143854. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és ahhoz való erősítőkapcsolás

2 143.854 A (4) katódából kilépő elektronok, amelyek célszerűen széles sugarat képeznek az (5) vezérlőrács által vezérelve és a (6) második rácson áthaladva a (8) eltérítő elektródákhoz érkeznek. A (8) eltérítő elektródák a rájuk adott szabályozó feszültség révén negatív esetleg alacsony pozitív potenciálon vannak. Ennek következtében az elektronnyaláb bizonyos, a negatív feszültség mértékétől függő mértékben tömörebb lesz, fókuszálódik és így csak egy része jut el az anódára, míg másik része anódrészek között, vagy mellété fog elhaladni és találmányunk esetében a segédanódnak kiképezett árnyékolóra (10) kerül. A (9) másodlagos eltérítők mintegy a varázsszemeknél ismert „kés "-ként működnek és nagy pozitív feszültségük révén a már összenyomott nyalábot részben ismét kibontják, tehát a nem az anódára kerülő elektronok egy részét ismét visszatérítik az anódára. Az eltérítők és másodlagos eltérítők tehát tulajdonképpen mint egy 2 lencsés eltérítőrendszer működnek. Mivel azonban a másodlagos eltérítők a segádanódával össze vannak kötve, megfelelő kapcsolás alkalmazása esetén, a másodlagos eltérítők visszatérítő hatása szabályozható, ill. saját magát szabályozza. Találmányunk esetében tehát felerősítjük az eltérítéses vezérlést. Az elektroncsőben elhelyezhetjük a (11) botelektródákat is, amelyek pozitív feszültségen lehetnek és amelyeknek gyorsító szerepük lehet. Ezenfelül célszerű a (7) anódák és a (10) segédanoda közé a (12) elektródákat elhelyezni, amelyek célszerűen 0 potenciálon levő fékelektródák és szerepük az, hogy megakadályozzák a segédanódáról a szekunderelektronoknak az anódára való kerülését és viszont, A 2. ábrán látható kapcsolás szerint a nagy pozitív pl. anódfeszültség a (10) segédanódára és az azzal azonos potenciálon levő (9) másodlagos eltérítőkre egy (14) ellenálláson és az: utóbbival párhuzamosan levő (15) szűrő-kondenzátoron keresztül van ráadva, A (7) anódarészek pl. a (13) LC tagra, mint munkaellenállásra dolgoznak. Ha mármost a (8) eltérítők zérus, vagy esetleg pozitív feszültsége miatt a (10) segédanódát elektronok nem érik, úgy a (9) másodlagos eltérítőelektródák, amelyek a segádanódával csövön belül, vagy kívül össze vannak kötve, a maximális pozitív feszültségre állnak be. Ez az elektronokat visszatéríti az anódák felé. Ha a (8) eltérítők negatív szabályozó feszültséget kapnak, úgy azok az elektronokat részben a segédanódára terelik. így a segédanódra áram folyik, ezért a feszültsége a (14) ellenálás' folytán csökken és így csökken a másodlagos eltérítők pozitív feszültsége is, és ezzel együtt a segédanód árama növekszik, miáltal a segédanoda és a másodlagos eltérítők feszültsége tovább csökken, ez viszont azzal jár, hogy az elektronoknak ismét nagyobb része kerül a segédanódára, ami a szabályozófeszültség erősítését eredményezi. E folyamat állandóan ismétlődik a cső működése ill. a szabályozás folyamán. Látjuk tehát, hogy az elsődleges (8) eltérítőkre van kapcsolva az erősítésszabályozó feszültség, ennek hatására az árameloszlás a (7) anóda és a (10) segédanoda között megváltozik. A segédanód munkaellenállásán fellépő — felerősített — feszültségesés van rákapcsolva a másodlagos (9) eltérítőszervekre, miáltal az eltérítés mértéke erősen megnövekszik. A cső tehát az eltérítéses vezérlést egyúttal saját maga fel is erősíti. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán egyetlen kiviteli példa kapcsán ismertettük, erre azonban nem korlátozzuk magunkat, mert az igénypontok számos egyéb, a találmányunk szelleme szerinti kivitelekre is kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső katódával, több részből álló anódávai és célszerűen legalább két rácselektródával, valamint eltérítő vezérlőszervekkel, jellemezve másodlagos eltérítőszervekkel, valamint ezzel összekötött segédanoda val. 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rácselektródák és az eltérítőszervek között pozitív feszültségen levő botelektródák helyezkednek el. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anódarészek és a segédanoda között zérus potenciálon levő fékelektródák helyezkednek el. 4. Kapcsolás az 1—3. igénypontok szerinti elektroncsőhöz, jellemezve a segédanoda ill. másodlagos eltérítőknek pozitív, célszerűen az anódfeszültségre ellenálláson és célszerűen vele párhuzamosan kapcsolt szűrő kondenzátoron keresztüli csatolással. 1 rajz A kiadásé! I felel: a Közgazdasági ós Jogi Könyvkiadó igazgatója 152ü. T»rv Nyomda. 1957. — Felelős vezető: Gajda László