144138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés meglévő hőerőművek korszerűsítésére
o 144.138 nába áramlik, ahol a kondenzátor - nyomásig expandál. E megoldásnál, annak ellenére, hogy esetleg egyetlen nagyteljesítményű gép viszi a terhet, a kellő tartalék az eredeti «erőmű gépeiből biztosítható. Ugyanis a (4) turbina meghibásodása esetén az üzem folytatható olymódon, hogy az (1) kazánok termelte gőzt az eredeti erőműnél alkalmazott túlhevítési hőfokon — tehát a (3) utó-túlhevítő előtt — az (5) vezetéken a (2) régi turbinákba vezetjük. Ebben az esetben az erőmű a korszerűsítés utáni teljesítménynél kisebb teljesítménnyel és rosszabb hatásfokkal bár, de üzemeltethető. Ä találmány szerinti eljárás foganatosítására egy másik megoldás látható a 2. ábrán. Itt is a korszerűsítés folytán a (8) utó-túlhevítő és egy vagy több (9) előtét-turbina van alkalmazva. A (9) turbina azonban csak körülbelül a (8) utó-túlhevítőben történt gőzhőfok-emelésnek megfelelő hőesés feldolgozására alkalmas és belőle az eredeti erőműben alkalmazott hőfokhoz közelálló jellemzőkkel bíró gőz lép ki, amit a (10) régi turbinákba vezetünk a kondenzátornyomásig való expandálás végett. Természetesen itt is visszaállítható az eredeti érőműnek megfelelő kapcsolás az új gépi berendezés kiesése esetén, mert a (11) vezetéken a (7) kazánok gőze a (8) utó-túlhevítő előtt elvezethető a (10) régi turbinákba. A fenti esetekben az eredeti erőmű egy nyomásszinten dolgozott. Ha két nyomásszinteh dolgozó erőművet kívánunk a találmány szerinti eljárás segítségével korszerűsíteni — tehát már előtét-erőművel bíró erőműről van szó — akkor az utó-túlhevítést, illetve ebben az esetben közbenső túlhevítést az eredeti előtét-turbinából kijövő gőznél célszerű elvégezni. Feltaláló több, 200 t/ó gőzfogyasztású de különböző fajlagos hőfogyasztással dolgozó — tehát eltérő teljesítményű -— erőműre vonatkozóan összehasonlító számításokat végzett. Az eredeti erőművekben (3. ábra) a turbinába lépő gőz nyomása p, = 18—50 ata, hőfoka tj = 410 C° volt. A korszerűsítés után (4. ábra) az előtét-turbinába lépő gőz nyomása p2 = Pi = 18—50 ata hőfoka pedig t 2 = == 590 Gp . A számítások szerint, a különféle fajlagos hőfogyasztású erőműveknél a találmány szerinti korszerűsítés révén 8—10 MW teljesítménytöbblet jelentkezik és 9—19 %-kal csökkeh a fajlagos hőfogyasztás. Mindezek az eredmények viszonylag kis összegű beruházással biztosíthatók. A találmány számos előnyt biztosít, melyeket feltaláló a fent említett számításoknál nem vett figyelembe, bár azok közvetve az erőmű hatásfokának további javulást eredményezik. így például az új turbina beállításával az eddig hiányzó regeneratív tápvízelőmelegítés is lehetővé válik. Vagy, hogy az utó-túlhevítés következtében a gőz nedvességtartalma az expanzió végén lényegesen kisebb mint az eredeti erőműnél. Biztosítható továbbá a találmány alkalmazása esetén az erőmű szene osztályozással és/yagy rostálással nyert részeinek erőművön belüli teljes mértékű felhasználása is. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás meglévő hőerőművek korszerűsítésére, melyre jellemző, hogy az grőrnű rfgi kazánjaiban termelt gőz hőfokát a korszerűsítés alkalmával létesített egy vagy több új turbinába lépése előtt a kazánnyomássál azonos, vagy annál kisebb, állandó nyomáson túlhevítjük erre a célra készült egy vagy több utó-túlhevítőben, vagy a meglevő kazánba, ill. kazánokba utólag épített túlhevítőben és az így nyert utó-túlhevített gőzt expandáltatjuk a kondenzátornyamásig az erre a célra alkalmas egy vagy több új turbinában. 2 Eljárás meglevő előtét-erőművel bíró hőerőművek korszerűsítésére azzal jellemezve, h}qgy a régi előtét-turbinából kilépő gőzt a korszerűsítés keretében beállított előtét-turbinába lépés előtt, a régi elótét-turbma ellennyomásával egyező, vagy ennél" kisebb értékű állandó nyomáson túlhevítjük a meglévő módszernél esetleg már alkalmazott közbenső túlhevítési hőfoknál lényegesen magasabb hőfokra, az erre a célra készült egy vagy több különálló utó-tulhevítoben, vagy a meglévő kazánba, illetve kazánokba utólag beépített túlhevítőben 3 Az 1 igénypont szerinti eljárás változata azzal jellemezve, hogy az utó-túlhevített gőzt egy vagy több olyan előtét-turbinában vezetjük, ahol az expanziónak csak egy része történik meg, míg B7 ír xpanzi ó további folytatása végett a gőz{ az erőmű régL turbinába vezetjük 4 Az 1. és 3 igénypont szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés azzal jellemezve, hogy az erőmű régi turbinái a kazán(-ok) és az utó-túlhevítő(-k) közti frissgóz-vezetékkel össze vanpak kötve egy elzárható csővezeték révén. 5 Az 1 —3. igénypont szerinti eljárás foganatosításához szükséges utó-túlhevítő azzal jellemezve, hogy rostélyos tüzelőberendezéssel bír. 6. Az 5. igénypont szerinti utó-túíhevítő kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy szénporJ:uzelésre alkalmas berendezéssel van ellátva. 7. Az 5 igénypont szerinti utó-túlhevítő azzal jellemezve, hogy olajtüzeléssel működik. 8. Az 5 igénypont szerinti utó-túlhevítő azzal jellemezve, hogy gáztüzeléssel működik 9 Az 5. igénypont szerinti utó-túlhevítő azzal jellemezve, hogy hulladékhő felhasználására alkalmas 1 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 73 "Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajsja László
