143854. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és ahhoz való erősítőkapcsolás

2 143.854 A (4) katódából kilépő elektronok, amelyek célszerűen széles sugarat képeznek az (5) vezér­lőrács által vezérelve és a (6) második rácson áthaladva a (8) eltérítő elektródákhoz érkeznek. A (8) eltérítő elektródák a rájuk adott szabá­lyozó feszültség révén negatív esetleg alacsony pozitív potenciálon vannak. Ennek következté­ben az elektronnyaláb bizonyos, a negatív fe­szültség mértékétől függő mértékben tömörebb lesz, fókuszálódik és így csak egy része jut el az anódára, míg másik része anódrészek között, vagy mellété fog elhaladni és találmányunk ese­tében a segédanódnak kiképezett árnyékolóra (10) kerül. A (9) másodlagos eltérítők mintegy a varázsszemeknél ismert „kés "-ként működ­nek és nagy pozitív feszültségük révén a már összenyomott nyalábot részben ismét kibontják, tehát a nem az anódára kerülő elektronok egy részét ismét visszatérítik az anódára. Az eltérí­tők és másodlagos eltérítők tehát tulajdonkép­pen mint egy 2 lencsés eltérítőrendszer működ­nek. Mivel azonban a másodlagos eltérítők a segádanódával össze vannak kötve, megfelelő kapcsolás alkalmazása esetén, a másodlagos el­térítők visszatérítő hatása szabályozható, ill. sa­ját magát szabályozza. Találmányunk esetében tehát felerősítjük az eltérítéses vezérlést. Az elektroncsőben elhelyezhetjük a (11) bot­elektródákat is, amelyek pozitív feszültségen le­hetnek és amelyeknek gyorsító szerepük lehet. Ezenfelül célszerű a (7) anódák és a (10) segéd­anoda közé a (12) elektródákat elhelyezni, ame­lyek célszerűen 0 potenciálon levő fékelektró­dák és szerepük az, hogy megakadályozzák a segédanódáról a szekunderelektronoknak az anó­dára való kerülését és viszont, A 2. ábrán látható kapcsolás szerint a nagy pozitív pl. anódfeszültség a (10) segédanódára és az azzal azonos potenciálon levő (9) másodla­gos eltérítőkre egy (14) ellenálláson és az: utób­bival párhuzamosan levő (15) szűrő-kondenzá­toron keresztül van ráadva, A (7) anódarészek pl. a (13) LC tagra, mint munkaellenállásra dol­goznak. Ha mármost a (8) eltérítők zérus, vagy eset­leg pozitív feszültsége miatt a (10) segédanódát elektronok nem érik, úgy a (9) másodlagos elté­rítőelektródák, amelyek a segádanódával csövön belül, vagy kívül össze vannak kötve, a maxi­mális pozitív feszültségre állnak be. Ez az elekt­ronokat visszatéríti az anódák felé. Ha a (8) el­térítők negatív szabályozó feszültséget kapnak, úgy azok az elektronokat részben a segédanó­dára terelik. így a segédanódra áram folyik, ezért a feszültsége a (14) ellenálás' folytán csökken és így csökken a másodlagos eltérítők pozitív feszültsége is, és ezzel együtt a segéd­anód árama növekszik, miáltal a segédanoda és a másodlagos eltérítők feszültsége tovább csök­ken, ez viszont azzal jár, hogy az elektronoknak ismét nagyobb része kerül a segédanódára, ami a szabályozófeszültség erősítését eredményezi. E folyamat állandóan ismétlődik a cső működé­se ill. a szabályozás folyamán. Látjuk tehát, hogy az elsődleges (8) eltérítők­re van kapcsolva az erősítésszabályozó feszült­ség, ennek hatására az árameloszlás a (7) anóda és a (10) segédanoda között megváltozik. A se­gédanód munkaellenállásán fellépő — felerősí­tett — feszültségesés van rákapcsolva a má­sodlagos (9) eltérítőszervekre, miáltal az eltérí­tés mértéke erősen megnövekszik. A cső tehát az eltérítéses vezérlést egyúttal saját maga fel is erősíti. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán egyetlen kiviteli példa kapcsán ismertettük, erre azonban nem korlátozzuk magunkat, mert az igénypontok számos egyéb, a találmányunk szelleme szerinti kivitelekre is kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső katódával, több részből álló anódávai és célszerűen legalább két rácselektró­dával, valamint eltérítő vezérlőszervekkel, jel­lemezve másodlagos eltérítőszervekkel, vala­mint ezzel összekötött segédanoda val. 2. Az 1. igénypont szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rácselektródák és az eltérítőszervek között pozitív feszültségen levő botelektródák helyezkednek el. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anóda­részek és a segédanoda között zérus potenciálon levő fékelektródák helyezkednek el. 4. Kapcsolás az 1—3. igénypontok szerinti elektroncsőhöz, jellemezve a segédanoda ill. másodlagos eltérítőknek pozitív, célszerűen az anódfeszültségre ellenálláson és célszerűen vele párhuzamosan kapcsolt szűrő kondenzátoron ke­resztüli csatolással. 1 rajz A kiadásé! I felel: a Közgazdasági ós Jogi Könyvkiadó igazgatója 152ü. T»rv Nyomda. 1957. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents