144007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás röntgenlámpa anódhőmérsékletének a lámpa szabályozása végett való meghatározására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.007. SZÁM 21. g. 17—21- OSZTÁLY — OE-33. ALAPSZÁM _ ———i

• — ' ^—— Eljárás röntgenlámpa anódhőmérsékletének a lámpa szabályozása végett való meghatározására Ing. Jifi Oppelt, Praha, Csehszlovákia A bejelentés napja: 1956. június 15. , A röntgenlámpák üzemében igen fontos, hogy a lámpákat hőterheléstől, különösen az anód túlterhelésétől óvják. Evégből javasoltak smár néhány védőkapcsolást, amelyeknél a feszültséget, az áramot és az expoziciót úgy kapcsolták össze, hogy túlterhelés nem köyetkezhetett be. Ezek a kapcsolások azonban csak egyetlen egy expoziciós időre megbízhatók; a lámpának az expozíció előtti álla-, pota nincs figyelembe véve. Ennek következtében szorosan egymásra következő expozíciók a lámpát tönkre tehetnék, annak ellenére, hogy minden egyes ezpozició önmagában a még megengedhető terhelésen belül van. Az ilyen, röntgenlámpa kezelése ezért több expozíció esetén lényegesen nehezebb. E hátrányok kiküszöbölése végett mármost különféle védőszerkezeteket használtak, amelyek hőtágulással dolgoznak és megfelelő jelző-, illetőleg kapcsolókészülékeket működtetnek. Tekintettel arra, hogy minden hőtágulás mindig viszonylag nagy késéssel megy végbe, az ilyen berendezéseknél előfordulhat, hogy az anód túlhevül. A találmánnyal e hátrányokat egyszerű módon mind kiküszöböltük. A találmány alapgondolata, hogy az anód, illetőleg az anód felületén, keletkező égési pont hőmérsékletviszonyait közvetve méretezzük, mégpedig ebből az égési pontból kiinduló röntgensugárzás fölhasználásával. A találmány alapgondolatának gyakorlati megvalósításánál a röntgenlámpa sugárzásával járó ionizációs árammal áramkört úgy befolyásolunk, hogy ezen áramkör feszültsége az anód pillanatnyi hőmérsékletének felel meg. A röntgensugárzás érzéklőj eként ugyanekkor ionizációs kamrát alkalmazunk. . Az ^nódhőmérséklet pillanatnyi értékeire vonatkozó adatok szabatos, mégpedig az anód fölmelegedésének és lehűlésének időbeli lefolyására is kiterjedő meghatározása végett az áramkör időállandóit az anód hőmérsékleti időállandóihoz illesztjük. E-végből kondenzátorokat, esetleg lineáris és nemlineáris ellenállásokat is alkalmazunk/ az áramkört pedig kisütő áramkörként is használjuk. A rajzon vázlatosan a találmány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl: Az 1. ábra az egyszerű elvi kapcsolás Vázlata. A 2. ábra közvetett jelzésű kapcsolás. A 3. ábra a kapcsolásnak a jelzőkészülékkel és járulékos áramkörrel ellátott változata. A 4. ábra a járulékos áramkör példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata-. Amint az 1. ábrán látható, 1 röntgenlámpa sugárkúpjában ionizációs 2 kamrát rendeztünk el, amely két külső és egy belső elektródából áll. Az egymással kapcsolt külső elektródák 3 telep egyik kapcsával vannak összekötve. A telep másik kapcsa földelve van. A belső elektródát párhuzamosan kapcsolt R ellenállással és C kondenzátorral kötjük össze, ílymódon oly kisütő áramkörhöz jutunk, amelyet a röntgenlámpa bekapcsolt állapotában mindig ionizációs I áram táplál. Az áramköri elemeket úgy méretezzük, hogy ^z E feszültség mindig az anódhőmérsékletnek feleljen meg. A röntgenlámpa kikapcsolásakor természetesen az anódból kiinduló sugárzás is azonnal megszűnik. Az anód azonban csak lassan hül le. Kikapcsoláskor tehát az ionizációs áram is azonnal eltűnik, az R ellenállást és a C kondenzátort tartalmazó áramkörben pedig kisülés kezdődik. Ennek során az E feszültség folyamatosan csökken és értéke az anód hőmérsékletének csökkenéséhez hasonlóan kisebb lesz. Ha a röntgenlámpát eközben újból bekapcsoljuk, az ionizációs I áram azonnal újból megindul és ekkor az E feszültség az anód hőmérsékletére ismét jellemző lesz. A röntgenlámpát a változtatható E feszültséggel természetesen közvetlenül is vezérelhetjük; így például nagyobb E feszültség esetén főkapesolót működtethetünk, következő expoziciót megállíthatunk; stb. A 2. ábra szerinti ^Aütozat közvetett jelzésű példakénti kiviteli alak. A változtatható E feszültség ez esetben 5 kisütőlámpa gyújtóelektródájára van vezetve. E kisütőlámpa áramkörébe 7 jelzőrelé és 6 telep van iktatva. Meghatározott E feszültség elérésekor az 5 lámpa gyújt, a 7 jelzőrelé meghúz és a szükséges kapcsolási folyamatok végbemennek. Az anód lehűlési folyamata azonban az anód konstrukciós kivitélétől és rögzítő szerveitől is függ. Ezért az egyetlen ellenállást és kondenzátort tartalmazó fentiekben leírt egyszerű kapcsolás a lehűlési folyamatot csak durván tudja követni, úgyhogy