143865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aprószemű izzó koksz hűtésére szakaszosan működő kokszolókemencékhez
Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.865. SZÁM 10. a. 11—18. OSZTÁLY — KI—238. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés aprószemü izzó koksz hűtésére szakaszosan működő kokszolókemencékhez A Magyar Állam, mint a feltaláló, Kristóf Pál budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja; 1953. július 18. Az eddig ismert kokszhűtő eljárásoknál a koksz közvetlenül érintkezett a hűtőközeggel: a hűtővízzel, vagy az inert gázzal (Sulzer eljárás). Ez a mód nem alkalmas sok port tartalmazó aprószemű izzó koksz hűtésére, amilyen pl. a sajómenti barna kőszén lepárlásának terméke. A találmány szerinti eljárás alkalmas ilyen koksz hűtésére, mégpedig szakaszos üzemben, úgyhogy szakaszosan működő kamrakemencéknél használható. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy az izzó kokszot oly kamrákba töltjük, amelyekben vízzel vagy gázzal hűtött fémfelületek vannak. A koksz a fémfalon át adja át melegét a hűtőközegnek, és ennek melegét azután iparilag hasznosítjuk. A hűtést két fokozatban végezzük: előhűtéssel a kokszot kb. 900 G°-ról 150 C°-ra hűtjük, majd utóhűtéssel kb. 150 C°-ról 40 C°-ra. Víz hűtőközeg használata esetén az előhűtés kb. 140 C° hőfokú és 3—5 att. nyomású vizét gőzleválasztó kazánba vezetjük és a fejlődő gőzt hasznosítjuk. Az utóhűtő kb. 90 C° hőfokú vizét pedig toronyhűtőben 30 C°-ra visszahűtjük. A kb. 40 C°-ra lehűlt kokszot a hűtőkamra alján alkalmazott nyitható kifolyónyíláson át közvetlenül kocsiba, vagy szállítószalagra bocsáthatjuk. A már ismert módon annyi hűtőkamrát alkalmazhatunk, ahány kigázosító kamra van, és a hűtőkamrákat a kigázosító kamrák alá vagy elé helyezhetjük. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy az izzó kokszot közbenső szállítás nélkül a kigázosítókamrákból közvetlenül a hűtőkamrákba üríthetjük. Ha a hűtőkamrák a lepárló kemencével nem építhetők össze, azokat a kemencétől elválasztva is helyezhetjük el. Ebben az esetben kevesebb hűtőkamrát alkalmazhatunk, mint ahány kamrája van a lepárlókemencének, mégpedig annyival kevesebbet és nagyobbat, hogy közel egymás után ürített kéthárom lepárlókamra koksza, egy hűtőkamrában elférjen. • Az ábrák a találmány szerinti üzemeljárással működő kokszhűtőberendezésnek egy kiviteli példáját tüntetik fel. Az 1. ábra a hűtőkamráknak a lepárlókemence kamrái alatt való elrendezését tünteti fel három nézetben és részben vízszintes metszetben, a 2. ábra pedig a hűtőberendezés hősémáját. A példaként ismertetett megoldásnál az 1 hűtőkamrák a 2 lepárlókamrák alatt vannak elrendezve, úgyhogy a lepárlókamrák közvetlenül a hűtőkamrákba ürithetők. A lehűlt kokszot az utóbbiakból a 4 szállítószalagra bocsáthatjuk. Természetesen a hűtőkamrák felső befogadó és alsó kibocsátó nyílása ajtóval tömítően zárható, nehogy a bennük hűtött koksz tovább égjen és így hamutartalma viszonylagosan növekedjék. A koksz hűtése céljából a hűtőkamrák táskaszerű dupla falakkal rekeszekre vannak osztva. A táskákban keringtetjük a hűtővizet. A hűtés két fokozatban történik. Az első fokozatban az izzó kokszot kb. 140c -ra hűtjük le a táskákba 120°-kal áramló és 130°-kal kiáramló vízzel. Az előhűtés vizét a 11 szivattyú keringteti. A víz melegének egy részét 3 att. nyomású telített gőz alakjában adja le a 10 gőzelválasztó kazánban. Az előhűtés után a táskákat lekapcsoljuk az előhűtő csőhálózatról és bekapcsoljuk az utóhűtő hálózatra. Ez a hálózat 30°-os vízzel táplálja a hűtőtáskákat, úgyhogy a koksz kb. 40°-ra hűl le. A táskákból kiáramló víz átlagban 90°-os. Ezt a vizet a 6 hűtőtoronyban hűtjük le. A toronyban elpárolgott vizet a 7 vezetékből friss lágyított vízzel pótoljuk. Az utóhűtő hálózatban a vizet a 12 szivattyú keringteti. Az előhűtésnek az ipari, vagy más célra elvételezett 9 gőz miatt csökkenő vizét a 8 vezetéken át az utóhűtés meleg ágából 90°-os vízzel pótoljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás aprószemű izzó koksz szakaszos hűtésére, azzal jellemezve, hogy a kokszot zárt kamrában úgy hűtjük, hogy melegét áramló hűtőközeggel a kamrában elrendezett hőcserélő felületeken át közvetve vonjuk el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a hűtés két fokozatban történik, mégpedig az első fokozatban nyomás alatt álló vízzel, amelyből a meleget a belőle fejlesztett gőzzel vonjuk el, a második fokozatban pedig a légkör nyomása alatt álló alacsonyabb hőfokú vízzel, melynek melegét viszont hűtőtoronnyal vonjuk el.
