144016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szivarkák és szivarok hősugárzással való szárítására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.016. SZÁM 79. b. 1-9. OSZTÁLY — BO-454. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szivarkák és szivarok hősugárzással való szárítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Beczkóy József, Bodnár László és Hargittay Emil jogutódja, Budapest Bejelentés napja: 1955. március 18. Szivarkák és szivarok gyártás utáni szárítását eddig kondicionált helyiségekben való tárolással, vagy meleg levegővel való fuvatással, vagy dielektromos hevítéssel végezték. E szárítási módszerek közös hátránya, hogy a szivarkák és szivarok végeinek nedvességtartalma is csökken, s ennek következtében a gyártmányok csomagolásánál nagymértékű a dohányhullás. Ezenkívül — főleg a kondicionált helyiségben való tárolással történő szárítás esetén — a szárítás több napig tart. A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével az előbbi szárítási módok hibái kiküszöbölhetők. A szárítási idő minimális, a szivarkák vagy szivarok végei nedvesebbek maradnak, mint a középső részek, de csak oly mértékben, hogy a gyártmányoknak a csomagolási és a fogyasztási helyre történő szállítási ideje alatt a nedvességtartalom kiegyenlítődése mellett a legkedvezőbb nedvességi fokot eredményezze. Ily módon a csomagolásnál előálló dohányhullás — az előbbi szárítási módok esetén előálló hulláshoz képest —• nem számottevő. A találmány szerinti eljárás mellett a szárítási művelet szervesen kapcsolható a szivarka vagy szivar gyártási folyamatába, ugyanis a gyártó gép szalagjairól a szárítandó gyártmány közvetlenül a szárítóberendezés szállítószalagjára kerül. A szállítószalagon levő és továbbhaladó szivarkák középső részei szakaszosan hősugárzó testek hatásának vannak kitéve. Hogy csak a szivarkák középső részét érje a sugárzás, a végek árnyékoló lapok alatt haladnak. A szárítási folyamat utolsó szakaszában a szivarkák besugárzás helyett hideg zónán haladnak keresztül, mikor erős utánpárolgás következik be, s ezzel a szárítás be is fejeződik. Ezen eljárás foganatosítására szolgáló találmány, szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz segítségével magyarázzuk, melynek 1. ábrája a berendezés keresztmetszetét mutatja, a 2. ábrája pedig a berendezés felülnézetének egy részét szemlélteti. A C szivarka az Sz szalagon fut a rajz síkjára merőleges síkban két sorban. Az A! és A2

árnyékoló lemezek közül A2

állandó beállítású, nem változtatható helyzetű. Ha a konvejorszalag kétrészes, azaz minden sor szivarkát külön-külön szalag visz azonos sebességgel, az A2

árnyékolólemez az L

x lemezhez van erősítve. Ha nem, akkor helyenként vékony huzalokkal támaszkodik az F falhoz, azon függ. Az árnyékoló lemezek célszerűen fényes alumínium-lemezből vannak, hogy hőelnyelő képességük kicsi legyen. Az Ai (és a rajzon nem látható, Ai-nek szimmetrikusan megfelelő) lemez vízszintes síkban állítható a Cs csavar segítségével. Az LT jelű lemeztáskák alumíniumból készültek. Tulajdonképpen 6 mm közzel egymáshoz erősített párhuzamos, 2 db, maximum 1 mm vastag alumíniumlemezből állanak, de a lemezek széle teljesen le van zárva oly módon, hogy így 2—2 párhuzamos lemez zárt táskát képez. Ez a fokozottabb sugárzásvédelmet szolgálja. Ugyancsak ezen a vázon (LT) foglalnak helyet a sugárzó testként alkalmazott egyenként 250 W teljesítményű infravörös sugárzó lámpák alja'zatai (1). „A" helyen a berendezés hossza mentén töbíj figyelőnyílás van, melyet közönséges ablaküveggel fednek le. Ezen keresztül jól lehet figyelni a szárítóban a szivarkákat. Az LT4

jelű táska falakat B helyen lekapcsolhatóan és az F falhoz való csatlakozásnál legalább a berendezés egyik oldalán végig csuklósan szereljük, hogy esetleges lámpacsere, vagy üzemzavar esetén a berendezés belsejében könnyen hozzá lehessen férni. A berendezés szög alumínium váza egy alsó és egy felső, önálló részben van készítve, e szempontból a választóvonal a K magasság. Ez azért célszerű, mert a berendezés tisztítása, stb. céljából a berendezést gyorsan és minden igényt kielégítően szét lehet szedni. A berendezés hosszirányban 1 m-es elemekből építve a hődilatáció miatt. Ez egyébként azért is előnyös, mert az esetleg meghibásodott elemeket gyorsan ki lehet cserélni. Á berendezés első és utolsó eleme a futószalag haladási irányában értve,