144172. lajstromszámú szabadalom • Nyomássszabályozó berendezés légkondenzátorhoz

2 144.172 port helyett célszerű a 2. ábrán a 11 vízturbinát alkalmazni, amely a keringetett víz: potenciális energiáját hasznosítja áramtermelésre, vagy a 3 szivattyú közvetlen hajtására, fedezvén teljesítményszükségletének egy részét. E megoldásnál a nyomásszabályozásának féladatát a 11 vízturbina beeresztő-szabályozó berendezése veszi át, mely a vezérlő impulzusát ismét a 9 csővezeték 7 pontjáról kapja. (Természetesen ez esetben a szabályozó berendezés nem teljesítményre szabályoz, hanem mindig úgy áll be, hogy a 3 szivattyú által szállított vízmennyiség változáskor a rendszer 7 pontjára előírt nyomás változatlan maradjon. Ha tehát villamosáramot fejleszt a vízturbina, akkor az általa hajtott generátornak egy máshonnan is táplált hálózattal kell párhuzamosan futnia» ha pedig a 3 szivátytyút hajtja közvetlenül, akkor a szivattyú-teljesítmény szabályozását a teljesítménykülönbözetet szolgáltató villamosmotornak, vagy egyéb erőgépnek kell eszközölnie.) A vízrendszerben ható nyomás szabályozásának egy további módját mutatja a 3 ábra. E szerint az 1 turbinából kiáramló gőzt ugyancsak a 2 keverőkondenzátor csapatja le, azonban ennél a megoldásnál a 15 vízbefecskendező fúvókák több (az ábrán példaképpen négy) csoportra oszlanak, melyek párhuzamos kapcsolásban együttesen fecskendezik be a keringetett teljes vízmennyiséget. A visszahűtő rendszer legmagasabb pontján az atmoszférikusnál nagyobb nyomás tartása ennél a kapcsolásnál úgy történik, hogy a 11., 12., 13. és 14. szelepek vezérlőimpulzusukat a visszahűtő rendszer 7 legmagasabb pontjáról veszik és olymódon működnek, hogy a nyomás csökkenése esetén fokozatosan egyik a másik után zár. Ezáltal kisebb vízmennyiség esetén a szelepeknek csak egy része van nyitva és így a vízporlasztókban szükséges kezdeti vízsebesség részterhelésnél is biztosítható. Amennyiben különleges helyi viszonyok szükségessé tennék, úgy meg van természetesen annak a lehetősége is, hogy a vezérlő impulzust a 7 helyett a 9 csőrendszernek bármely 8 tetszés szerinti pontjáról vegyük. Ez esetben viszont a 8 ponton uralkodó nyomást úgy kell meghatározni, hogy az a 7 ponton előírt nyomásnak megfeleljen. Ilymódon tehát az automatikát egy megfelelő korrigáló berendezéssel kell kiegészíteni, amely a geodetikai magasság-különbözeten kívül még az áramló vízmennyiségek különbözetéből adódó hidrodinamikai változásokat is figyelembe veszi. l A kiadásért felel: a Közgazdasá Szabadalmi igénypontok: 1. Léghűtésű kondenzációs berendezés keverőkondenzátorral és felületi hőcserélőkkel, amelynél a hűtőközegként szolgáló visszahűtött kondenzátumot zárt körben keringtetik, azzal jellemezve, hogy a visszahűtő rendszerbe a keverőkondenzátor előtt legalább egy olyan önműködő szabályozószelep van beépítve, amely vezérlő impulzusát a visszahűtő rendszer legmagasabb pontjáról kapja és a víznyomást a hűtővíz (kondenzátum keringtetésére szolgáló szivattyú nyomócsonkjától az egész visszahűtő rendszer minden pontján egészen a szabályozószelepig a légköri nyomásnál nagyobb értéken tartja. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csővezetékrendszerbe a keverőkondenzátor előtt valamilyen vízmotor, pl. vízturbina van beépítve, amely a keringtetett víz potenciális energiáját áramtermelésre vagy a keringtető szivattyú hajtására hasznosítja, mimellett ez a vízmotor a víz belépési helyén olyan önműködő szabályozó berendezéssel van ellátva, amely vezérlőimpulzusát a visszahűtőrendszer legmagasabb, pont járói kapja és a víznyomást a visszahűtőrendszernek a keringtetőszivattyú nyomócsonkja és a beeresztő szabályozószerkezet közötti részén minden ponton a légköri nyomásnál nagyobb értéken tartja. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a visszahűtő rendszerbe a keverőkondenzátor előtt olyan párhuzamosan kapcsolt szelepek, ill. szelepcsoportok vannak beépítve, amelyek vezéri őimpulzusukat a visszahűtőrendszer legmagasabb pontjáról kapják, és úgy vannak elrendezve, hogy csökkenő vízmennyiség esetén az egyes zárószervek egymás után záródnak és ezzel a víznyomást a visszahűtőrendszer minden pontján a légköri nyomásnál nagyobb értéken tartják, egyidejűleg biztosítva azt is, hogy a víz befecskendezése mindig állandó sebességgel, az adott vízmennyiségnek megfelelő számú fúvókán át történjék. 4. Az 1—4. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az impulzusadó a visszahűtőrendszer tetszőleges pontján van elrendezve, az automatika pedig olyan korrigáló berendezéssel van ellátva, amely a hidrodinamikai viszonyok változását önműködően figyelembe veszi annak érdekében, hogy a rendszer legmagasabb pontján a víznyomás mindenkor a légköri nyomásnál nagyobb értéken maradjon. rajz :i és Jogi Könyvkiadó igazgatóin 2655. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László