144029. lajstromszámú szabadalom • Fotókatóda

2 144.029 katóda egy másik példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az ábrán (3) jelöli a porózus testet, vagy az azt esetleg helyettesítő sűrű szövedéket, (4) pedig a tartóedényt. (6) jelöli a fűtőspirálist, amelynek menetei között helyezkedik el az (5) aktiváló anyag. Az aktiváló anyagot akár összepréselve közvetlenül elhelyezhetjük, akár pedig egy külön tartóba téve helyezhetjük a fűtőspirális menetei közé. Hőhatásra az aktiváló anyag kipárolog a (7) felületre és a fűtés megfelelő beállításával a katóda működése alatt folytonosan is szolgáltathat aktiváló anyagot. Lehet azonban a fűtést úgy is beállítani, hogy az (5) aktiváló anyag már az. első aktiválás alatt teljes egészében a (7) felületre kerüljön. Ilyen esetben nem is szükséges fűtőtestet beépítenünk, hanem elpárologtathatjuk az aktiváló anyagot nagyfrekvenciás hevítéssel is. Megjegyezzük, hogy a 2. ábra szerinti kivitelnél is számos változat lehetséges mind a porózus test anyagát, mind pedig az aktiváló anyagot illetően, úgy amint azt az 1. ábránál ismertettük. Ámbár a fentiekben a találmánynak csupán néhány példakénti kiviteli alakját írtuk le, a találmány közel sincs ezekre korlátozva. Így nem korlátozzuk magunkat semmilyen tekintetben sem a porózus test vagy sűrű szövedék anyagát illetően, sem, pedig az aktiváló anyag összetételét illetően. Az aktiváló anyag bármilyen, a fotókatódáknál ismeretes aktiváló anyag lehet, többnyire alkálifém. A leírásban általában a céziumot említettük meg, azonban hasonló jó eredménnyel használható bármilyen más alkálifém is, így pl. készíthető egy antimonnal és káliummal aktivált fotókatóda is. A találmány szerinti fotókatóda konstrukció azonban lehetőséget nyújt olyan aktiváló anyag alkalmazására, amely fotókatódáknál nem volt szokásos. Az alkálifémek és így különösen a cézium ugyanis azzal a hátránnyal rendelkeznek, hogy hidegen is van bizonyos minimális elektronamissziójuk, anélkül, hogy a katódát fény érné. Ezért az eddig ismert cézium-fotókatódákkal történő tudományos méréseiknél, pl. csillagászati fényerőméréseknél a céziumos fotókatódákkal ellátott cellákat igen alacsony, messze a fagypont alatti hőmérsékletre kellett hűteni ahhoz, hogy termikus emissziójuk ne legyen. Ezek a hátrányok a találmányunk szerinti tartalékfotókatódának földalkálifémekkel, tehát Ba, Sr és Ca legalább egyikével való aktiválása révén küszöbölhetők ki. Ezeknek az aktiváló anyagoknak ugyanis szobahőmérsékleten termikus emissziójuk nincsen. A találmányunk szerinti fotókatóda pedig lehetőséget nyújt —• szemben az eddigi fotókatódákkal — ezen anyagokkal való aktiválásra is. Találmányunk kitérjed végül az újfajta fotókatódával ellátott- vákuumtechnikai eszközökre, elsősorban fotócellákra és elektronsokszorozókra is. Szabadalmi igénypontok: 1. Fotókatóda, azzal jellemezve, hogy a katóda felületét porózus vagy hézagos test képezi, míg az aktiváló anyag legalábbis az aktiválás előtt e porózus test mögött, zárt üregben van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti fotókatóda kiviteli alakja, jellemezve egy tartóedénnyel, ennek fedelét képező porózus, színterelt vagy hézagos testtel, e test mögött az edényben elhelyezett aktiváló anyaggal, valamint az edény alatt vagy annak belsejében elhelyezett fűtőtesttel. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a porózus test a következő anyagok legalább egyikéből készült: wolfram, molibdén, tantál, niób, nikkel, ezüst, antimon. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a porózus test felülete oxidálva van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az edényben elhelyezett aktiváló anyag alkáliforrás. 6. Az 5. igénypont szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az edényben elhelyezett aktiváló anyag cézium-forrás. 7. Az 5. igénypont szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az edényben elhelyezett aktiváló anyag kálium-forrás, 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyag antimon és alkálifém. 9. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy aktiváló anyaga földalkálifém, különösen Ba. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti fotókatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyag az edényben elhelyezett fűtőtest menetei között helyezkedik el. 11. Eljárás az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti fotókatóda előállítására, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyagot a katóda zárt üregében helyezzük el és innen hőhatásra juttatjuk ki a pórusokon vagy hézagokon keresztül az aktív felületre. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyagot a fotókatóda fűtőteste révén a katóda működése során folyamatosan juttatjuk az aktív felületre. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyagot a fotókatóda működése előtt teljes egészében juttatjuk ki az aktív felületre. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyagot nagyfrekvenciás hevítéssel juttatjuk ki az aktiv felületre. 15. Fotócella, jellemezve az 1—10. igénypontok . bármelyike szerinti konstrukciójú és a 11—14. igénypontok bármelyike szerint készült tartalékfotókatódával. 16. Elektronsokszorozó, jellamezive az 1—10. igénypontok bármelyike szerinti konstrukciójú és a 11—14. igénypontok bármelyike szerint készült tartalék-fotókatódával. (1 rajz) A kiadásért íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója, 1981. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László