143954. lajstromszámú szabadalom • Érzékelő mechanikai mennyiségnek villamos mennyiséggé való átalakítására

2 143.954 nak megváltozásán alapul, amikor is a kombi­nációk egész, sorozata lehetséges. Ilyenek pl.: a) Gerjesztés a pálcát közvetlenül átjáró áram­mal és a pálcára helyezett tekerccsel végzett mérés. b) Gerjesztés, a cső belsejében szabadon át­menő vezetőben folyó árammal, mérés mint a)-nál. c) Gerjesztés a csőre toroid tekercs alakjában feltekercselt vezetőn átfolyó árammal, mérés mint a)-mál. . , • d) Gerjesztés csövön átfolyó és a cső belse­jében szabadon átvezetett vezetéken visszafolyó árammal, mérés mint >a)-nál. e) az átvitel az a) b) c) és d) alatti módon, azonban a gerjesztő áramot a mérő árammal felcserélve és fordítva. Gerjesztésre rendszerint váltakozó áramot használunk. -Azonban használható egyenáram is, sőt állandó mágnesből készült pálca is. Ebben az esetben azonban a csavaró' nyomatéknak egy változó összetevőjének is kell lenni. Miután megállapították, hogy a voltmeter mérési adatai különböző ferromágneses anyagok alkalmazásakor, vagy azonos, de különbözőkép­pen hőkezelt, illetve különböző kristályszerke­zetű, különböző nagyságú belső feszültségű, vagy belső anyaghibákkal terhelt ferromágne­ses anyagoknál egyébként állandó egyéb jellem­zők mellett különbözőek —j a találmány tárgyát képező érzékelő eredményesen felhasználható a legkülönbözőbb anyagok vizsgálatára anélkül, hogy» vizsgálat közben az anyag mechanikai ron­csolásnak lenne kitéve. A találmány tárgyának ilymódon történő alkalmazása lehetővé teszi pl. sorozatgyártásnál annak megállapítását, vajon a gyártmány — az anyagi tulajdonságok tekin­tetében — a tűrési határokon belül van-e anél­kül, hogy a darab megsérülése, és további meg­munkálásra illetve felhasználásra alkalmatlanná válna. Az eddigi tapasztalatok alapján megálla­pítottuk, hogy a gerjesztő áram meghatározott értékénél egy „telítettségi állapot" következik be, ami azzal a következménnyel jár, hogy az elektromotoros erő már független a gerjesz­tendő részt gerjesztő feszültség ingadozásaitól, ami azért nagy előny, minthogy az áramforrást egyáltalán nem szükséges stabilizálni. Az alkal­mazási _ lehetőség határain belül — a Hooke törvény érvényességének területén — a készü­lék lineárisan és mérhető hiszterézis nélkül mű­ködik. • Az átalakításra a hőmérsékletnek sincs mind­addig mérhető hatása, mig az ohmos ellenál­lást meg nem változtatja. Az érzékelő méretei nagyon kicsik s így az a legnehezebben hozzá­férhető helyeken is elhelyezhető. Ha az érzékelőt dinamometerként egy gép ten­gelyének forgató nvomatéka mérésére használ­juk, akkor az elrendezés szerkezeti megoldása egy tengelykapcsoló alakjában adódik, mely egy szigetelt csőből áll és ezen vagy közvetlenül ke­féken át, vagy transzformátor közbeiktatásával odavezetett áram folyik át. A csavarást átvivő tulajdonképpeni torziós pálca (cső) kívül van el­helyezve és ezen van a mérőtekercs elhelyezve. A tekercsből az indukált áramot egy oszcillosz­kópba, völtmeterbe, feljegyzőkészülékbe, relébe, vagy hasonlóba vezetjük további felhasználásra. Néha előny ösebb a mérő- és a gerjesztő teker­cset egymással felcserélni. így azután a talál­mány szerinti érzékelővel nemcsak a forgató nyomaték középértéke mérhető, hanem a csa­varó lengések is követhetők és regisztrálhatók, továbbá a gép szabályozása közvetlenül elvé­gezhető, illetve a terhelés veszélyes fokozódása­kor, vagy tehermentesülés esetében a gépet egy relé segítségével ki lehet kapcsolni. Az érzékelő így pl. turbinák, elektromotorok, szerszámgé­pek és hasonlóknál is alkalmazható. A találmány tárgya sem a térszükséglet, sem pedig a bonyolultság tekintetében semmiféle kö­vetelményeket nem támaszt. Nagy előnye, hogy a hőmérsékletváltozásoktól széles határok kö­zött független. Az érzékelő ezenkívül szinte alig hozzáférhető helyeken is felszerelhető és a mérő berendezés a dinamometertől távol helyezhető el. A berendezés alkalmas a teljesítmény köz­vetlen mérésére is: tehát állandó fordulatszá­moknál minden összehangolás nélkül (egyetlen megfelelő hitelesített skálával), vagy változó fordulatszámoknál villamos fordulatszámlálóval, melynek mérési adata a fordulatszámmal egye­nesen arányos áramot jelenti; olymódon, hogy ezt az áramot egy elektrodinamikus mérőműszer egyik tekercsébe vezetjük, ugyanakkor a mérő­műszer másik tekercsébe a dinamometernek a forgató nyomatékkal arányos áramát vezetjük. A műszer adatai (leolvasása) ekkor a két áram szorzatának felelnek meg, vagyis a forgató nyo­maték és a fordulatszámok szorzatának. A be­rendezés használható lenne ezenkívül pl. motor vizsgáló állomásokon, vagy aránylag könnyen alkalmazható lenne a fordulatszámláló mérő­műszerek mellett repülőgépeken is, ahol a tel­jesítmény ismerete fontos, de ezideig nem mért tényezője a motor munkájának (teljesítményé­nek) és a repülőgép helyzetének. Az érzékelőnek egy további alkalmazási lehe­tősége a légcsa-varszárnytövek igénybevételé­nek mérése, ahol az eddig ismert összes mérési módok alkalmazása nagy nehézségekkel jár. A jelen találmány a probléma megoldását ebben az esetben is lényegesen megkönnyíti. Itt ugyanis nemcsak a forgatónyomaték középérté­két lehet mérni, hanem a szárnytövek torziós lengéseit (rezgéséit) is követhetjük. A szerke­zeti megoldás is egyszerű. Tenzometeres (feszültségmérő) felvevő beren­dezések is kialakíthatók olymódon, hogy az anyag felületén fellépő feszültséget a torziós pálca elcsavarodásává alakítjuk át majd a to­vábbi átalakítás elektromotoros erővé már a je­len találmánynak .megfelelően történik. Általá­ban hőmérsékletet, rezgéseket, hangerősséget, a kormányszerkezet függesztő nyomatékait és a többit lehet mérni, mindenkor a mért impulzust a torziós pálca elcsavarodására és azt tovább a találmány szerinti módon átalakítva. A közvetlen mérés előnyei jól felhasználhatók pl. szélcsatornában az erő mérésére, ahol a kö­rüláramlások nem stacioner eseteit is módunk-

Next

/
Thumbnails
Contents