143876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevert szurkok előállítására fenolszurkokból
2 143.87Ö desztillálhatunk, keményszurok előállítására a vákuumdesztilláció előn'yösebb. Az ismertetett eljárással készült kevertszurkok alkalmazhatók bevonószerekként, ragasztóanyagok alapanyagaként, épületi védőbevonószerek lapanyagaként és más hasonló célra. 1. példa Barnaszéns vél vizek és barnaszénközépolajok feldolgozásánál keletkező nyers fenololajokból eredő lepárlási maradékból előállított, 115° lágyuláspontú fenolszurok 50 súlyrészét kb. 125—135°-on összeömlesztjük 50 súlyrész, a kenőolaj regeneráláskor visszamaradó savgyantával, a masszát kavarással bensőleg elegyítjük és azután bádogformákba öntjük. 48° lágyuláspontú kevertszurkot kapunk. Míg a kezeletlen fenolszurokból, vízzel érintkezve, igen gyorsan fenolok oldódnak ki és a vizet sötétvörösbarnára festik, addig a kapott kevertszurok hosszú ideig vízben állhat anélkül, hogy a vizet észrevehetően elszínezné. 2. példa 48° " lágyuláspontú fenolszurokból indulunk ki, mely úgy keletkezett, hogy a barnaszénsvélvizek és barnaszénközépolajok feldolgozásánál kinyert nyersfenololajok lepárlási maradékaihoz 3.3%, 97%-os kénsavat adtunk és az elegy 40%-át desztillációval lehajtottuk. E fenolszurok 60 súlyrészét 94° lágyuláspontú barnaszénkátrány szurok 40 súlyrészével együtt kb. 130° —150°-on megömlesztjük, kavarással bensőleg elegyítjük, majd formába öntjük. A keletkező kevertszurok lágyuláspontja 55°, vízbehelyezve a vizet még hosszabb ideig tartó érintkezés után sem festi meg. 3„ példa Kiindulási anyag: a barnaszénsvélvizek és a barnaszénkőzépolajok feldolgozásánál keletkező nyersfenololaj lepárlási maradéka, melyhez 3,3% (97%-os) kénsavat adtunk, melyből 50%-ot desztilláció útján lehajtottunk. A lepárlási maradék lágyuláspontja 76°. E maradék 70 súlyrészét a raffináló kenőolajregenerálásból eredő savgyanta 30 súlyrészével együtt 120°-on megömlesztjük, kavarás útján bensőleg elegyítjük s ezután lemezekké kiontjuk. 50°-os lágyuláspontű kevertszurkot kapunk. Ha 50 súlyrész fenolszurkot és 50 súlyrész savgyantát azonos módon dolgozunk fel, 63° lágyuláspontú kevertszurokhoz jutunk. Míg a kezeletlen lepárlási maradékból eredő fenolszurokból vízzel érintkezve már rövid idő múltán fenolok mennek oldatba, melyek a vizet sötétvörösbarnára festik, addig a víz, melyben a példa szerint előállított kevertszurkokat helyez>zük, napókig tartó állás után is színtelen és átlátszó marad. 4. példa . Kiindulási anyag: Koppers-eljárással keletkező nyers fenololajok desztillációs feldolgozásának lepárlási maradéka. E termék 1 kg-ját 80°-on.' jól elkeverjük a használt kenőolajok raffinálóregenerálásánál keletkező savgyanta 0.4 kg-jával és az elegyet kb. 100 Ég/mm abs. vákumban desztilláljuk. 400 cm3 párlat lehajtása után a lepárlást megszakítjuk és a lepárlási maradékot formába öntjük. Az így keletkező kevertszurok lágyuláspontja 44°. 70°-os lágyuláspontú kevertszurok előállítása végett az elegyből 50° cm3 párlat lehajtása szükséges. Mindkét szurok vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kevertszurkok előállítására fenolszurkokból, melyre jellemző, hogy a fenolszurkokat hozaganyagokkal, éspedig barnaszénkátrány-szurokkal, generátorkátrány-szurokkal, az ásványolaj raffinálásból, különösen a raffináló kenőolajregenerálásból származó savgyantákkal a fenolszurok illetve a hozaganyag lágyuláspontjánál 10—60°-al magasabb hőmérsékleten elegyítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy kiindulási anyagként a fenolgyártás olyan lepárlási maradékaiból származó fenolszurkokat használunk, melyekhez előzetesen 2—5% tömény ásványi savat vagy hulladéksavakat illetve 15—35% savanyú olajokat, különösen a fenolraffinálás maradékait adagoltuk. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a kevertszurok lágyuláspontját úgy állítjuk be, hogy a hozaganyagot a fenolszurokká lepárlandó nyersfenololaj-lepárlási maradékához előzetesen hozzáadjuk és az elegyet a kívánt célnak megfelelően — légköri nyomáson vagy vákumban lágy-, normál- vagy keményszurokká ledesztilláljuk. és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1939. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László
