143853. lajstromszámú szabadalom • Elektronok és ionok szétválasztására szolgáló berendezés, különösen ioncsapda katódsugárcsövek részére és ilyen ioncsapdával ellátott katódsugárcső
143.853 I 3 rőjű nyalábra nézve, ami a korábbi ioncsapdákkal szemben egy további előnyt jelent, A fentiékben a találmányt egyrészt elméleti meggondolások, másrészt egy kiviteli példa kapcsán ismertettük. A találmány azonban természetesen nincsen ezen kiviteli példára korlátozva, így pl. nem szükséges csupán két mágnest * alkalmazni, mert alkalmazhatunk több, pl. három mágnest is. Hasonlóképpen a csapda állhat két egymással párhuzamosan eltolt henger helyett két el nem tolt hengerből, sőt egyetlen hengerből is. Az alkalmazott (14) apertúra lehet pl. egy lyukkal ellátott lemez, amelyen maga a lyuk az előre kiszámított elektronpályának megfelelő helyen van elhelyezve, alkalmazhatók azonban másfajta megoldások is, pl. egyszerűen a második henger végén alkalmazott részleges zárólap stb. Ezen apertúrát még csak nem is szükséges ezen hengerben elhelyezni, mert az pl. egy külön egységet is képezhet, vagy más elektródákhoz is lehet csatolva, sőt felfoghatók az ionok a csapdát követő valamely más elektróda megfelelő kialakításával is. Nem szükséges az sem, hogy a két henger, pl. egymással párhuzamosan legyen eltolva, hanem azok pl. egymással szöget zárhatnak be, ami esetleg teljesen feleslegessé teszi külön apertúra alkalmazását, mert az ionokat maga a ferde hengerfal fogja fel. Maga az íoncsapda nincsen szükségképpen a katódsugárcsőben a cső nyakának tengelyével párhuzamosan elrendezve, hanem lehet a csőben pl. ferdén is elhelyezve. A csapda hossza és méretei a szükségleteknek megfelelően tetszés szerinti lehet. Lehet.a csapdát két egymástól bizonyos távolságra levő részekből, pl. két nem közvetlenül egymás mellett lévő hengerből kialakítani. Lehet ezenkívül a csapda egyes részeit pl. a forgástengelyre merőleges síktól elj térő síkkal is metszeni. A szétválasztáshoz szükséges mágneses indukcióelosztást akár permanens, akár gerjesztett légmagos, -vagy mágnesezhető anyagú magot tartalmazó tekerccsel, vagy tekercsrendszerekkel, vagy akár elektronnj^alábok mágneses terével alakíthatjuk ki. A mágneses tér előállítására szolgáló észközök pl katódsugárcső esetében akár a cső buráján belül, akár pedig azon kívül is el lehetnek rendezve. A szétválasztás. nál felhasznált villamos szempontból equipotenciális teret is tetszésszerinti módon állíthatjuk elő. A példa esetében az elektron-ion nyaláb a csapda tengelyvonalában lépett be a csapdába, beléphet asonban más helyekén is, sőt az sem szükséges, hogy egyenes irányban lépjen be, mert beesési iránya ferde is lehet, tehát bizonyos szög alatt is beléphet a csapdába. Ugyanez vonatkozik, az ionmentesített elektronnyaláb kilépésére vonatkozólag is. Az elektronnyaláb, sőt esetleg az ionnyaláb is az ioncsapda terének elhagyása után (az ionnyaláb természetesen csak abban az esetben, ha nem magában a csapdában fogjuk fel) akár az x tengellyel, tehát pl. a csapda tengelyvonalával párhuzamosan eltolt egyenes pályán, vagy ezen tengellyel bármilyen szöget bezáró egyenes pályán, vagy az x tengelyhez képest kitérő (az x tengelyt nem metsző) egyenes pályán, vagy mindezen esetekben bármilyen görbe pályán haladhat tovább. Úgyszintén az alkalmazott mágneses terektől függ az is, hogy magában a csapdában milyen pályán haladnak az elektronok és az ionok és ez a pálya a célnak megfelelően szintén sokféle lehet, akárcsak a pálya egyes szakaszainak hossza is, sőt ezen belüt az indukcióeloszlás is. A mágneses indukcióeloszlás egyébként akár homogén (Bz B z / x), akár inhomogén (By /0:Bx/0) is lehet. Alkalmazható a találmányunk szerinti csapda akár nagyobb sebességű, vagyis nagyobb energiájú, akár pedig kisebb sebeségű (kisebb energiájú) elektronnyaláb esetében is és független a találmányunk szerinti berendezés pl. csapda attól, hogy az elektronok és ionok milyen forrásból származnak. Származhatnak ugyanis egyetlen forrásból, pl. egy elektronágyúból, de akár külön-külön forrásokból' is. Sőt alkalmazható a csapda olyan esetekben is, .amikor nem egy közös elektron-ion nyaláb szétválasztásáról van szó, hanem két külön pályán járó, pl. egymás felé tartó nyalábról. Ezek szerint a két nyaláb a csapdába külön-külön irányból is érkezhet. A találmányunk szerinti berendezést lehet továbbá kombinálni további más villamos vagy mágneses, terekkel, amelyek segítségével az áthaladó elektronok és esetleg ionok pályáit meghatározott, de bármilyen módon befolyásolhatjuk. Ámbár a fentiekben a találmányt főképpen katódsugárcsövekhez' való ioncsapdák kapcsán ismertettük és annak csupán néhány kivitelií alakját írtuk le, a találmány nincsen ezekre korlátozva, mert a találmány szellemében számos egyéb kivitel lehetséges a találmányunk szerinti berendezésnél. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés elektronok és ionok szétválasztására, különösen ioncsapda, amely az ionok és elektronok befogadására alkalmas olyan eszközből áll, amelynek egyik végén az elektronok és ionok belépését lehetővé tevő nyílás, míg másik végén legalábbis az elektronok kilépését lehetővé tevő nyílás, van, jellemezve villamos szempontból equipotenciális térrel és a szétválasztást kizárólagosan végző legalább két mágneses térrel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ionok és elektronok befogadására alkalmas eszköz legalább egy henger. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az: két azonos potenciálon levő hengerből és ezen hengerek mindegyikében létesített egy-egy mágneses térből áll. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két henger egymáshoz képest nyílással ellátott oldalaik mentén párhuzamosan valamelyest eltolt. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti
