144111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kötöttpályás járművek légnyomásos fékjeinél a segédlégtartályok megkötésére
2 144.111 főlégvezetékben a nyomás csökkentésével történik. A fővezetékben a légnyomás csökkenése a 12 vezérlődugattyú feletti 14 térben is érezteti hatását, a 12 dugattyút a segédlégitartályban és a 16 térben uralkodó túlnyomás felső állásába viszi. Az elosztó dugattyúnak felefelé való mozgásakor ez a dugattyú zárja azt a c szelepülést, melyet a 18 kettős szeleppel alkot és a 18 kettős szelepet felemelve annak b ülését felszabadítja. A levegő a segédlégtartályból ebben az'esetben a szabad b szelepülésen keresztül átömlik a fékhengerbe. A fék oldását a fővezetékben a nyomás csökkentésével végezzük, amikor is a dugattyú alsó állásába kerül. A kettős szelep zárja a b ülést és a sűrített levegő a szabad c szelepülésen át a környező szabad levegőbe áramlik. A segédlégtartályban a fékezéskor bekövetkezett légnyomásesést a fék oldásakor a főlégvezetékből a. 25 fojtószelepen át pótoljuk. A 25 fojtószelepet a fővezetékben uralkodó túlnyomás felemeli. A szelep emelkedését a 26 rugó szabályozza és az emelkedés arányos a fővezetékben levő nyomáskülönbséggel és ezért a fojtószelep alatti és a segédlégtamtály, illetve a fojtószelep feletti 27 tér nyomásainak különbségével. Ha a fővezeték és a segédlégtartály közötti nyomáskülönbség csekély és pl. nem haladja meg az 1,5 kg/fcm2 -<t, fojtószelep olyan magasra emelkedik, hogy a levegő a 30 és 31 nyílásokon átáramlik és a segédlégtartály aránylag gyorsan utántöltődik. Ez. az eset megfelel egy a szerelvény végén levő jármű fékje oldásának. Ha a nyomáskülönbség a fővezeték és a segédlégtartály között nagyobb, pl. nagyobb mint 1,5 kg/cm2 , a fojtószelep annyira felemelkedik, hogy a szelep y éle a szelepvezeték x élével fedésbe kerül és ezáltal a légáramlás útját a 30 csatornán keresztül elzárja. A segédlégtartályt tehát nagyobb nyomáskülönbségnél csak a fojtószelepben levő 31 csatorna tölti utána, ami lassan megy végbe. Ez az eset megfelel a szerelvény elején levő jármű fékoldásának, töltő lökések alkalmazása esetében. A találmány tárgyának egy további kiviteli példáját a 2. ábra szemlélteti. A segédlégtartály utántöltésére szolgáló átömlő nyílást ebben az esetben egy rés képezi, melyet a 25 szelep p felülete alkot a szelepvezeték x élével. Ez a rés a szelep mozgásakor változik és ha a szelep emelkedik, csökken. Minthogy ebben az; esetben is a szelep emelkedése arányos a fővezetékben és a segédlégtartályban uralkodó nyomások különbségével és így a 26 rugó összenyomódásával is, a segédlégtartály utántöltése is a fővezeték és a segédlégtartály nyomása különbségétől függően fog történni. Természetesen más módon is szabályozható a levegő átömlése a segédlégtartályba. Az eddig leírt eljárásnál az átömlő csatorna keresztmetszetét szabályoztuk. Hasonló módon azonban a szabályozás a csatorna hosszának változtatásával is megoldható, adott esetben pedig a két módszert kombinálni is lehet.. Emellett, egymáshoz képest elmozgó elemeket is lehet alkalmazni, melyek kölcsönösen eltolhatók vagy elforgathar tók. Az elemekben, hornyok, mélyedések vagy kiemelkedések lehetnek, amelyeket a kívánt cél elérésének érdekében, különböző módokon lehet egymással kombinálni. A találmány szerinti berendezés így lehetővé teszi a fékek segédlégtartályainak egyenletes utántöltését hosszú vonatszerelvényeknél is és egyrészt biztosítja a segédlégtartályoknak a fékek helyes működéséhez szükséges elegendő töltését, másrészt pedig a főlégvezetékben a nyomás gyors emelkedését a szerelvény végén is és a fék gyors kioldását hosszú vonatszerelvényeken. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kötöttpályás járművek légnyomásos fékjei segédlégtartályainak utántöltésére, amely segédlégtartályok a fékezéskor sűrített levegőt szállítanak a fékhengerekbe és amelyeket a fék oldásakor a főfékvezetékből töltünk utána, azzal jeli e m e z v e, hogy a főfékvezeték és a segédlégtartály közötti átömlési ellenállás a segédlégtartály utántöltése közben, a fővezeték és a segédlégtartály közötti nyomáskülönbségtől függően önműködően szabály ozódik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a segédlégtartály és a fővezeték közötti nyomáskülönbségnél a segédlégtartály és a fővezeték közötti keresztmetszet, illetve az átömlő csatorna hossza változik. 3. Berendezés a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy egy átömlő nyílásról, illetve két felület közötti csatornáról történik gondoskodás, melyek kölcsönös, a fővezetékben (HP) és a segédlégtartályban (PV) uralkodó nyomáskülönbség folytán létrehozott mozgással egymáshoz képesti kölcsönös távolságúikat változtatják, egymáshoz képest eltolódnak, vagy elforognak. 4. Berendezés a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy a levegő átömlése felemelt szelepnél (25) a vezetékben a segédlégtartály és a fővezeték között két nyílásán át történik (30, 3.1), amelyek egyike (30) nagyobb nyomáskülönbségnél lassan működésen kívül helyeződik. 5. Berendezés a 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás ára azzal jellemezve, hogy egy, vagy két, a fővezeték (HP) és a seigédlégtartály) (PV) közötti nyomáskülönbségtől függően egymáshoz képest elmozduló elemen hornyok, bemélyedések, illetve kiemelkedések vannak, amelyek kölcsönös elmozdulásukkal a segédlégtartály töltése köziben az átömlési ellenállást szabályozzák. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2467. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
