144205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos fűtőtesteknek kontaktusokkal való ellátására

2 144.205 tására alkalmas és ez az ábra a készítési eljárás bizonyos gyorsaságát szemlélteti. A 3. ábra metszet a 2. ábra 3—3 vonala szerint, de olymódon, hogy ez az ábra azokat a részeket is szemlélteti, amelyek a 2. ábránál el vannak távolítva. Végül a 4. ábra a műveletek időrendi sorrendjét személtető vázlat, a találmány szerinti eljárás magyarázata céljából. Az 1. ábrán szemléltetett 10 fűtőtest alkalmas arra, hogy a szokásos csőburkolatba helyezzük és ilyen módon burkolatos villamos fűtőtestet készítsünk. A 10 fűtőelem megfelelő anyagú 12 fémhuzalból áll, melynek viszonylag nagy ellenállása van, hogy a rajta átvezetett áram hatására a huzal izzásba jöjjön és ilyen módon meleget fejlesszen. A 10 huzal feltüntetett kivitelénél az ellenállásdrót csavarvonalalakjában van tekercselve. Hogy a tekercs szomszédos menetei között rövidzárlat ne keletkezzék, lehet ezt a 12 huzalt szigetelő hüvellyel ellátni, vagy lehet szokott módon olykép eljárni, hogy a szomszédos menetek egymástól megfelelő távolságban vannak. A 12 ellenálláshuzalt bárminő megfelelő áramforrásból láthatjuk el árammal és e célra két fémes 14 érintkezőt vagy szorítót használunk, amelyeket a találmány értelmében a 12 ellenálláshuzal megfelelő végével elektromos és mechanikai szempontból összekötünk. E célból a 14 érintkező egyik végét elvékonyítjuk, tehát lépcsősen úgy alakítjuk ki, hogy . annak hengeres 14a nyúlványa van és ez a 12 huzaltekercs megfelelő végébe hatol. Ügy amint a rajz mutatja, a 12 huzal egyik vége a 14 érintkező 14b vállához szorul, amely az érintkező keskenyebb és vastagabb részei között átmenetet alkotja. Az efféle fűtőtestek magukban véve már ismeretesek és ennélfogva a fentiekben leírt szerkezet még nem része a jelen találmánynak. Űgy amint már említettük az ipar szükségét érzi oly megbízható eljárás.létesítésének, amely -lyel a 12 huzal végeit és a 14 érintkezőket öszszekapcsolni lehet. Mivel a hegesztés kényelmes és gyors eljárás e kapcsolat létesítésére és lehetővé teszi e két összekötött alkatrész közötti kisfokú átmeneti ellenállás elérését, az is célszerűnek látszik, hogy az új összeerősítő eljárás hegesztéssel működjék. Ilymódon ugyanis mechanikailag tartós rögzítést lehet biztosítani a kívánt elektromos kapcsolat elérése mellett. A találmány értelmében a 12 ellenálláshuzalt egymástól megfelelő távolságban elhelyezkedő menetekből olykép alakítjuk ki, hogy a kívánt, csavar vonalalakú ellenálláshuzal keletkezik. Ennek a huzaltekercsnek a belső átmérője előnyösen egyenlő a 14 kontaktus vékonyobb 14a részének átmérőjével, vagy ennél valamivel nagyobb. A 14 érintkező ezután elkeskenyített részével oly mélyen hatolhat az ellenálláshuzalba, hogy utóbbinak vége a 14b-vállra támaszkodjék. Ha ez megtörtént, hegesztő áramot bocsátunk a 12 tekercsnek a 14a nyúlványon felfekvő néhány menetébe, amíg ez utóbbiak felületén a fém olvadni nem kezd. Mivel a 12 tekercs tömege lényegesen kisebb, mint a benne lévő 14a érintkező-nyúlvány tömege, a 12 huzal elegendő mértékben felhevül és biztosítja a hegesztő kapcsolatot, amikor a 14 érintkezőnek még csak vékony felületi rétege olvadt meg. Ez az olvadás az érintkezési helyeken jön létre és az ilyen felületi olvasztást olvasztó nedvesítésnek lehet nevezni. Amikor a 14 érintkező felületén a legkülső rétegnél ez az olvasztó nedvesítés bekövetkezik, a 12 huzal áramát kikapcsoljuk és a meleget a hegesztő varratból a lehető leggyorsabban elvezetjük, hogy a 14a érintkező-nyúlvány ne olvadjon tovább. Űgy mint már említettük a találmány a továbbiakban a fenti eljárás oly megvalósítására alkalmas berendezést is magában foglal, amelynél az érintkezők kapcsolatát tömeggyártás keretein belül lehet létrehozni. A 2. és 3. ábrán feltüntetett berendezésnél két egymáshoz képest hosszirányban elmozdítható 16 és 17 elektródatartó rendszert alkalmazunk. A felrajzolt kivitelnél a 16 tartó függőleges irányban a 17 tartó felett van, de ezeket a tartókat természetesen más viszonylagos helyzetben is lehet alkalmazni. A 16 tartó két 18 hegesztőelektródját és a 17 tartó két további 19 hegesztő-elektródát hordoz. A 16 és 17 tartók ezeket a 18 és 19 hegesztőelektródákat a munkahelyzetből eltávolíthatják és a munkahelyzetbe vihetik, amelyben azok a munkadarabhoz szorulnak. Ez a munkadarab a felrajzolt kiviteli példánál a 12 ellenálláshuzal — tekercsből és a benne lévő 14a nyúlványból áll, amely a 14 kontaktushoz tartozik. Tekintettel arra, hogy a két 18 és 19 hegesztő elektróda-csoport és a megfelelő 16 valamint 17 elektródatartó lényegileg egymással azonosak, ebben a leírásban csak a 16 tartót és a 18 elektródát ismertetjük. A többi elektróda és tartó alkatrész azonban a leírt részek számozásával a rajzon azonos számozású. A 16 tartók lényegileg négyszögletes alakúak és a 16a végrészük keskenyedő. A 17 tartó elkeskenyített végét 17a jelöli. Ezekben az alkatrészekben négyszögeletes 21 és 22 kivágások vannak, amelyeket az egymásfelé fordított felületeken készítünk. A 18 elektróda csoport egyes elektródáit a rajzon 18a és 18b jelöli és ezek a hozzájuk tartozó 21 illetve 22 kivágásokban vannak elhelyezve. Az elektródák vastagsága mindig egyenlő a kivágások mélységével. A 18a és 18b elektródák mindegyikének lapos felülete van, amely a hozzátartozó 16 elektródatartó belső felületével egy síkban van. Tekintettel arra, hogy a 18a és 18b elektródák lényegesen hosszabbak, mint a 21 és 22 kivágások, viszonylag hosszú darabbal kinyúlnak a 16 elektródatartóból. A 19 elektróda csoportnak 19a és 19b elektródái vannak, amelyek a 17 tartó 21 és 22 kivágásaiban helyezkednek el. A 18 és 19 hegesztő elektródák és a köztük lévő hengeres munkadarab között lehetőleg egyenletes kontaktusnyomást kell biztosítani, , amely célból a 18 és 19 elektródák megfelelő végein félgömbölyű kivágásokat készítünk. Ez a 3. ábrán látható, mely szerint a 18a# elektródának 24 és 19a elektródának 25 félhengeres kivágása van. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy amennyiben a 12 ellenálláshuzal illetve tekercs