144112. lajstromszámú szabadalom • Kötöttpályás járművek légnyomásos fékjeinek vezérlőberendezése
2 144.112 vezérlő légtartály és a fővezeték közötti zárószelepet a fékhengerből vett sűrített levegő működteti. A fékhenger azonban csak a vezérlő légtartály és a fővezeték közötti olyan nyomáskülönbségnél kezd megtelni, amely a vezérlőtag érzékenységének megfelel, tehát ebben az esetben pl. 0,2 kg/cm2 . A vezérlő légtartály zárószelepe tehát nagyobb nyomásesésnél is nyitva van, mint amilyenre a vezérlő légtartály érzéketlenségi nyílása méretezve van és ennél a nagyobb nyomásesésnél gyorsabb nyomáscsökkenés következik be a vezérlő légtartályban. Lejtős pályaszakaszokon való menetnél előfordul, hogy ismételt, fékezésnél és fékoldásnál a fékhenger rövid időre légtelenítődik, minek folytán a vezérlő légtartály záró szelepe kinyílik, és a vezérlő légtartály nyomása gyorsan egyenlővé válik a fővezeték nyomásának szintjével, amelynek értéke azonos lehet a vezérlőtag érzékenységével, tehát például a kezdeti nyomásnál 0,2 kg/cm2 -rel lehet kisebb. Ha ez a folyamat néhányszor egymást követően megismétlődik, a vezérlő légtartályban további nyomáscsökkenés következik be, ami a If ék fiatását rontja és az üzembiztonságot veszélyezteti. A találmány értelmében légnyomásos fékek olyan vezérlőberendezéseinél, amelynek önműködő vezérlő tagja és önműködő gyorsító tagja van és a gyorsító tag érzékenysége nagyobb, mint a vezérlő tagé, a gyorsító tagot a segédlégtartályban és a fővezetékben uralkodó nyomások különbségével működtetjük, és a vezérlő légtartály érzéketlenségi nyílását — az ismert megoldásoktól eltérően —> a főlégvezeték és a vezérlő légtartály közötti fokozott, megengedhető pillanatnyi nyomáskülönbséggel arányosan csökkentjük. A találmány szerinti berendezés egy kiviteli példáját a csatolt rajz vázlatosan szemlélteti. A rajzon a vezérlőberendezés egyes egységeit az alábbi módon jelöltük: BV fékhenger RK vezérlő légtartály PV segédlégtartály HP fővezeték RJ vezérlő tag ZJ gyorsító tag UJ záró tag Az RJ vezérlőtag a 11 kettős szelepből, a 12 ellendugattyúból, egy 13 lenenmembránnal, a 14 vezérlődugattyúból, a 15 vezérlő membránból és egy 16 érzékenységi rugóból áll. A gyorsító tagnak 17 gyorsító dugattyúja van, amelyet a 18 gyorsító membrán működtet, továbbá a 19 gyorsító szelepe, és 20 érzékenységi rugója. A zárótagnak van egy 21 záródugattyúja egy 22 membránnal, egy 23 zárószelepe, amely a vezérlő légtartály x érzéketlenségi nyílását vezérli, a segédlégtartály y érzéketlenségi nyílása és a 24 rugója. Ezenkívül a vezérlőtberendezésben még egy 25 visszacsapó szelep is van, amely a fővezetékben nyomásemelkedéskor tehetővé teszi a kalibrált nyíláson keresztül a segédlégtartály megtöltését. A különböző dugattyúkat működtető terek a következőképpen állanak egymással összeköttetésben: A 12 dugattyú feletti 26 teret a 27 csatorna a BV fékhengerrel, az ellendugattyú alatti 28 teret a 29 csatorna a környező szabad levegővel, a 14 vezérlő dugattyú feletti 30 teret a 31 és 32 csatorna a HP főlégvezietékkel, a 17 gyorsító dugattyú feletti 36 teret a 37, 38, 39 és 40 csatornák a. PV segédlégtartállyal, a 17 gyorsító dugattyú alatti 41 teret a 42 és 32 csatornák a főlégvezetékkel, a 21 záródugattyú feletti 43 teret a 44 és 27 csatornák a BV fékhengerrel és végül a záródugattyú alatti -.'45 teret a 46 csatorna a környező szabad levegővel köti össze. A berendezés működése a következő: a) A vezérlőberendezés érzéketlensége. A nyomásnak a főlégvezetékben, a segédlégtartályban és a vezérlő tartályban a — rendszerint 5 kg/cm2 —• üzemi nyomásra történő kiegyenlítődése után légtelenített fékhengernél a főlégvezetékben a nyomás lassan lecsökken. Felemelkedett 23 zárószelepállásnál a levegő a segédlégtartályból a 40, 39 és 38 csatornákon át a segédlégtartály y érzéketlenségi nyílásán át 47 csatornán át a HP főlégvezetékbe áramlik. Emellett az érzéketlenségi nyílás úgy van méretezve, hogy a PV segédlégtartály és a HP főlégvezeték között a féknek az érzéketlenségi határok közötti működése közben nem jön létre nagyobb nyomáskülönbség, mint ami az érzékenységnek megfelel, tehát például 0,1 kg/cm2 . Az RK vezérlő légtartály x érzéketlenségi nyílása ezzel szemben úgy van méretezve, hogy a nyomáskülönbség1 a, vezérlő légtartály és a fővezeték között nem lépi túl azt az értéket, amely a vezérlőtag érzékenységének megfelel, tehát például 0,2 kg/cm2 -et. Az érzéketlenségi nyílás tehát jóval kisebb, mint abban az esetben, amikor a vezérlő légtartály nyomása a gyorsító dugatytyút is működteti és amikor az érzéketlenségi nyílás méreteit a gyorsító tag érzékenysége határozza meg. b) A fékezés és a fék oldása. A fékezést a fővezetékben a nyomás csökkentésével végezzük, amikor is, az a sebesség, amivel a nyomáscsökkenése bekövetkezik, nagyobb, mint az érzéketlenség határai közötti nyomáscsökkenés. A segédlégtartály és a főiéigvezeték közötti nyomáskülönbség a 17 gyorsító dugatytyút a 20 rugó ereje ellenében lefelé mozgatja és a gyorsító dugattyú a b szelepülésen át szabaddá teszi az összeköttetést a HP fővezetékkel összeköttetésben álló 41 tér és a 48 gyorsító kamra között. Egyidejűleg a 19 gyorsító szelep c szelepülésével elzárja a 48 gyorsító kamrának a 49 csatornán át a környező szabad levegővel való összeköttetését. A 48 gyorsító kamra a HP fővezetékből levegővel telik meg, miáltal ebben a vezetékben gyorsabb nyomásesés következik be, amely elősegíti a fékezési hullám, gyors tovaterjedését a vonatszerelvény mentén. Egyidejűleg a nyomásesés a fővezetékben 42, 32, 31 csatornákon keresztül a 14 vezérlődugattyú feletti 31 térre is átterjed és a vezérlődugattyút az RK vezérlő légtartály és a fővezeték közötti nyomáskülönbség a 16 rugó erejével szemben felemeli.
