143882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű szénhidrogénelegyekből, különösen az ásványolajok könnyű párlataiból az aromásmentes alkatrészek elkülönítésére és a melléktermékek felhasználására

Ű Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 143.882. SZÁM 12. o. 1-4. OSZTÁLY -< MA—511, ALAPSZÁM Eljárás könnyű szénhidrogénelegyekbŐl, különösen az ásványolajok könnyű párlataiból az aromásmentes alkatrészek elkü lönítésére és a melléktermékek felhasználására Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Feltalálók: Dr. Freund Mihály, Salusinszky László, Vámos Endre, mindhárman Budapest A bejelentés napja: 1955. március 18v Ismeretes, hogy szénhidrogénelegyekbol; különösen ásványolajpárlatokból a nem-aromás és aromás alkatrészek adszorbensek segítségével egymástól elkülöníthetők, és az aromások az adszorbensről deszorbeáló hatású folyadékkal eluálhatók. Hogy az; adszorbenságy a ciklus megismétlésére kész állapotba kerüljön, a deszorpció után a kimerült adszorbenst, rendszerint valamely "folyadékkal, regenerálni kell. Ennek következtében az ismert eljárásoknál a termékeket, valamint a deszorbeáló és regeneráló hatóanyagokat különkülön kell felfogni és — egyrészt a termékek; másrészt a rendszerbe visszavezetendő deszorbeáló és regenerálószerek megtisztítása végett — lepárlás útján alkatrészeikre elkülöníteni. Mindez költséges berendezéseket, továbbá nagy. hőenergiafogyasztást igényel és anyagveszteséggel jár. Az irodalom (2 464 311 sz. USA szabadalmi leírás) utal arra, hogy javasolták már azt, hogy a nem-aromásoktól elkülönített, az adszorbenságyon visszatartott extraktot vízzel deszorbeálják, majd az adszorbens; regenerálása, ill. a víz kihajtása céljából az adszorbenságyat magas hőmérsékletre (5—6Ü0 C°-ra) felfűtik. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a laza, nagyterjedelmű, szemcsés, rossz hővezető adszorbenságy ilyen hőfokra való felhevítése körülményes, lassú és sok hőenergiát fogyaszt. Az idézett • nyomtatvány olyan eljárást ismertet, mely szerint az adszorbenságyon visszatartott aromásokat és ezek kísérőanyagait illó szerves oldószerrel (metanollal, etanollal vagy acetonrial) mint kiszorító folyadékkal deszorbeáltatják, ezektől lepárlással elkülönítik, majd az adszorbenságyon alacsony forráspontú szénhidrogén gőzét, nevezetesen forró n-butángázt . hajtanak át. A bután magával ragadja az adszorbenságyon visszatartott illó szerves oldószereket. » Ez az eljárás is körülményes, nem mellőzheti az illó. deszorbeálószer lepárlását és további hátránya, hogy a bután az aromásmentesített frakcióban (benzinben) igen jól oldódik, tehát abból önként nem távozik el. A bután alkalmazása esetén tehát még a készterméket butánmentesítő, gázregeneráló oszlop • felszerelésére is szükség van. Enélkül nagy a bután veszteség; ami az eljárást megdrágítja és az aromásmentes termék kezdőforráspontja. is a megengedettnél alacsonyabb lesz. Ezért a butángáz, mint regenerálószer használata, a könnyű aromásmentes szénhidrogének elkülönítése folyamán hátrányos. A találmány eljárás könnyű szénhidrogének keverékeiből, különösen az ásványolajok könnyű párlataiból az aramásmentes alkatrészek elkülönítésére adszorpció útján, a deszorpciónak és az adszorbens regenerálásának egy munkamenetben való egyesítése mellett. Az eljárás főterméke aromásmentes benzin, mely elsősorban gyégyászatf és analitikai célokra alkalmas, mellékterméke pedig aromástartalmú extrakt, melyet különböző ipari célokra, pl. motorhajtóanyagok előállítására, ül. azok oktánszámának növelésére használunk fel. Az eljárás szerint*az adszortbenságyra a könnyű szénhidrogénpárlatot, mely aromás, alifás és nafténes szénhidrogének elegye, ismert módon keresztülvezetve, az aromás extrakt. deszorbeálását és az adszorbens regenerálását egy munkamenetben, 50—300 C° közötti hőfokon, olyan gáz;- ill. gőz alakú deszorbensnek az adszorbenságyon való