143961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-di-tercier-butilnaftalin előállítására
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.961. SZÁM 12. o. 1-4. OSZTÁLY - EE-393. ALAPSZÁM Eljárás 2,6-di-tercier-butilnaf talin előállítására A Magyar Állam, mint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (Budapest) jogutódja Feltalálók: dr. Fabricius Imre, dr. Toldy Lajos Bejelentés napja: 1956. július 10. Ismeretes, hogy a 2,6-di-tercierbutilnaftalint, naftáim és tereierbutilklorid vagy tercierbütilalkohol reagáltatásával katalizátorok és adott esetben oldószerek jelenlétében állítják elő. [Crawford és Gles^ mann, J. Am. Chem. Soc. 76, 1108, (1945), Price, J. of Org. Chem. 7, 517 (1942).] Ennél az eljárásnál nemcsak 2,6-di-tercierbutilnaftalin, hanem főként 2,7-izomér is keletkezik, melytől a 2,6-izomér csak körülményes kristályosítással mintegy 10—30%-os hozammal különíthető el. Az R—15246. a. sz. német szabadalmi bejelentés értelmében a fentebbi eljárás során a 2,6-di-tercierbutilnaftalin nyeredéket azáltal sikerült növelni, hogy a reakciót nitrobenzol oldószerben szobahőmérsékleten, ill. előnyösen szobahőmérséklet alatti hőfokon, pl. a példa szerint 5—10°-on végzik. Ily módon mintegy 50%-os nyeredéket érnek el. Müvei a 2,6-di-tercierbutilnaftalin kiindulási anyag gyógyszerek előállításához, ezért fontos, hogy azt a reakció folyamán lehetőleg nagy nyeredékkel kapjuk. Ügy találtuk, hogy a 2,6-di-tercierbutilnaftalint naftalin és tereierbutilklorid vagy tercierbütilalkohol reagáltatásával katalizátorok célszerűen alumíniurnklorid jelenlétében a fentieknél jobb hozammal kaphatjuk, ha a reakciót nitroalkilbenzolok, ill. ezek keverékében szobahőmérséklet feletti előnyösen 30—45° közötti hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja értelmében az alumíniumklorid katalizátort nitroalkilbenzolban oldva adagoljuk a naftalint ás tercier butilklpridot vagy tercierbutilalkoholt tartalmazó reakcióelegyhez, mely szintén tartalmazhat nitroalkilbenzolt. Ily módon az egyébként heves és nehezen ellenőrizhető reakció szabályozható és technikai méretben is jól megvalósítható. A találmány szerinti eljárással a 2,6-di-tercierbutilnaftalint 65—70%-os hozammal nyerhetjük. Nitroalkilbenzolként előnyösen mononitrotoluolt, mononitroetilbenzolt használunk. De használhatjuk a magasabb homológokat is vagy nitroalkilbenzol keveréket. A nitroalkilbenzolok kedvező hatása abban az esetben is mutatkozik, ha ezeket az anyagokat egyéb oldószerrel együtt alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példát adjuk meg. Példa. 128 g naftalin és 189,5 g tereierbutilklorid elegyéhez keverés közben 30—40° között 250 ml ortonitroetilbenzolban: oldott 11 g alumíniumkloridot csepegtetünk. Erős sósavfejlődés indul meg, melyet vakuummal elszívunk. Hamarosan csapadék válik ki. Kb. 20 perces keverés után az elegyhez 90 ml vizet adunk és a csapadékot leszívatjuk. Kevés metilalkohollal mosva 67%-os termeléssel kapjuk a 146°-on olvadó 2,6-di-tercierbutilnaftalint. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 2,6-di-tercierbutilnaftalin előállítására naftalin és tereierbutilklorid vagy tercierbütilalkohol reagáltatásával katalizátorok, előnyösen alumíniumklorid és oldószer jelenlétében, melyre jellemző, hogy oldószerként nitro-alkilbenzolt használunk és a reakciót szobahőmérséklet feletti hőmérsékleten, előnyösen 30—45° között végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy nitroalkilbenzolként mononitrotoluolt, mononitroetilbenzolt vagy ezek keverékét használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a katalizátort, előnyösen alumíniumkloridot, nitroalkilbenzolban oldva adagoljuk a reakciókeverékbe. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1987. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László