144022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi hatóanyagok kinyerésére
o Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.022. SZÁM 12. p. 11—17. OSZTÁLY — DE—212. ALAPSZÁM Eljárás növényi hatóanyagok kinyerésére A Magyar Állam, mint a feltaláló: dr. Demeczky Mihály oki. vegyészmérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1955. június 10. Növényi hatóanyagok, pl. alkaloidák desztillációval ás ikioldással történő kinyerése általánosan ismert és gyakorolt eljárás, melynek folyamán elengedhetetlen feltétel a kötött állapotban jelenlevő hatóanyagok felszabadítása. A kinyerési hatásfok és a kivonáshoz szükséges időtartam desztilláció esetén függ a kivonandó anyag parciális gőznyomásától, tehát a desztilláció hőmérsékletétől, kioldás esetén pedig az oldódási viszonyoktól. A desztilláció hőmérsékletét részben, a készülék fűtési adottságai, vízgőz desztilláció esetén emellett a kérdéses feldolgozásra kerülő anyag parciális gőznyomása és az elszívott gőzfázis parciális gőznyomása által megszabott pszichometrikus különbség határozzák meg. A nagyobb bevitt hőmennyiség az anyag száradását idézi elő, viszont.ez a száradás " kedvezőtlenül befolyásolja a hatóanyag desztillációs hatásfokát. A desztilláció folyamán az elpárologtatandó anyagok parciális nyomását a kinyerési hatásfok növelése érdekében emelni kell a víz párolgási sebességének állandó szinten tartása mellett. Olyan eljárást dolgoztunk ki, amely alkalma^ arra, hogy az említett hátrányok nélkül oldja meg a növényi hatóanyagok előállítását. Az eljárás a desztilláció hőmérsékletét olyan adalékanyagokkal emeli, melyek a közvetítő közeg gőznyomását csökkentik az elpárologtatásra szánt anyag tenziójának egyidejű növelése mellett. További előnye a módszernek az, hogy az adalékanyagokat a már feldolgozott növényi anyagmaradékból önállóan biztosítja. A desztillációhoz fel nem használt anyagmaradék mennyisége alkalmas az üzem ellátására szükséges hőenergia kinyerésére. Ez az eljárás lehetővé teszi a növényi hatóanyagok egyszerűbb berendezéssel történő kinyerését, nincs szükség igényes vákuum vagy nyomás alatt működő desztilláló berendezésre. Ma a gyakorlatban levő eljárások, pl. nikotinkinyerés esetében a megőrölt dohányból megfelelő nedvesítés, mellett 4—7% CaO-val szabadítják fel az alkaloidát a desztillációs művelet számára, melynek folyamán az elérhető maximális hőmérséklet 100 C°, mert a Ca (OH), csekély oldhatósága a nedvesítő folyadék forrpontját nem emeli. Hátránya a mészhidrát használatának az is, hogy a szerves anyag desztilláció ja folyamán a bomlásból keletkezett C02 -t megköti és CaC0 3 -á alakul, továbbá még az, hogy a felszabadított ammónia a desztilláció során eltávozik és így OH-ion koncentráció rohamosan csökken. Előbbiek következtében a nikotin maradéktalan kidesztillálási ideje aránytalanul meghosszabbodik, illetve 'maga a nikotin nem desztillálható'só formájában megkötődhet. Kidolgozott eljárásunk szerint a nikotin felszabadítását K2 C0 3 -al végezzük el. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a lényegében káliumkarbonátot és egyéb káliumsókat tartalmazó oldat a desztilláció hőmérsékletét emeli. 25% káliumkarbonát tartalomra beállított • oldat a légköri nyomáson végzett lepárlás hőmérsékletét 105—110 C° között tartja és így a nikotin tenzióját közel kétszeresére emeli. A feleslegben alkalmazott K2 CO„ oldat a nikotint az egész folyamat alatt szabad állapotban tartja, tehát az előbb említett kötött nikotin képződése nem jöhet létre. A káliumkarbonátra számított töménységet a kívánalomnak megfelelően állíthatjuk be. Az így előkészített oldatot használjuk fel a nikotin felszabadítására. Példák: 1. Feldolgozunk egy nikotindesztilláló üzemben naponta 20 q dohányőrleményt. A dohányőrlemény átlagos nikotintartalma 1%, kálium tartalma pedig káliumkarbonátira számítva 2%. A dohányőrleményt — a desztillációs műveleten már átvitt dohányőrlemény elégetése után nyert — dohányhamuból előállított kivonattal meglúgositjuk olymértékben, hogy annak káliumkarbonát tar-' talma (az őrlemény eredeti káliumkarbonát tartalmával együtt) összesen 15% legyen. A "desztilláció után nyert dohánysalak nikotintartalma 0,04%. A desztilláoión átvitt dohányőriemiény nedivességtartalma 25%. Ezt az ún. salakot folyamatos szárítóberendezésen 12% nedvességtartalomra kiszárítjuk. A 12% nedvességtartalmú dohánysalakot folyamatosan tüzelőberendezésbe vezetjük. Az elégetés során felszabaduló hőmennyiség 2400 kcal/kg dohány. Ez a hőmennyiség 50% kazán-
