144108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző fajtájú sugarak, pl röntgensugarak által előállított képek láthatóvá tételére

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.108. SZÁM 57. b. 12—17. OSZTÁLY — BO—565. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés különböző fajtájú sugarak, pl. röntgensugarak által előállított képek láthatóvá tételére Bejelentő: Dr. Bohun Antonio, Prága A bejelentés napja: 1956. szeptember 12. Ha különböző, az emberi szem. számára láthatatlan sugarakkal, pl. röntgensugarakkal vagy y sugarakkal, továbbá nagy energiájú korpuszkuláris sugarakkal dolgozunk, gyakran kívánatos, hogy a vizsgált tárgyról lehetőleg intenzív képet kapjunk. Röntgensugarakkal történő vizsgálatoknál, különösen röntgendiagnosztikus célokra, történő vizsgálatoknál ajánlották már a sugarak fotolumineszcens, ernyőn való' felfogását, amelyen a beérkező sugarak látható fénylumineszcenciát okoznak, amely, ha fotokatódára, esik, abból fotoelektrónokat vált ki. Az, elektronok ezután alkalmas gyorsítórendszer segítségével felgyorsítva lumineszkáló ernyőre jutnak, ahol katódlumineszcencia révén intenzív látható képet állítanak elő. Az 1. ábrán egy ilyen elrendezés látható vázlatosan. Az 1 röntgencsőből kilépő sugarak keresztülhatolnak a 2 tárgyon és a 3 ernyőt elérve azon fotolumineszcenciát keltenek. Ez a fénylumineszcencia a 4 fotokatódából fotoelektronokat vált ki. Az így felszabadult elektronokat az 5 gyorsító rendszer 20 ev-ra gyorsítja fel és fókusszal ja, mire azok a 6 lumineszkáló ernyőre jutnak, ahol katódlumineszcencia révén intenzív kép keletkezik. Ezt a képet optikai rendszer segítségével felnagyítani és megfigyelni lehet. Az eddigi, ismert láthatóvá tétel menete tehát ezek szerint a következő: primer röntgensugárzás — fotolumineszcencia — fotoelektronok (gyorsítás) — katódlumineszcencia (megfigyelhető kép). Az; ismertetett eljárás a találmány értelmében lényegesen, egyszerűsíthető, ha két fólia (lumineszkáló ernyő és fotokatóda) helyett csupán egyet használunk, amely a primer sugárzás (különböző hullámhosszú sugarak, ül. korpuszkuláris sugarak) helyett közvetlenül elektronokat emittál. Ilyen fóliát kapunk, ha megfelelő alapra olyan réteget viszünk fel, amelyben a sugarak hatása alatt különböző színcentrumok (az érintkezési helyeken lokalizált elektronok) állnak elő, amelyek megfelelően választott feltételek mellett disszociáltnak és így szabad vezetési- és emissziós elektronok forrásaivá válnak. Ezek az általánosságban (az alkalihalogenidoknál az irodalomban M, R, F stb. elnevezés alatt) megjelölt színeentrumok nem szükséges, hogy a réteg szemmellátható elszíneződését okozzák. Az így keletkezett színcentrumok, abszorbciós sávjai ugyanis a látható spektrumon kívül is fekhetnek. A színeentrumok disszociációja (ionizációja), mint ismeretes, alkalmas megvilágítás, hevítés, elektromos mező alkalmazása stb. által is előállítható. E célból ultrahangot is alkalmazhatunk. A kívánt színcentrumok képződését megfelelő anyagok hozzákeverésével szabályozhatjuk. Az, említett tényezők, ül. azok kombinációjának alkalmazásával az emisszió időtartamát (tehetetlenségét) is befolyásolhatjuk. A színcentrumokból származó elektronok ilyenkor a rétegből kiküszöbölődnek, ami azt jelenti, hogy elektronemisszió nem lép fel. A láthatóvátétel további lefolyása hasonlít a fent leírt esethez. A 2. ábrán a 7 fóliából kilépő elektronokat az: 5 gyorsító rendszer gyorsítja és fókuszálja, azért, hogy a 6 világító ernyőbe érkezve, azon intenzív látható képet létesítsenek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az 1. ábra szerinti 3 lumineszkáló ernyőt és 4 fotókatódát a 2. ábra értelmében az: egyetlen 7 fólia pótolja. A 7 fólia aktív rétege számára, amely fólia a 2 tárgyon áthatolt sugárzást felfogja és amely a választott feltétetek között megfelelő elektronemissziót ad, különböző sók jönnek tekintetbe, nevezetesen az alkálihalogenidok (NaCl stb.), továbbá földalkálihalogenidok (pl. CaFä) és az oxidrétegek (CmO, Al2Os stb.), amelyek különböző fémeket borítanak, így pl. előnyösen lehet oxidréteggel bevont rézlemezt alkalmazni. A találmány értelmében tehát az, ismert berendezések lényeges egyszerűsítése érhető el, az ismert berendezések előnyeinek megtartása, ül. növelése mellett.