143920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztőtenyésztek ergoszterin-tartalmának növelésére

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.920. SZÁM 30. h. 1—8. OSZTÁLY — HU—77. ALAPSZÁM , Eljárás élesziőtenyészetek ergoszferin-tartalmának növelésére Orvostudományi Egyetem Vegytani és Biokémiai Intézete, Szeged Feltalálók: Hutterer Ferenc* Krámli András és Lantos Judit szegedi lakosok A bejelentés napja,: 1955. január 8 Az élesztő lipoid- és szterin-anyagcseréjével behatóan először Halden (Hoppe Seyler's Z. 225. 249, 1934.) foglalkozott és főleg a tenyésztési körülmények: és ergoszterin tartatom között állapított meg összefüggéseket. Neubeng (Annaual Review of Bioch. 443, 1946.) vizsgálatai szerint az élesztő ergoszterin-tartalma a sejtek oxidációs tevékenységétől függ. Ezt a megfigyelést-Tauson (Microbiology) USSR (11, 46, 1946.), és Zorkoezy (Chem. Abstr. 36, 5850, 1942.) kiegészítették azzal a gyakorlati megállapítással, hogy az anaerob élesztőkből kivonható ergoszterin mennyisége utólagos levegőztetéssel növelhető. Magnigan és Walke (Bioch. J. 34, 804, 1940.) a táptalajba vitt különféle szubsztrátumok hatását vizsgálták és megállapították, hogy a nátriumacetát csekély, az aszkorbinsav jelentős mértékben fokozza a szterin termelést. A hidrolizált élesztő-glikogént hatástalannak találták. , aminosavkeverékekkel pedig, vagy tirozinnal gátlást észleltek. Bermet (2,276.710 sz. amerikai szab. leírás, 1942.) az élesztő ergoszterin tartalmát nem toxikus ágensekkel (perszulfát, peroxid, peracetát, metilenkék, indigókarmin) növelte, amelyeket erősen levegőzött, asszimilálható nitrogént' nem tartalmazó táptalajban készült tenyészetekben alkalmazott. Intézetünkben végzett korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy Barkán és Schales (Hoppe Seyler's Z. 246, Í81, 1937.) módszerével készült C-hemin az élesztő légzését növeli, s mivel az ergoszterin-tartalorn a sejtek oxidációs tevékenységétől függ, várható volt, hogy az élesztő ergoszterin tartalma e hemin készítmény hatására emelkedik. Hutterer (Biokémiai pályamunka, Szegedi Orvostudományi Egyetem 1953.) kísérletei szerint levegőzött élesztőtenyészetekben C-hemin hatására az ergoszterin tartalom 6 órás inkubáció után az eredetinek kétszeresére növekedett. Vizsgálataink szerint a C-hemin az élesztőtenyészetek redoxpotenciálját csökkenti, mégpedig olyan módon, hogy a sejtekhez hozzákapcsolódik, azonban ez a kapcsolódás csak átmeneti; a C-hemin a sejtekről bizonyos idő után leválik, s a tenyészet eredeti redoxpotenciálja ismét helyreáll. Eszerint a sejtekben végbemenő szterin-szintézis a . tenyészet alacsony redoxpötenciáljához kötött folyamat, és feltételezhető, hogy a táptalajba vitt redoxpotenciált csökkentő anyagokkal a szterin-szintézis gyorsítható. Tekintve, hogy a C-hemin készítése meglehetősen hosszadalmas és költséges művelet, azonkívül a sejtekhez való kapcsolódása, vagyis redoxpotenciált csökkentő hatása csak átmeneti, vizsgálataink célja az volt, hogy olyan lehetőleg egyszerű szerkezetű anyagokat találjunk, amelyek az. élesztő redoxpotenciálját tartósan csökkentik. Azt találtuk, hogy a tioglikolsav az alábbiakban közölt példában megadott körülmények között az élesztő tenyészetek redoxpotenciálját tartósan alacsonyan tartja és az ergoszterin termelését fokozza. Példa: A találmány szerint megadott eljáráshoz felső" erjedésű Saccharomyces cerevisiae törzset használtunk, amelyet a következő táptalajon tenyésztettünk : Szőlőcukor 10,0 g pepton 1,0 g KffiPO-4 2,0 g (H4N)2SOi 1,0 g NaCL 1 — g KNOs 0,8 g MgSOi 0,25 g CaCls 0,15 g vezeték vízben oldva pH 4,5. A fenti táptalajból vattadugóval lezárt 1 literes Erlenmayer lombikokba 200—200 ml-t töltöttünk. A vattadugóban helyeztük el a mintavevő készüléket és az elektródokat. A sterilezés 108 C°-os autoklávban 30 percig történt. A beoltáshoz 1 napos malátás ferdeagaron készült tenyészetet használtunk. A tenyészeteket az inkubáció alatt mágneses ingarázógépen rázattuk (C = 180 sec/ampl. — 48 mm). A redoxpoten-