143913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-diaril-3, 5-dioxi-pirazolidin származékok előállítására
2 143.913 rint olyan oldószert alkalmazunk, amelyben a kondenzációs termék alkálifémsója nem, vagy csak alig oldódik, úgy a reakció során a képződő pirazolidin származék folyamatos kiválasztásával a reakció egyensúlyi helyzete a kondenzáció irányában tolódik el, amivel a tiszta termékben való kitermelés még tovább fokozható. A találmány szerinti eljárás részleteinek szemléltetésére az alábbiakban példákat közlünk. A példákban ugyan a gyakorlatilag legértékesebb l,2-difenil-3,5-dioxo-4-n. butil-pirazolidin előállításának módszereit közöljük, a találmány szerinti eljárás azonban lényegében változtatás nélkül alkalmazható az 1, 2 és 4-es helyzetben a közöltektől eltérő helyettesítőket tartalmazó termékek előállítására is. 1. Példa. 16,6 kcm absz. metilalkohol ból és 2,6 g fémnáírmmból nátriummetilát oldatot készítünk. Az oldatba beadagolunk 22 g n. butilmalonésztert és 18,4 g hidrazobenzolt, s vízfürdőn visszafolyó hűtővel 5 órán át forraljuk. Forralás közben a kiindulási anyagok oldódnak. Az oldat hőmérséklete e közben 78 C°. A forralás! idő leteltével a metilalkoholt vákuumban ledesztilláljuk. A.száraz maradékot több részletben összesen 200 ml vízben oldjuk. A vizes oldatból a szennyezéseket benzollal extraháljuk. A tisztított nátriumsó oldatot csontszénnel derítve szűrjük, s hígított sósavval kicsapjuk a nyers l,2-difenil-3,5-dioxo-4-n. butil-pirazolidint. A csaknem fehér, nyers kristályokat szűrés után alkoholból átkristályosítva tisztítjuk. A fehér, tűalakú kristályos anyag o. p,-ja 105 C°. 2. Példa. 33,2 kcm etilalkoholból és 2,6 g fém-nátriumból készített nátriumetilát oldatba 22,0 g n. butilmalonésztert és 18,4 g hidraozbenzolt adagolunk. A reakcióelegyet vízfürdőn visszafolyó hűtővel 11 óra hosszat forraljuk. Az oldat hőmérséklete a kondenzáció folyamán 85—87 C°. A kondenzáció lefolyása után az alkoholt vákuumban ledesztilláljuk. A száraz maradékot az 1. példában megadott módon dolgozzuk fel. A termék azonos. 3. Példa. 332 kcm etilalkoholból és 26 g fémnátriumból készített nátriumetilát oldatot vízfürdőben levő autoklávba öntünk. Hozzáadunk 220 g n. butilmalonésztert és 184 g hidrazobenzolt. Az autokláv lezárása után a reakcióelegyet 10 óra hoszszat 90—95 C° hőmérsékleten tartjuk. Az autoklávozási idő lejártával a készüléket lehűtjük, az alkoholt vákuumban ledesztilláljuk. A továbbiakban a desztillációs maradékot az 1. példában megadott módon dolgozzuk fel. 4. Példa. 40 kcm vízmentes benzolban oldott 7,7 g nátriumetiláthoz 22 g n. butilmalonésztert és 18,4 g hidrazobenzolt adagolunk. A reakcióelegyet vízfürdőn, visszafolyó hűtővel 12 óra hoszszat forrásban tartjuk. Az elegy hőmérséklete a reakció alatt 78—80 C°, A kondenzáció folyamán az oldatból fokozatosan kiválik az 1,2-difenil-3,5-dioxo-4 n. butil-pirazolidin nátriümsója. A reakcióidő leteltével a lombikot lehűtjük, 200 ml vizet adunk hozzá. Oldódás után a vizes fázist elválasztjuk, majd az 1. példában megadott módon dolgozzuk fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás l,2-diaril-3,5-dioxo-pirazolidin származékok előállítására maionészter vagy származékai és hidrazin-származékok kondenzációja ' útján, kondenzálószer jelenlétében, melyre jellemző, hogy a kondenzációt 100 C° alatti hőmérsékleten oldatban végezzük. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kondenzációt alkali-fémalkoholát jelenlétében 75—95 C° közötti hőmérsékleten végezzük. 3. Az 1. vagy 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kondenzációs reakciót a légkörinél nagyobb nyomás alatt vezetjük le. 4. Az 1—3. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a reakciót olyan oldószer jelenlétében foganatosítjuk, mely a kondenzációs termék alkalifémsóját nem vagy csak alig oldja. 5. A 4. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a reakciót benzolban oldott alkalifém-alkoholát jelenlétében hajtjuk végre. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy nbutilmalonésztert hidrazobenzollal nátriumetilát jelenlétében kondenzálunk. A kiadásért felel: á Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1943. Terv Nyomda. 1957. — Felelős vezető: Gajda László