143986. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú átvivő rendszer

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.986. SZÁM 21. a4

. 46—60. OSZTÁLY - JA-286. ALAPSZÁM Mikrohullámú átvivő rendszer Bejelentő: Beloiannisz Híradástechnikai Gyár. Bejelentő által megnevezett feltaláló: Jankovich László oki. gépészmérnök, budapesti lakos Bejelentve: 1955. április 20-án / A találmány tárgya híranyagnak két, egymással ellentétes irányban történő átvitelére ^Bkalmas mikrohullámú átvivő rendszer. Az ismert hasonló mikrohullámú átvivő rendszereknél. minden egyes átviteli irányhoz egy adóvégállomás, egy vevő-végállomás, valamint az egymáshoz tartozó végállomások között legalább egy ismétlőállomás, vagy relé-állomás szélessávú erősítővel, továbbá két szomszédos állomás között a kétirányú átvitelre irányonként legalább egy mikrohullámú csatorna van alkalmazva. Az is szokásos, hogy a mikrohullámú csatornákat különböző mikrohullámú frekvenciasávokban helyezik el. Az egymássál ellentétes irányban történő átvitelre külön erősítőket és egyéb áramköröket szokás alkalmazni, aimikoris az állomások létesítési, valamint üzemi karbantartási költségei — különösen, ha nagy távolságot kell áthidalni — igen jelentősek. Minthogy a szélessávú erősítő sávszélessége lényegesen nagyobb, mint az átviendő frekvenciasávé, a szélessávú erősítők sincsenek teljesen kihasználva, ami a berendezések gazdaságosságát lerontja. A találmány az említett hátrányokat kiküszöböli és a híranyagnak két, egymással ellentétes irányban történő átvitelére olyan mikrohullámú átvivőrendszert teremt, mely az ismertekhez képest egyszerűbb, olcsóbb és gazdaságosabb. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy két különböző modulált vivőhullám egyetlen szélessávú erősítő segítségével egyidejűleg erősíthető. • A szélessávú erősítő sávszélessége ugyanis lényegesen nagyobb, mint amennyi a csak egy irányban történő mikrohullámú átvitelhez szükséges. Ezt a körülményt pl. haladóhullámú csövekkel működő szélessávú mikrohullámú erősítőknél arra lehet visszavezetni, hogy nem tartalmaznak rezonáns elemeket és így az erősített frekvenciasáv szélessége gyakorlatilag a csatlakozó hullámvezetők sávszélességétől függ, ami — mint ismeretes —t több százszor nagyobb, mint a továbbítandó frekvenciasáv szélessége. Ha ennek megfelelően egy szélessávú erősítő bemenetére két különböző mikrohullámú vivőfrekvenciát vezetünk, ezek a szélessávú erősítő kimenetén is, mint egymástól különböző mikrohullámú frekvenciák jelentkeznek. A találmány abból áll, hogy egy leírt fajtájú mikrohullámú átvivőrendszernek legalább az egyik állomásán mindkét átviteli irányhoz ugyanazt a találmány szerinti szélessávú erősítőt rendeljük, miáltal közös erősítés után az egyes mikrohullámú csatornákhoz tartozó modulációs sávok szétválasztódnak. Így lehetővé válik, hogy a leírt fajtájú mik-> rohullámú átvivő rendszerek áramköreinek számát mintegy felére csökkentsük. A berendezés így egyrészt egyszerűbb, másrészt olcsóbb lesz. A rendszer áramfogyasztása hasonlóképpen megfelelően csökken és a szélessávú erősítők teljesítőképességét jobban kihasználjuk. Mindezek következtében az egész rendszer hatásfoka is lényegesen javul az ismerthez képest. Szélessávú erősítőként célszerűen legalább egy, haladóhullámú elven működő elektroncső van alkalmazva. Lehet azonban más szélessávú mikrohullámú erősítőcsöveket is alkalmazni, mint klisztronokat, haladóhullámú magnétronokat, vagy viszezafelé haladó hullámú csöveket, melyek szélessávú erősítésre hasonlóképpen kiválóan alkalmasak. Megfelelően kapcsolt triódák ugyancsak alkalmazhatók. Ha különleges mikrohullámú erősítőesövek alkalmazása valamilyen ókból nem kívánatos, akkor a szélessávú erősítő legalább egy középfrekvenciás erősítő fokozatból állhat. Szélessávú erősítőként azonban lehet legalább egy videofrekvenciás erősítőfokozatot is használni, mely egy demodulator után van kapcsolva. Az ilyen kivitelnek az az előnye, hogy ismétlőállomáson két végállomást egy találmányszerinti ismétlőállomássá lehet összekap' csblni, ha a fokozatok sávszélessége elég nagy. Célszerű, ha legalább egyik állomáson legalább egy frekvenciát transzponáló eszköz van alkalmazva. Így ugyanis — mint ismeretes — megakadályozzuk, hogy az egymáshoz tartozó mikrohullámú csatornák között zavaró visszacsatolás keletkezzék. Az ilyen frekvenciát transzponáló eszközök célszerűen egy nemlineáris elemből állnak, melyre a l,e-