzel a színes viasszal impregnáljuk a talpat, majd pedig az, ilyen módon létesített festés és viaszolás után a talp szélét fényezzük. 3. Eljárás cipőtalp festésére és viaszolására, azzal jellemezve, hogy a talp szélét forgó tárcsás gépen festjük, majd pedig a gép festő szerelékét fűthető, viaszoló szerelékkel cseréljük ki és ezután a talpat ugyanezen a gépen folyékony halmazállapotú viasszal impregnáljuk. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy ai viasszal való impregnálás után az impregnáló és fényező tárcsát megfogjuk, ill. forgásában gátoljuk vagy