143978. lajstromszámú szabadalom • Képfelvevőcső mozaikelektródával és eljárás annak előállítására

2 •% 143.978 Az ezüstréteggel ellátott mozaikelektródák különösen az infravörös fényre érzékenyek, míg az antímonelektródák inkább a zöld fényre. De érzékeny a találmányunk szerinti elektróda e fémrétegek alkalmazása nélkül is. Az 1. ábra a találmányunk szerinti mozaikelektróda vázlatos felépítését ábrázolja erős nagyításban és torzításban, ugyanis a csúcsok a valóságban nem emelkednek ennyire ki. Ezen az ábrán (1) jelöli az alumínium-, vagy magnézium- stb. lemezt, míg (2)-vel jelöltük a felületi oxidréteget, amely izolált oxidcsúcsokkal bír. Ezeken a csúcsokon helyezkedik el a (3) fémezüst vagy antimonréteg, míg (4) jelöli a céziumoxid, illetve ennek felületén elhelyezkedő fémcézium fotoaktív réteget. Ha a (3) réteg hiányzik, akkor a (4) réteg közvetlenül a (2) alumínium-, magnéziumstb. -oxidcsúcsokon helyezkedhet el. A példaképpeni eljárással készített vákuumcső nagyon alkalmas képfelvevőcső céljaira. Természetesen nem korlátozzuk magunkat a kivitel szempontjából e példaképpeni alakra, mert más eljárással készült a találmány szerinti mozaikelektródával ellátott képfelvevőcső is a találmány védelmi körébe tartozik. A 2. ábrán egy, a találmányunk szerinti mozaikelektródával ellátott képfelvevőcső látható. Az ábra a képfelvevőcsövet csak vázlatosan ábrázolja, a mellékelt részek elhanyagolásával. Az ábrán (5) jelöli a mozaikelektródát, (6)-tal jelöltük a letapogató elektronágyút, (7)-tel pedig az ennek irányítására szolgáló eltérítőket. A mozaikelektródáról jövő szekunderelektronokat a (8) ernyő fogja fel. Az (5) mozaikelektróda alumíniumból, magnéziumból stb. készült lemezének kivezetését (9) jelöli. Ebben a (10) ejtőellenállás lehet elhelyezve. A (8) szekunderelektronokat felfogó ernyő kivezetése (11). A találmányunk szerinti képfelvevőcső az eddig ismertekkel szemben — amilyenek pl. az ikonoszkóp és az ún. Image-orthicon — igen nagy előnyökkel rendelkezik. A pl. alumíniumból készült lemez felületén levő alumíniumoxid rétegvastagságát ugyanis az oxidálás helyes kivitelezése által nagyon kicsire választhatjuk meg. Ez annyit jelent, hogy az egyes izolált fotokatódáknak az alumíniumlemezzel szemben képzett kapacitása lényegesen nagyobbá tehető, mint erre a közönséges ikonoszkópoknál lehetőség van. Ismeretes pedig • az, hogy a fotokatódák a fény hullámhosszúságától függően csak bizonyos maximális feszültségre töltődnek fel. Azt, hogy ehhez a feszültséghez mekkora töltés tartozik, a fotokatódáknak az izolálóréteg mögötti lemezzel képzett kapacitásától függ. Viszont ennek a töltésnek nagysága szabja meg azt, hogy a letapogatás alkalmával mekkora áramlökések fognak fellépni. Ezektől az áramlökésektől függ, hogy mekkora lesz a munkaellenálláson előálló feszültségesés. A találmányunk szerinti mozaikelektródával ellátott képfelvevőcső ilyen szempontok figyelembevételével igen előnyös. Minthogy e mozaikelektródáknál a fotokatódák és az izoláló oxid pl. alumíniumoxid-réteg mögötti, II. vagy III. osztályú fém pl. alumíniumlemezzel képzett kapacitása sokkal nagyobb, mint az eddig ismerteknél, e mozaikelektróda és ezáltal a képfelvevőcső sokkal érzékenyebb, mint az eddig ismertek. így pl. a találmányunk szerinti mozaikkal ellátott képfelvevőcső az ikonoszkópoknál kb. 2—3 nagyságrenddel érzékenyebb, tehát kb. 100—1000-szeres érzékenységgel bír ezekhez képest, míg az újabb típusú képfelvévőcsöveknél, az Image-orthicon-nál kb. egy nagyságrenddel, vagyis kb. tízszer érzékenyebb. Emellett a találmányunk szerinti mozaikkal ellátott képfelvevőcső előállítása lényegesen egyszerűbb, mint az eddig ismert képfelvevőcsöveké. • V Szabadalmi igénypontok: 1. Képfelvevőcső mozaikelektródával, azzal jellemezve, hogy a mozaikelektróda egy felületileg oxidált, a periodikus rendszer II. vagy III. osztályába tartozó fémlemezből és azon elhelyezkedő ezüstrétegből, végül pedig az azon levő céziumoxidon adszorbeált céziumrétegből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületileg oxidált fémlemezen antimonréteg, azon pedig fémcézium helyezkedik el. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületileg oxidált fémlemez alumínium, az oxid pedig alumíniumoxid. 4. Az 1—2. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületileg oxidált fémlemez magnézium, az oxid pedig magnéziumoxid. 5. Az 1—r-2. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületileg oxidált fémlemez berillium, az oxid pedig berilliumoxid. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, jellemezve jó szigetelőképességű, a fémlemezen levő oxidréteggel. . 7. Az 1—6. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, jellemezve a fémlemezen levő oxidréteg kiemelkedő részeivel (csúcsokkal). 8. Az 1—7. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, azlal jellemezve, hogy a cézium közvetlenül a fémoxidrétegen helyezkedik el. 9. Az 1—8, igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, jellemezve az ismert „eloxálási" eljárással kiképzett oxidréteggel. 10. Az 1—8. igénypontok szerinti mozaikelektróda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémoxidréteg a 143.230 sz. magyar szabadalom szerint készült. 11. Eljárás az 1., 3—7. és 9—10. igénypontok szerinti mozaikelektródával ellátott képfelvevőcső előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelő vastagságra oxidált fémoxid-, pl. alumíniumoxidréteggel bíró fém-, pl. alumíniumlemezre ezüstöt párologtatunk fel oly módon, hogy az egyes oxidcsúcsokra lecsapódó ezüstrészecskék összefüggő réteget ne képezzenek, majd az így előkészített lemezt, a képfelvevőcsöveknél szokásos szerelvényekkel ellátott burába szereljük be, ezután a burát kisnyomású oxigénnel töltjük meg és kisülést létesítünk, miáltal az izolált ezüstrészecskék oxidálódnak; majd a burával komunikáló edényből céziumot párologtatunk be, mely az ezüstoxiddal reakcióba lép, miközben fémezüst és céziumoxid keletkezik, mely utóbbi felületén még szabad fémcézium is adszorbeálódik;