143955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klorál folyamatos előállítására
2 143.955 termék kiorállé. Ez világosan látható az alábbi táblázatból is: . MonaMoracetaldehid-diacetál . 157,4 C° DiiklóracetaldBhid monoacetát . 109,5 C° Diklóraeetaldehid diacetál . . . 185,— C° Triklóracetaldéhiid monoacetál . 115,— C° Trikiáracetaldeihid diacetál ... 205,— C° Klorál , 98,— C° Fenti táblázatból látható, hogy olyan elegyből, amely különböző mennyiségben a táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazza, a klorál frakcionálással egybekötött desztillációval elkülöníthető az; alacsonyabban klórozott termékektől. Ez a felismerés teszi lehetővé, hogy az; előklórozott alkoholba további klórgáz bevezetéssel, tehát a klórozott elegy klórozásával egybekötve a forrás körüli hőmérsékleten a klorál a kevéssé klórozott Móraldehid elegyből a klórozás megszakítása nélkül kidesztillálható. A találmány lehetővé teszi, hogy a klórozást nem kell a reaktorban, folyadékfázdsiban az alkohol és klór reakció befejezéséig — 1,6 fajsúlyig — folytatni, hanem olyan Móracetaldehid, acetal elegyből is lehet a kloralt különíteni, amely éppen az alacsonyabb klórozási foka miatt még nagy reakciió sebességgel képes a klórral reagálni foílyadékfázásban is 1,5 fajsúlyig. A találmány egyik nagy előnye az eddig ismert szakaszos, vagy akár folyamatos eljárásokkal szemben, hogy a reakciósebesség lényegesen megnövekszik, mivel a klórozás 1,5 fajsúly felett gázfázisban a forrás 'hőmérsékletén! egyidejűleg folytatódik és így a klórozó rendszer közvetlenül desztillált klorált szolgáltat. A találmány szerinti eljárást a csatolt folyamatábrán szemléltetjük, mely szerint úgy járunk el, hogy a katalizátort tartalmazó, vagy akár ka^ talizátor mentes, célszerűen, de nem kizárólag 1,4—1,5 fajsúlyú klórozott etilalkoholba — 1. főklórozó — forráshoz közeleső hőmérsékletien, célszerűen 100 C°-on klórgázt vezetünk:. A főklórozó frakcionáló feltéttel —2— és szabályozható reflexhűtővel —3— van ellátva. A rendszernek ebben a részében az alábbi f olyaimatok játszódnak le: Az alacsonyabban klóroztt kloraldehid-alköholátok a klórral reakcióba^ lépve sósav egyidejű kilépése mellett magasabban klórozott klóraldehid^alkoholáttá, és részben Morál-alkoholáttá alakulnak. A reakcióba nem lépett klór és a képződött sósav a reakciió hőmérsékletén, az elegyből a legkönnyebben illó komponenseket — főleg klorált — magával ragadja, A frakcionáló feltétben — amely célszerűen idomtestekkel van megtöltve — a klórozás gázfázisban folytatódik, illetve befejeződik. A refluxhűtő /hatására — melynek hőmérséklete 60—90 C° — a magasabb forrpontú alacsonyabban klórozott termékek visszakondenzálódnak, melynek következtében a refluxfeltétből távozó gázok csak: sósavat, klórt és klorál gőzöket tartalmaznak. A Morál a gőzökből a gázelegynek a —4— hűtőben történő lehűtésével kinyerhető és az—5— szedőben összegyűjthető. A klórt, sósavat és más igen kis; mennyiségű klorált is tartalmazó gázokat a továbbiakban olyan klórozó berendezésbe —6— előMórozóba vezetjük, amely a —7.— hűtővel van ellátva és amelyben az, etilalkohol klórozását legfeljebb 1,4 fajsúlyig végezzük és amelybe folyamatosan a rendszerbe adagolt s Mórnak megfelelő (mennyiségű etialkoholt is adagolunk a —8— alkoholtartályból. A fenti módon lehetőség nyílt, hogy a főklórozóból távozó gázok klórtartalma ismét felhasználható legyen az alkohol klórozására. Az eljárás folyaimaitossága úgy van megoldva, hogy az alkoholtartály csővezetékkel összeköttetésben van az előklórozó berendezéssel, amely túlfolyón keresztül ugyancsak csővezetéken! biztosítja az előklórozott alkohol bevezetését a főklórozóba. A főklórozó idom testekkel tölthető és szabályozható refluxhűtővel van, ellátva,, amely az alacsonyabban klórozott aMóraldehid-acetálokat visszatartja és csak a sósavat, nem reagált klórt, valamint a klorált engedi át. Ez a refluxfeltét csővezetékkel összeköttetésben van a termelő hűtővel és & szedő-edénnyel. A Mórgáz jobb kihasználása céljából a szedőedényben, a lekondenzált Moráltól elválasztott klórgázt visszavezetjük az előklórozó berendezésbe. Ä folyamatossá tett eljárás működési egyensúlyámaik a feltétele:, hogy az alkoholt és a klórt megfelelő moláris arányon, tartsuk, amely úgy az alkohol, mint a Mór adagolására alkalmas mérőműszer-' rel könnyen szabályozható. A főklórozóból a i efluxfeltéten keresztül távozó gázokban a sósav és a Mór, Morál molekuláris arányát úgy kell szabályozni, hogy azok aránya 1 :50 ± 10% legyen Morálhoz viszonyítva. Ennek a feladatnak a megoldására, vagyis a távozó gázok, Morál, Mór, sósav gázelegy összetételének szabályozására két út lehetséges, illetve elképzelhető, de mogoldható azok kombinatív alkalmazásával is. Az egyik eljárás szerint úgy járunk el, hogy a főklórozóból távozó gázokat a refluxhűtő segítségével olyan hőmérsékletre, célszerűen 50—90 Cc-ra hűtjük le, hogy a fő-Mórozóból kidesztillált Morál felesleges része visszakondenzál és a hűtés fent megadott hőmérséMeti határok közötti tartásával csak az 1 :5 ± 10% aránynak megfelelő összetételű gázelegy kerül a hűtőbe. A refluxhűtőnek a fent megadott határok közötti tartása azért • fontos, mert az attól való eltérés bármely irányban a találmány által megadott moláris aránytól való eltérést is maga után vonja, melynek eredménye az, hogy a főklórozóban a klorálalkoholát felhalmozódik, vagy lecsökken és ezáltal a folyamat szabályozhatósága gátolva van, továbbá az; egész folyamatosan dolgozó rendszer effvensúlya megbomlik. A ' azok összetétele szabályozható a gázok nyomásának és a főklórozó hőmérsékletének összhangba hozásával is. Ugyanis a főMórozó felett levő gázok összetétele azonos hőmérséklet mellett is függ a főMórozóra nehezedő nyomástól. Az előklórozó méretei úgyis megválaszthatok, hogy a benne fellépő hidrosztatikai nyomás visszahatása által a főklórozó gázterében oly nyomás létesüljön, mely a Mórozás hőmérsékletén, célszerűen 100 C°-on a kívánt 1 :5 ± 10% moláris gázarányt biztosítja. Ez a hidrosztatikai nyomás az előklórozó függőleges
