144215. lajstromszámú szabadalom • Extrudáló szerszám csőalakú testek, különösen műanyagból készült kábelköpenyek előállítására
2 144.215 szoros felfekvése végett valamivel nagyob sebességgel továbbítják át a szerszámon, mint amekkora a műanyag kiömlési sebessége a 8 nyílásból. Ennek következtében a 8 nyíláson át kilépő és a 9 kábellélekre felfekvő műanyagköpenynek nyúlnia kell, miközben az a kábellélekre szorosan felfekszik. A műanyagtömegnek azok a részei azonban, amelyek a kábellélek által lehűtött tüskerészekkel érintkeznek és ennek következtében lehűlnek, képlékenységüket már annyira elvesztik, illetőleg az oly mértékben csökken, hogy az egyébként a meleg és képlékeny műanyagban még nyújtást létesítő húzó erő a köpenyt a lehűlt helyeken kilyukasztja. Ez a hátrányos jelenség annál nagyobb mértékben jelentkezik, minél nagyobb a kábellélek átmérője, úgyhogy körülbelül 35 mm-nél nagyobb átmérőjű kábelek műanyagköpennyel való bevonása az ismertetett szerszámmal nem lehetséges. Az extrudálás alatt álló anyagból történő káros hatású hőelvonás megakadályozása végett a találmány értelmében a matricából és tüskéből álló szerszámban, a tüske belsejében oly köztartó betétet alkalmazunk, amely a tüskével koaxiális, a kábellélek vezetésére alkalmas üreggel készült test, mely a kisajtoló nyílás felé eső végével szabadon nyúlik a tüske belsejébe és amelyet hosszának legalább egy részén hőszigetelő rés különít el a tüske belső falától. A szabad benyúlás alatt e leírásban és az igénypontokban azt értjük, hogy a betétnek a kisajtoló nyílás felé eső vége a tüske falát nem érinti és azt, és a betétnek e végéhez csatlakozó, hosszának célszerűen nagyobbik, szakaszát a tüske belső falától hőszigetelő hatású légrés különíti el. Emellett a betét hátsó vége vagy a tüskével, vagy az extrudáló szerszám egy másik részével van összekötve és ezáltal a tüskével koaxiális helyzetben rögzítve. A találmány szerinti betét rendeltetése, hogy a kábellélek és a tüske közötti érintkezést megakadályozza, vagyis a kábellelket a tüske belsejében úgy vezesse, hogy az a tüskével érintkezésbe ne juthasson. A hőszigetelő légrésnek a betét külső falfelülete és a tüske belső falfelülete közötti biztosítása végett célszerű, ha a tüske legkisebb belső átmérője legalább egy milliméterrel nagyobb, mint a betét legkisebb belső átmérője. A betét rövidebb, mint a. tüske, úgyhogy a betét és a tüske közötti hőszigetelő légrés még a tüske belsejébe torkol. A leírt szerkezeti kialakítás következtében a kábellélek csak a betéttel érintkezik. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajz kapcsán ismertetjük, amelyben az 1. ábra a fent már leírt, ismert extrudáló szerszám, a 2. ábra a találmány szerint készült extrudáló szerszám hosszmetszete. Az azonos hivatkozási számok mondkét ábrában azonos alkatrészeket jelölnek. A találmány értelmében a 14 betét a 2 tüske belsejében koaxiálisán van elrendezve. A 14 betét lényegileg csonkakúp alakú test, melynek fala a szerszám 8 kilépési nyílása felé elvékonyodik és falvastagsága akként van megválasztva, hogy a felvett példában a betét hosszának nagyobbik része és a tüske belső felülete között hőszigetelő 15 légrés marad szabadon. A 14 betét elülső, a szerszám 8 kilépő nyílásához közelebb fekvő vége a tüske belső terében szabadon áll, vagyis a tüske belső felületével ném érintkezik. A 14 betét hátsó végén, a felvett példában a 2 tüske hátsó végében, szoros illesztéssel van rögzítve. A kábellélek a szerszámon való áthaladása közben csak a 14 betéttel érintkezik, amelynek elülső 16 vége közel nyúlik a 2 tüske elülső 17 végéhez. A kábellélek meleget tehát csak a 14 betét testéből vonhat el, mivel pedig a 14 betét a 2 tüskével a felvett példában csak a 18 szoros illesztés helyén érintkezik, meleget tehát csak ezen a helyen vonhat el a tüskéből, e melegelvonásnak a műanyag hőmérséklete szempontjából nincs gyakorlati jelentősége. Egyrészt ugyanis a 14 betét csonkakúp alakú része viszonylag vékonyfalú, abból tehát a kábellélek a szerszámon való átvándorlása közben csak kevés meleget vonhat el, másrészt az. elvont) meleg a tüske hátsó nagy tömegű végéből könnyen pótlódik anélkül, hogy a tüske észrevehetően lehűlne. A betét lehűlése egyébként, éppen a közben levő hőszigetelő 15 légréteg hatása következtében a 2 tüske hőmérsékletét nem befolyásolja. Ily módon a találmány szerinti megoldással a tüskének a műanyag lehűlése szempontjából kritikus részét, a műanyagköpeny belső falát formáló csonkakúp alakú, viszonylag vékony falú nyúlványát a kábellélekkel való érintkezéstől teljes mértékben sikerült megóvni. A találmány szerinti szerszám lehetővé teszi az eddigi eszközökkel elérhető 35—40 mm átmérőjű kábelek mellett lényegesen nagyobb átmérőjű kábelek hibátlan műanyagköpennyel való bevonását. Miután a selejt mennyisége lényegesen csökkent, számottevő megtakarítás érhető el alapanyagban és munkabérben is, a gyártási kapacitás pedig fokozódik. Összehasonlítás végett az alábbiakban két oly kábelnek a szóban levő vonatkozásban, mérvadó adatait közöljük, melyek közül az egyik kábel (A) erei külön-külön vannak műanyagköpennyel ellátva, míg a másik kábel (B) három erének közös műanyagköpeny borítása van. A kábelek itt érdeklő adatai a következőek: A B Névleges feszültség 10 KV 10 KV Érszám és keresztmetszet 3X150 mm 3X150 mm Vasszalag fegyverzet pro 1000 m 2940 kg 1620 kg pvc köpeny pro 1000 m 886 kg 740 kg a kész kábel átmérője 79 mm 58 mm max. gyártási hossz 200 m 300 m Mint fent már utaltunk rá, bár a'találmány szerinti extrudáló szerszám előnyei elsősorban műanyagból készült kábelköpenyek vagy más csőalakú testek gyártásánál jelentkeznek, a szerszám tetszőleges más extrudálható anyagok feldolgozására is előnyösen használható fel.