143966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék áramló közegek sebességének mérésére, hő- és elektromos impulzusok segítségével

Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.966. SZÁM 42. o. OSZTÁLY — BO—437. ALAPSZÁM Eljárás és készülék áramló közegek sebességének mérésére, hő- és elektromos impulzusok segítségével A Magyar Állam, mint a feltalálók: dr. Boros János egyetemi docens, Lángos Antal OVF főmérnök, Galgóczy Pál OVF főmérnök, Bánk István OVF főmérnök, Jeszenszky Béla tudományos kutató jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1954. december 16. Áramlási közegek sebességének mérésére jelenleg használatos műszerek, a Venturi-mérő, mérőperem, szárnyas vízmérő, botúszó, anemometer stb. Ezen műszerek hibahatára általában 5—8% körül van. Élettartamuk aránylag rövid, mert az áramló közegek hatására eldugulnak, lerakódások eltömítik, tehetetlenségi állandójuk nő. Kis áramlási sebességek mérésére alkalmatlanok, nem alkalmasak nagyobb sebességhatárok közti mérésre. Gyártásuknál külföldi anyagok szükségesek, egyébként is anyag- és munkaigényesek és előállításuk is költséges. Tudományos vizsgálatokra kevésbé alkalmasak. Külön műszer szükséges hideg és meleg közegek áramlásának mérésére. Az áramló közeg szennyezésével szemben túlzottan érzékenyek. A műszer javítása helyszínen nem végezhető el. A találmány szerinti eljárás és műszer egyszerű, könnyen előállítható és könnyen kezelhető. Nagy sebességi és hőmérsékleti határok között alkalmazható, nagy pontosságú, az eljárás és a műszer. Az áramló közegek útjában minimális ellenállást jelent, érzéketlen az áramló közeg mechanikai és kémiai hatásaival szemben, meglehetős széles határok között. Tudományos kutatásoknál is kiválóan alkalmas sebességek abszolút mérésére széles tartományban. Alkalmas különböző sebességmérő berendezések precíziós hitelesítésére. A készüléknek az áramló közegben levő elemei sérülés esetén az áramló közeg megzavarása nélkül, perceken belül cserélhetők. Az összes alkatrészek kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. Az áramló közegben elhelyezést nyer egy, az áramló közeget melegítő vezető, amelyet egy áramforrással pillanatnyilag melegítünk. A vezetőben keletkezett hőt az áramló közeg átveszi s a közegnek a felmelegedett kis térfogata magával viszi. A felmelegedett térfogat elérkezik az áramló közegben elhelyezett jelfogókhoz. A jelfogók ellenállásváltozása jelet ad a két híd null-ágában és a jelfogások között eltelt idő, valamint a jelfogók fix-távolsága mértéke a közeg áramlási sebességének. Az időmérés valamilyen megfelelő időmérő műszerrel történik. A találmány szerinti eljáráshoz, használatos műszert a csatolt rajz szemlélteti. A műszernek az áramló közegben (1) levő elemei a következők: a jeladó-vezető (2), a jelvevők (3, 4), a jelvevőkhöz csatlakozó mérőhidak :(5, 6) és a mérőhidakhoz tartózó null-eszközök (7, 8), amely null-eszközök az időmérő műszerhez csatlakoznak. A találmány szerinti műszerrel való mérés az alábbiak szerint történik: A 2. alatti jeladó által felmelegített közegrész elérkezik a 3-as jelfogóhoz, amely az 5. alatti mérőhíd 7. alatti null-műszere segítségével veszi a jelet. Ugyanezt teszi a 4. jelfogó a 6. alatti mérőhíd 8. alatti műszerével t idő múlva. A 3. és 4. jelfogók távolsága és at idő hányadosa megadja a közeg áramlási sebességét. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás áramló közegek sebességének hőimpulzusok segítségével való mérésére, azzal jellemezve, hogy az áramló közeg kis térfogatának hőmérsékletváltoztatásával e térfogatrészt megjelöljük és a megjelölt térfogatrész áramlásának útját és idejét mérjük, mely méréseknél az impulzusok keltésére áram hatására felmelegített vezetőt használunk és annak az áramló közegre való hatását a jelfogók ellenállásának változásával, az időt pedig időmérő műszerrel mérjük meg. 2. Készülék az 1. igénypont szerinti eljáráshoz, azzal jellemezve, hogy két ellenállásmérő műszere van, ezek közül az egyik a külső áramforrás áramával fűtött, (2) alatti jeladó által felmelegített közegrésznek a (3) alatti jelfogóhoz való megérkezését annak ellenállás-változásával jelzi, a (7) alatti null-műszer segítségével, az (5) szám alatti második ellenállásmérő műszer pedig a felmelegített áramló közegrésznek a (4) számú jelfogóhoz való érkezését jelzi, ugyancsak annak ellenállás-változása folytán.