144162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztisztítómassza készítésére
/ 144-162 meg, hanem a vörösiszaphoz szárítás céljából adagolt bauxitnak a feltárása is végbemegy anélkül, hogy a kemencében végighaladó anyag annak falához hozzásülne és így üzemzavarokat okozhatna. A zsugorítmány kilúgozásakor jelen találmány szerinti eljárásuknál is igen előnyösen állíthatunk elő kikeverésre alkalmas töménységű aluminátlúgöt, amely kovaisavtalanítás után a timföld gyár körforgalmába vezetendő. A timföldgyár tehát előző eljárásainkhoz hasonlóan, a Bayer-féle vörösiszapból maist is visszakapja ' a nátron és alumíniumoxid 50—60%-át, ezenkívül a bekevert bauxitból is az A12 0 3 jelentős százalékát tudja feltárni. Ennél az új eljárásunknál adagolt szódafelesleg azzal az előnnyel is jár, hogy vele pótolható a Bayer-féle timföldgyárban még a vörösiszap feldolgozásának bekapcsolása után sem elkerülhető lúgveszteség. A jelen találmány szerinti bauxitbekeverő eljárással a jelen találmány céljainak megfelelően termelt „szekundér vörösiszap" kiváló minőségű gáztisztítómassza. Ez a módszer kombinálható a 142,584. sz. szabadalom szerint 1—2 % NaCl bekeveréssel, amikor a kénmegkötőképesség további javulása következik be. Példa: Egyik timföldgyárunkban az első mosó Dorrban ülepedő vörösiszap összetétele 105 C°-on kiszárítva a következő volt: Si02 . . '. 9,38% Ti02 5,41% Fe2 0 3 38,16% A12 0 3 24,55% CaO 5,50% Na2 0 5,52% Izz. veszt 11,40% Ezt a vörösiszapot jelen találmány szerinti eljárásunknak megfelelően — kimosás nélkül — a rajta tapadó aluminátlúggal együttesen paszta, vagy pépszerű állapotban különítettük el. Ilyenkor a tapadó aluminátlúgöt tartalmazó yörösiszap-pasztának a nedvességtartalma átlagosan 45% szokott lenni. Szárazanyagának öszszetétele, melyből szabadalmunk szerint gáztisztítómasszát készítünk, a következő volt: Si02 . ... 7,48"/o Ti02 ,. 4,32% Fe2 0 3 28,88% ' A12 0 3 28,68% CaO 4,20% Na2 0 14,90% Izz. veszt 11,40% A példában látható összetételekből következik, hogy 100 kg-nyi — az aluminátlúggal együtt beszárított — vörösiszapnak 182 kg nedves vörösiszap paszta felelt meg. A jelen eljárásunk szerint készítendő gáztisztítómassza számára ehhez a mennyiséghez: hozzákevertünk 100 kg vízmentes szódával egyenletesen elegyített 100 kg pörkölt bauxitlisztet. A felhasznált pörkölt bauxitliszt Összetétele a következő volt: Si02 5,83% Ti02 2,36% Fe2 0 3 22,76% A12 0 3 48,51% Izz. veszt 21,27% Ennek a bauxitnak a Bayer-eljárással történő feldolgozásakor elméletileg 89,9%-os, gyakorlatilag kb. 80%-os timföldkihozatalt érhetnénk el. A vörösiszap -4- bauxit -f- szóda darabosított keverékét forgó kemencében 900—950 C° hőmérsékleten hőkezeltük, a zsugorítmányt lúgos mosóvízzel 10 percig főztük, azután a zagyot szűrtük és a vörösiszapot a szűrőn kimostuk. Az így előállított pirogén, vörösiszap (szekünrdér vörösiszap) összetétele a következő volt: SiO, 9,43% Ti02 7,30% Fe2 0 3 57,23% A12 0 3 8,09% Na2 0 4,53% Izz. veszt. 12,10% A 182 kg-nyi vörösiszap pasztában és a 100 kg bauxitlisztben levő anyagok mennyiségéből és a nyert szekundér iszap elemzési adataiból megállapítható, hogy a leverek feldolgozása során az Al2 0 3 -tartalomnak .... 90,6%-át a SiOa-tartalomnak 35,0%-át oldottuk ki. A 182. vörösiszap-paszta + 100 kg bauxitliszt keverékének összetételéből az is megállapítható, hogy az A12 0 3 : Si02 viszony, tehát a rnodulusz 5,7. Ilyen anyagnak Bayer szerinti feldolgozásakor elméletileg 84,7%-os, gyakorlatilag 69,5-os timföldkihozatal érhető el. Javasolt eljárásunkkal, amelynek kiinduló anyaga ez az 5,7 modulusú keverék, a gáztisztítóimassza készítésénél kapott aluminátlúgöt deszilikálálva 85,2%-os A12Ó 3 kihozatali értünk el. A kapott szekundér vörösiszap jóminőségű gáztisztítómassza: kénhidrogénmegkötő képessége: 55% kéntartalom, 100 g kimerült masszában. Sárosodási pontja 60%. 182 kg Vörösiszappaszta -f- 100 kg bauxitliszt keverékéből, kb. 90 kg száraz szekundér vörösiszap keletkezett. Eljárásunk során a bauxithoz kevert szódából egyrészt az Al2 0 3 -hoz kötött nátriumaluminát, másrészt a vasoxidhoz kötött nátriumferrit lesz a zsugorítmány ban. Kilúgozáskor a nátriumaluminát oldódik, a nátriumferrit pedig NaOH-ra. és Fe(OH)3-ra bomlik. Eljárásunk gazdaságosságát nemcsak az jellemzi, hogy az egyébként nem használható Bayer-féle vörösiszapot értékes gáztisztítómaszszává alakítjuk. GazdaságoiS az eljárás azért is, mert a bauxit adagolással, amely rosszminőségű is lehet, Bayer-kikeverésre alkalmas aluminátlúgöt tudunk termelni, amely a bauxitban levő Al203 -többletével az autoklávokat és a Dorr-sort megkerülve jut be a Bayer-gyár kikeverőibe. Ez a találmányunkkal kapcsolatos
