143999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grafikusan megadott függvénykapcsolatok elektromos mennyiségekké való átalakítására

2 143.999 Szigorúan véve a fűrészfog visszafutásakor is megjelenik két impulzus, ezek azonban a gyors visszafután miatt olyan keskenyek, hogy a 10 erő­sítőn — ennek korlátozott sávszélessége miatt — nem juthatnak keresztül és így a multivibrátorra hatás, nélkül vannak. Amint az 5. ábra és a 6. ábra összehasonlításából látható, a görbe metszéséből származó impulzusok, aszerint, hogy mekkora az illető helyen a görbe koordinátája, az Y irányú fűrészrezgés más, más helyén jelentkeznek. Ennek a helyzetmodulációs jelnek a kiértékelését egy, a híradástechnikából jól ismert 8 fázisdetektor végzi, amelynek kimenő egyenfeszültségét a bemenő impulzusnak a referen­cia-jelként felhasznált eltérítő fűrészfog feszült­séghez viszonyított helyzete szabja meg. Ha a be­menő impulzus abban az időpillanatban jut a fázis­detektorra, amikor a referenciafeszültség 0, akkor nincs kimenő jel, ezért a kimenő feszültséget az X tengely metszéseiből keletkező impulzusok nem be­folyásolják. Ha a görbe metszéséből származó im­pulzusok akkor jutnak a fázisdetektorra, amikor a referenciajel negatív, tehát az X tengellyel történő metszéspont előtt, akkor a kimenő feszültség is ne­gatív lesz, éspedig a referenciajel ezen pillanatban felvett értékével arányos mértékben. Az X tengely­lyel történő metszés után fellépő görbe metszések esetén ugyanez a kimenő feszültség pozitív polari­tással lép fel. A fentiekből következik, hogy a fázisdetektor ki­menő feszültsége mind polaritás, mind pedig amp­litúdó tekintetében azt az értéket veszi fel, amelyet adott bemenő feszültség esetén az 1 lapon ábrázolt előre megadott függvény előír. A fázisdetektor ki­menő feszültségét a kívánt mértékben egy 7 egyen­áramú erősítő erősíti, amelyről a kimenő feszült­ség levehető. A katódsugárcső tápfeszültségeit a 13 tápegység szolgáltatja. Különös előnye az elrendezésnek, hogy az elő­állítandó függvényt nem kell különlegesen előké­szíteni (átlátszó lapra rajzolni, kivágni stb.), ha­nem elegendő a szokásos rajzi, nyomdai, vagy foto­technikai úton ábrázolni. Mivel a kimenő feszült­séget az szabja meg, hogy mekkora a fázisdetektor­ra jutó referenciajel pillanatnyi értéke, a görbe metszéséből keletkező impulzus időtartama alatt, a referenciajel és a fényfolt Y irányú kitérése között viszont szoros kapcsolat áll fenn, belátható, hogy a referenciajel tetszés szerinti alakú, olyan perio­dikus függvény (pl. szinusz-alakú) lehet, amelynek legalább egyik ága (vagy a felfutó vagy a vissza­futó) folytonos. Az Y irányú eltérítés frekvenciá­ját célszerű olyan magasra választani, amennyire ezt az alkalmazott áramköri elemek megengedik, mert ezzel a felbontóképesség, Vagyis: az előállí­tandó és az előállított függvény közti hiba erősen csökken. Szabadalmi igénypontok: - 1. Eljárás grafikusan megadott függvénykapcso­latok elektromos mennyiségekké való alakítására, azzal jellemezve, hogy a tetszés szerinti, grafikusan megadott egyváltozós és a leképezendő tartomány­ban mindenhol egyértékű és véges függvény egy alaplapra az alaplap színétől elütő színnel felraj­zolt görbéjét egy, az alaplapra kivetített mozgó fénypont visszavert fényének a görbe vonalán tör­ténő keresztülhaladásakor fellépő megváltozásával indikáljuk, amely fényváltozás egy fényelektromos cellával feszültségimpulzusokká van átalakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy a grafikusan megadott függvény független változójának előre beállított értékéhez tartozó függő változó értéket azon feszült­ségimpulzusoknak a periodikus eltérítő feszültség­hez képest fellépő helyzetmodulációjával határozza meg, amelyeket egy katódsugárcső fénypontjának a független változó előre beállított értékén keresz­tülhaladó és a másik koordinátával párhuzamos egyenesen, a függvény értéktartományának meg­felelő szakaszon, ezen periodikus eltérítő feszült­séggel történő periodikus mozgatása közben a függ­vénygörbén való áthaladásakor fellépő fényerősség­változások hatására egy fényelektromos cella létre­hoz. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a fényelektromos cella által szolgáltatott, a periodikus eltérítő fe­szültséghez képest a függvény értékétől függően helyzetmodulált elektromos impulzusok jeltartal­mának a függvény értékével arányos feszültséggé történő átalakítása fázisdetektorral történik, amely­nek referenciafeszültsége a periodikus eltérítő fe­szültség. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a fényelektromos cella, valamint a hozzá csatlakozó erősítő a fény­erősségváltozásnak csupán kvalitatív átvitelére «zolgál, miáltal a fényelektromos cellának és az erő­sítő átviteli karakterisztikáinak nemlineáritásait vagy esetleges megváltozását a készülék pontos­sága szempontjából közömbösítjük. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a fénypontok a függő változó irányában kitérítő és a fázisdetektor refe­rencia jeleként szolgáló periodikus feszültség bár­milyen alakú váltófeszültség lehet, amelynek fel­futó és visszafutó szakaszai monoton nőnek, illetve csökkennek, és közülük legalább az egyik folytonos. (2 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági ÉS Jogi Könyvkiadó igazgatója. 19S4. Terv Nyomda, 1957. Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents