143880. lajstromszámú szabadalom • Hőboltozatú kemence

2 143.880 az 5. ábra á hozzátartozó keresztmetszet. 1 a 13'falazattal körülvett tűztér, 2 a tüzelőnyílás, 3 a kilő velőfej, 4 a tűztér oldalfala, 5 a tűztér boltozata, 6 az izzítótér, 7 ennek ajtai, 8 az izzítótér boltozata, 9 az izzítótér oldalfala, melyet a bolt váll mentén elosztott 10 nyílások törnek át. Ez utóbbiak a vízszintes 12 gyűjtőcsatornába torkolló függélyes 11 füstcsatornákban folytatódnak. A pontozott 14 nyíl az olaj belövelési főirányát jelzi, 15 az asztal, melyen a rakatnak nevezett, hőkezelendő tárgyak foglalnak helyet. Az olaj ni. k és levegőnek többágú spirálforgatagját oly hosszú, egyenes szakaszra lö vélj ük ki, illetve expandáltatjuk az 1 tűztérben, hogy átérje az 1 tüzérnek és a 6 izzítótérnek a hosszát. Ezzel a hőelosztás egyenletessé válik. Az expandálás az égőkeveréknek nyomás alatt a tág 1 tűztér'be való kilövése folytán, a torlasztás pedig azáltal jön létre, hogy az 1 tűztér szűkített x szelvényen át közlekedik a 6 izzító térrel. Az égési nyalábot továbbá a 6 izzítótérben illetve efölött főként a szűkebb 10 kivezetőnyílások fojtóhatása is torlasztja. A kemence 8 boltozata az égési tér külső határfalából indul ki és érintőlegesen parabolába átmenő vonalat követ. Az áramló füstgázok e vonal mentén haladnak, majd a parabola törésvonalában lelassulnak. Az ezáltal megnyújtott sugárzási idő alatt adják le melegüket és végül a 10 ki vezetőnyílások on át a 12 kéménycsatornáb«i torkolló függélyes 11 nyílásokon át távoznak. A 12 kémény csatorna a 6 kezelő asztal alatt fekszik és így a benne áramlói füstgázokban rejlő meleg vezetés útján szintén hozzájárul a 15 asztalra helyezett rakat felmelegítéséhez. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alaknál az 1 tűztér és a 6 izzítótér egymással párhuzamosan van egybeépítve. A tűztér tehát egész hosszában a 6 izzítótér alatt vonul és így mélyebb szintben fekszik, mint ez utóbbi. A meleg tehát felszáll a tűztérből az izzító térbe. A 4. és 5. ábrák szerinti kiviteli alaknál a közös 6 ízzítótérhez, több 1 tűztér csatlakozik. A 6 izzítótér, az 1—3. ábrák szerinti megoldásoktól eltérőleg, az 1 tűztereknél mélyebb szintben fekszik. Ez a berakatnak felülről való hevítése esetén kívánatos. A fent előadottakból kitűnik, hogy mindkét kiviteli alaknál az égés durvább része a külön előteret képező 1 tüzérben, zajlik le, míg az égési gázok a boltozat mentén áramlanak, melynek samottfalazata a maximális meleg felvétele után vezetés és sugárzás útján adja át melegét az izzítandó tárgyaak. Az égési nyaláb tehát egészben az izzítótér fölött száll, minek következtében a kemencének még legérzékenyebb berakata még a legmagasabb kezelési hőfoknál sem szenved fizikai vagy vegyi változást. ' A kemence kíméletes hatásmódja folytán mellőzi az eddig szükséges volt tégelyeket, tokokat, I Kiadásért felel: a Közgazrias; fémedényeket és egyéb hőárnyékot vető falakat (muffolákat), melyek tetemes, túlnyomórészt import-költséget okoztak és nagy energiapazarlással jártak. A tetemes tüzelőanyag-megtakarításon kívül, a találmány további előnye, hogy a kemence élettartama hosszabb az eddigi kemencék élettartalmánál és az évenként megismétlődő javítási költségek elesnek. Szerkezeti részleteiben a találmány az igénypontok keretén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőboltozatú kemence, mely nyilt lángtüzeléssel zománcégetési és más szennyezésekkel és vegyi hatásokkal szemben érzékeny áruk égetésé: e illetve hőkezelésére alkalmas, melyre jellemző, hogy a tüzelőanyag elégetése az izzítóíértől elkülönített égési övben történik, melyben — mintegy előtérben — az égés durvább része folyik le. 2. Az 1. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tüzelőtér feneke és az, égési öv feneke különböző szintben fekszik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az. égési akna párhuzamos a boltozat hosszirányával. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kemence tűzterét és izzóterét visszasugárzó burkolattal ellátott boltozat határolja, és hogy a tűztéri boltozat törésmentesen megy át az izzítótéri boltozatba, niely utóbbi szöget zár be az izzítótérnek kivezető nyílásokkal áttört és szintén visszasugárzó burkolattal borított oldalfalával . 5. A 4. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, jellemezve az égési tér határvonalából kiinduló boltozattal, mely érintőlegesen megy áí parabolába, jellemezve továbbá, az izzítótér szembenfekvő oldalán boltváll mentén elhelyezett (10) nyílásokkal, melyek (12) gyűjtőcsatornába torkolló (11) füstcsatornákban folytatódnak, ahol is a (12) gyűjtőcsatorna' a rakatot felvevő (15) asztal alatt fekszik és így vezetés folytán átadott meleggel járul hozzá a rakat hevítéséhez.. 6. Az 1—5. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az. (1) tűztér szűkített (x) szelvényen át közlekedik a (6) izzító térrel. 7. Az 1—6. igénypont szerinti kemence további kiképzése, egyenletes hőmérsékletet igénylő, kényes műveletekhez, melyre jellemző, hogy a boltozat, a kemence belső terének minden pontián egyenletes hőmérséklet elérésére, körszelvény alakú. 8. Az. 1—6. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két vagy több tűztér egyetlen, közös ízzítótérhez csatlakozik. rajz 0 íi és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1939. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László