144008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üregelőtüskék előállítására

2 ' 144.008 más alatt kiáramló levegővel, vagy más módon); d) a munkadarabot azonnal ilyen hőfok mellett egyengetőpadon 0,2 mm-en belüli pontossággal kiegyengetjük. Ebben az állapotban az anyagszemcsék többségükben még austenites állapotban vannak és ennélfogva az anyag még jól alakítható. Az egyengetés ideje ált. 15—20 perc, amely idő alatt az átalakulás még nem fejeződött be és így az egyengetés eredményes lesz; de a további hűlés közben fellépő kisebb deformációk még 3—4 óra múlva is kiegyenge^hetőek. e) Egyengetés után a munkadarabot ismét felfüggesztjük, amíg szobahőmérsékletre hűl. A hőkezelés eddigi (a—e) műveletei együttesen mintegy 3—4 órát vesznek igénybe. Ezután megmérjük a munkadarab keménységét. Ha a keménység a kívánt értéknél (60 Re) kisebb, akkor a munkadarabot —70 C° alatti hőfokra, pl. denaturált szeszből és szárazjégből készített hűtőkeverékkel — 79 C°-ra hűtjük, aminek folytán a keménység a kellő értékre beáll. A kellő keménységű munkadarabot 3—4 órán át nyitott edényben levő 100 C°-os vízben fesztelenítjük. Ha mélyhűtést nem alkalmaztunk, ez a fesztelenítés közvetlenül az e) alatti keménységmérés után következik. Ha a keménység mélyhűtés nélkül is nagyobb a kívánt értéknél (64 Re), vagy a mélyhűtés után ugrott fel 64 Re fölé, akkor a fesztelenítést läO— 150 C° hőmérsékletű olajban végezzük 1—2 órán át, ami a keménységet a kellő értékre csökkenti. (60—64 Re között.) Ezután a kellő keménységűre megedzett és fesztelenített munkadarab csiszolása következik pl. az alábbi módon: Csúcsfészek csiszolás öntöttvas tüskével; ezután csúcs közé téve az állóbáb helyének csiszolása 0,003 mm pontossággal, foghátoldalak csiszolása, élezés tisztára. Közben K 46 jelzésű csiszolókövet és hűtésre 4—5 atm. nyomás alatt kiáramló levegőt használunk. Ezután vízhűtés mellett nagyoló átmérőcsiszolás 0,3 mm ráhagyás (Solus KL 60 jelzésű öntött korong) és nagyoló horonycsiszolás (0,2 mm ráhagyás, Solus J 60 öntött korong) következik. Vékony keresztmetszet és finom élek esetén levegőhűtés vagy porlasztott vízhűtés használható 4—5 atm. nyomással. A levegősugár iránya a munkadarab hossztengelyével legfeljebb 5° szöget zárjon be, hogy a munkadarab ne vetemedjen. Ezt követően mélyhűtés, hámorozás, horonycsiszolás, finomélezés és újból mélyhűtés (remartensitálás) következik, amivel a szerszám elkészítése befejeződik. Az eljárás ez utolsó szakaszában természetesen a már ismertetett hűtő eljárásokat alkalmazzuk, folyton növekvő finomságú csiszolókő használata és növekvő pontosság mellett. Mint a közölt példából is látható, a találmány szerinti szimmetrikus forgácsoló megmunkálás, to-A kiadásért felel a Közgazdasá, vábbá a szabadon függő helyzetben végzett hőkezelés a munkadarabnak a gyártás közben szenvedett deformációit és a benne felhalmozódó rejtett feszültségeket lényegesen csökkenti, a fesztelenítő hőkezelés és az egyengetés tehát sokkal kevesebb műveletet kíván és sokkal eredményesebb, mint az ismert eljárások. A kemencében egymagában szabadon függő munkadarab hőfelvétele és mechanikai igénybevétele ugyanis, — tekintettel arra, hogy a felfüggesztés lehetőleg csuklósan történik, — a lehető legegyenletesebb, az önsúlytól eltekintve minden külső erőtől, ami deformációt okozhatna, mentes, tehát a fesztelenítés feltételei a legideálisabban teljesítve vannak. Mindezek dacára, bár az elvetemedés edzésnél erősen lecsökken, azonban az ilyen nagy hosszméretű szerszámnál mégis millimétereket tehet ki, amelynek kiegyengetése, hogy a szükséges keménységet is elérjük, csak a martensites átalakulás köziben (240 C°-tól kezdve) lehetséges. A mélyhűtés a keménység pontos beállítására és a kész méretek stabilizálására nyújt lehetőséget. A levegő- és porlasztott víz-hűtés pedig a felületi pikkelyesedést és felületi repedéseket szünteti meg, mert ilyen hütál által a hőelvezetés csökken, a csiszolás által keletkezett austenit-hártyának a martensites alapanyagtól való pikkelyszerű elválása tehát nem következik be. Mindezek az előnyös körülmények, amelyek a találmány szerinti eljárás eredményei, az eljárás időtartamát és a selejtet lényegesen csökkentik, a szerszám minőségét pedig emelik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üregelőtüskék előállítására, azzal jellemezve, hogy az üregelőtüske első hosszhornyának forgácsolással történő elkészítése után — a tüskét hossztengelye körül 180°-kal elforgatva — az elsővel szemközt fekvő hornyot készítjük el, ezután egy másik horonypár hasonló módon való elkészítésére térünk át és így folytatjuk az utolsó horony befejezéséig. 2. Eljárás üregelőtüskék előállítására, illetőleg az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a hőkezeléseket a munkadarab szabadon függő helyzetében végezzük és egyengetés céljából a munkadarabot az edzési hőfokról 240 C°-ra hűtjük és ez alatti hőfokon azonnal egyengetjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a munkadarabot esetleg a csiszolási műveletek előtt — de minden esetben a csiszolási műveletek között és a végső csiszolás után is — mélyhűtésnek vetjük alá, pl. —70 C° alá hűtjük. i és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1893. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László