143953. lajstromszámú szabadalom • Villamos fokozatkapcsoló

143.953 5 fokozathoz tartozó ériintkezőpár zárási ideijének megnövelése végett túlfedi kapcsolótárcsájának 19 hornyát. Ha átmeneti fokozatok létesítése helyett ugyamilyen esetben a rögzített fokozatok számát kívánjuk megkettőzni, vagyis tizenháromfokozatú egységekből huszonhat rögzített fokozatú fokozatkapcsolót kívánunk előállítani, a 16—18. ábrák szerinti fokzatkapesoló rögzítőszerkezetének 57, 58, 59 menesztőszervébe két 55 rögzítőelemet helyezünk, amire lehetőséget ad, hagy a középponti gamma szög 180°, ha a 2. egyenletben például m = 6 és a pozitív előjelet választjuk. ' A 19—21. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak szükség esetén átmeneti fokozatokkal is ellátható. Ha mind a huszonhat fokozat közé átmeneti fokozatot kívánunk iktatni, oly további két szerkezeti egységet kell alkalmaznunk, amelyeknél a rögzítőszerkezetből legalább a rögzítőelem, hiányzik. Ilyen példakénti kiviteli alakot tüntetnek fel a 22—27. ábrák. A fokozatkapcsoló lényegében az 1—5. ábrák szerinti szerkezeti egység: négyes csoportban való alkalmazási esete azzal a különbséggel, hogy a 45 tengely keresztmetszete négyzet, vagyis oldalszáma a fokozatok páratlan számával ellentétben páros.. Az egyes; szerkezeti egységek közé egy-egy köztartó 70 hüvely van^ iktatva; ezek az összefogó 61 lemezekkel, valamint a viszonylag hoszszalbb 62 összefogó csavarokkal együtt biztosítják a szerkezeti egységek szabatos tengelyirányú helyzetét, Tlivábbi különbség még, hogy a fokozatkapcsolónak; az ábrázolt példakénti kiviteld alak; esetén 'két 55—59 kapcsolószerfcezete van, amelyek azonban viszonylagosan azonos szöghelyzetben vámnak elrendezve és így kettőse ségük jelentősége mindössze hatásuk növelése. A rögzítőszerkezet és az egyes szerkezeti egységek kapcsiolótárcsáániafc viszonylagos helyzete a 23—27. ábrákon látható. A rögzített fokozatú I és III szerkezeti egység rögzítő szerkezete ugyanolyan, máint a 19—21. ábrák szerintié. Ez esetben viszont t = k, a béta szög tehát az 1. egyenlet értelmében most 13.4 A hornyok osztásának ez a viszonylagos eltolódása mármost külön intézkedés nélkül biztosítva van, ha a III szerkezeti egység 50 kapcsolótárcsája az; I szerkezeti egység 50 kapcsolótárcséjához viszonyítva, a IV szerkezeti egység 50 kapcsolótárcsája pedig a II szerkezeti egység 50 kapcsolótárcsájíához viszonyítva 180° alatt elfordított helyzetben van. a 41 tengelyre' fűzve. Ekkor ugyanis a tárcsák egymáshoz viszonyítva 90° alatt eltolt helyzetet foglalnak el, tehát a 49 hornyok alfa osztása minden szerkezeti egységnél ennek az osztásnak' egynegyed részével el van, tolva, amint ez a rajzból egyszerűen kitűV nik. Az egyes szerkezeti egységek; 'kapcsolótárcsái tehát sorrendben egymás után és ugyanakkor egymástól elhatároltan lépne működésbe. A 22—26. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak működési módja mármost a következő: A rajzon föltüntetett helyzetben az I egység 51 kapcsoló eleme zárja a 42, 43 érintkezőpárt, az 55 rögzítőelem pedig a 41 tengelyt ennek a kapcsolási helyzetnek megfelelően rögzíti. Ugyanekkor a II szerkezeti egység átmeneti fokozat beiktatására áll készenléti helyzetben. A III és IV szerkezeti egységek 51 kapcsolóelemei egyelőre két-két fokozat között helyezkednek el. Amikor a fokozatkapcsolót a 23—27. ábrákon az óramutató járásával azonos érteleimben elforgatjuk, az elfordulás mindaddig tart, amíg a kaipcsolószerkezet e 23. ábrábeli helyzetéből félfokozatnak megfelelően el nem fordul, vagyis a rajzon, föltüntetett helyzetben az 54 pihenők közötti csúcson álló rögzítő 55 görgő a soron következő 54 pihenőbe nem fog és ugyanakkor a 23. ábrán 54 pihenőbe fogó 55 rögzítőellem a következő 54 pihenőbe vezető pálya-emelkedő szakaszának tetőpontjára nem ér. Ezen, elmozdulás során az I szerkezeti egység 51 kapcsolóeleme kikerül a 42, 43 érintkezőpár alól, tehát a visszanyomó, 46 rugó a 44 vezetőtestet a 43 mozgóériinrtkezővel együtt sugárirányban befelé mindaddig meneszti, amíg a 43 mozgóérintkező két vége az I szerkezeti egység 40 alaplapjaiban vagy tokjaiban kialakított 47 vállakon meg nem fekszik, vagyis e 42, 43 érintkezőpár meg nem szakít. Ezzel egyidejűleg azonban a II szerkezeti egység 51 kapcsolóeleimé jut a 44 vezetőtest' alá és ezzel kiváltja a 44 vezetőtesttel társított 42, 43 érintkieziőpár zárását. Ha tehát ez; az érintkezőpár az átmeneti fokozatnak megfelelően beiktatott közbenső ellenállás bekapcsolása végett az I szerkezeti egység előbb említett érintkezőpárjának áraimkörébe van iktatva, a fokozatok közötti átmenetek alkalmával az; áramkör a közh benső ellenálláson; át zárva marad. Az elmozdulás végéin a III szerkezeti egység 50 kancsolótárcsájának 51 kapcsolóeleme jut 44 vezetőtest alá és ezzel kiváltja a következő fokozatnak megfelelő 42, 43 érintkezőpár zárását. Ugyanekkor azonban a II szerkezeti egység 51 kapcsolóeleme elfordul e szerkezeti egység előbb említett 44 vezetőteste alól és ezzel az; előzőleg bekapcsolt közbenső ellenállást az áramkörből kiiktatja. Ezzel egyidejűleg a IV szerkezeti egység 50 kapcsolótárcsájának 51 kapcsolóeleme közbenső ellenállást beiktató fokozat 42, 43 érintkezőpárjának zárására- készenléti helyzetbe jut. A 41 tengely további elforgatásával a leírt folyamat megismétlődik azzal a különbséggel, hogy a III szerkezeti egység 51 kapcsolóeleme nyit, a IV szerkezeti egység 51 kapcsolóeleme átmeneti fokozatot iktat be, az I szerkezeti egység 51 kapcsolóeleme a következő rögzített fokozatnak' megfelelő ^ériintkezőpárt zárja és a II szerkezeti egység: közbenső ellenállást (beiktató érintkezőpár zárására, vagyis átmeneti fokozat beiktatására egy osztással, elmozdulvai ismét készenléti helyzetbe kerül. Huszonhat fokozat után a rögzítőszerkezetek: és a kapcsolószerkezetek ismét a 22—27. ábrák szerinti helyzetbe jutnak. Látjuk tehát, hogy a tizenháromfokozatú szerkezeti egységek megfelelő csoportosításával huszonhat állású fokozatkapcsolóhoz jutottunk,, amelynek egy-egy fokozata közé közbenső ellenállást bekapcsoló átmeneti fokozat van iktatva. Nilvánvalói továbbá, hogy a fokozatok számát a kapcsolóelemek számának változtatásával még