144054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás irónfa előállítására lombos és tűlevelű fák anyagából
2 ',..•" 144\054 kihasználása). Viszont a nagyszámú, kisméretű féltermékeknek a kazánba való ki- és berakása és utószárítása sok munkát igényel. Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti eljárásnál sem nagynyomású kazán, sem költséges pácanyag alkalmazására nincs szükség, eljárhatunk úgy, hogy az eljárásnak közvetlenül a könnyen kezelhető rönköt, előnyösen a nyers felfűrészelt pallót vetjük alá és a már meglágyított rönkből vagy pallóból készítjük a lapkákat. Ennek gyakorlati előnye, hogy a rönk vagy palló ki- és berakása a kezelőtartályba, lényegesen kevesebb munkát és időt vesz igénybe. Az a körülmény, hogy a fából keletkező fel nem, használható selejt a már -kezelt rönkből, ill. pallóból keletkezik, a találmány szerinti eljárás rendkívül gazdaságos, volta mellett figyelmet sem érdemel. Magától értetődik, hogy eljárhatunk úgy is, hogy a félterméket (az előmunkált irónlapkát) vetjük alá a találmány szerinti hőkezelésnek, Az eljárást egy konkrét példa kapcsán részleteiben ismertetjük. A találmány a példára nincs korlátozva. Példa: Gőzlevezetőcsővel és kondenzvíz-eltávolítóvezetékkel és azok szelepeivel, továbbá a nyomás és hőmérséklet ellenőrzésére való szerelvényekkel ellátott, mintegy 4 at nyomásra méretezett, hőszigetelt, kazánt nyers hárspallókkal megtoltunk és lezárunk. Ezután mintegy 3 at nyomású telített gőzt vezetünk a kazánba, mellyel a levegőt kihajtjuk, ezután a gőzbever zetést — kondenzvíz-szelep lezárása után — úgy szabályozzuk, hogy a kazántér az üzemi hőmérsékletet, az adott esetben 133°-ot 3—4 óra alatt érje el. Ezt a hőmérsékletet 9 óra hosszat egyenletesen tartjuk, miközben a kondenzvíz egy részét időnként leengedjük, de csak olyan mértékben, hogy a kezelőtérben mindig telített nedves gőz legyen jelen. Ez alatt a fa ligninanyaga a kívánt mértékben lebomlik. A lebontási periódus befejeztével a gőzbevezetést megszüntetjük és a nyomást úgy szabályozzuk, hogy az 3—4 óra alatt a légkörit elérje. Ezután a kihűlt pallókat a kazánból kiszedjük és szárítás után a szokásos módon irónlapokká dolgozzuk fel. A kazánból kiszedett nemesített faanyag erősen, ecetsavszagú, kevéssé higroszkópos, színe megközelíti az afrikai cédrus barna színét, körömmel könnyen benyomható. Megnedvesítéskor (tehát enyvezéskor) szinte gumiszerű, úgy hogy a rideg, keramikus jellegű irónbél a puha faanyagba könnyen benyomódhat. Az irónhorony az enywel bevitt víztartalom elpárolgás& után éppen olyan szorosan ráfekszik az irónbélre, mint enyvezés előtt. A kezelt faanyag dagadásának és zsugorodásának ereje A kiadásért felel: a Közgazi sokkal csekélyebb, mint az enyv kötőereje s így selejtirón keletkezése is messzemenően ki van zárva. A találmány szerinti eljárással készült irónfa az irónbéllel oly szorosan, egyesített egészet alkot, hogy az irónbelet még 1 cm-es iróndarabból sem lehet kitolni. A szilárdsági érték csökkenését az alanti tö.blázat tünteti fel: Fa anyag Statikus nyomószilárdség légszáraz állapotban kg/cm1 Nyomószilárdság csökkenése %-ban Hárs nyersen Tilia parvifolia Tilia grandofolia 410 Cédrus Jüniperus virgimiiania 355 K^ezelt hárs (9h 133°) 336 18 Mint a fenti táblázatból kitűnik, a nyers hársfának eredeti 410 kg/cm2 nyomószilárdsága a 9 órai 133°-on való nedves gőzkezelés után 336 kg/cm2 -re, tehát az iróngyártásra legalkalmasabb faféleség, a floridai cédrus 355 kg/cm2 -es szilárdsági értékénél is kisebbre csökken. Fa mesterséges öregítésére, különösen hangszerkészítés céljára alkalmas faanyag előállítása céljából javasolták már a fa nyomás alatti gőzölését (878.553 sz. német szabadalmi leírás). E célra azonban szárított faanyagból indultak ki, a gőzölést száraz gőzzel eszközlik és viszonylag igen rövid ideig (1—3 óra hosszat) folytatják. Az így kezelt lombfaanyag azonban iróngyártásra nem, alkalmas, mert a rövid ideig tartó szárazgőzölés hatása a faanyag teljes keresztmetszetében nem hat egyenletesen, továbbá, mert a fa nyomószilárdságát és ezzel faraghatóságát lényegében nem befolyásolja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás irónfa előállítására lombos és tűlevelű faanyagból gőzöléssel, melyre jellemző, hogy a nyers (nem előszárított) faanyagot 13— 24 óra hosszat túlnyomás alatt álló telített nedves gőz hatásának vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gőzkezelést 130—150°-on 3—5 at. nyomású telített; nedves gőzzel foganatosítjuk, mimellett ä fát a kezelési hőmérsékletre lassan és fokozatosan, 3— 5 óra alatt hevítjük fel és a gőzbevezetés megszüntetése után ugyancsak 3—5 óra alatt hagyjuk a környezet hőfokára lehűlni. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás, foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyers faanyagot rönk, illetve pallóalakban gőzöljük. ' és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2481. Terv. Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
