143853. lajstromszámú szabadalom • Elektronok és ionok szétválasztására szolgáló berendezés, különösen ioncsapda katódsugárcsövek részére és ilyen ioncsapdával ellátott katódsugárcső

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.853. SZÁM 21. a1 . 32. OSZTÁLY — EE-339. ALAPSZÁM Elektronok és ionok szétválasztására szolgáló berendezés, különösen ioncsapda katódsugárcsövek részére és ilyen ioncsapdával ellátott katódsugárcső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Nagy Gyula mérnök, budapesti lakos, a Távközlési Kutatóintézet 2. sz. laboratóriumának munkatársa. A bejelentés napja: 1956. március 14. Találmányunk tárgya berendezés elektronok ésjonok szétválasztására, különösen pedig katód­sugárcsövekhez való ioncsapda. Találmányunk tárgykörébe tartozik az ilyen ioncsapdával ellá­tott katódsugárcső is. Mint ismeretes, számos helyen szükség van az elektronok és ionok szétválasztására, így pl. ka­tódsugárcsöveknél. A katódsugárcsövekben min­dig jelenlevő és keletkező ionok közi^ ugyanis a negatív töltésűek a katódsugárcső ernyőjébe üt­közve a fényport tönkreteszik, azon egy ún. ion­folt keletkezik. Az ernyő élettartamának növelésére ezért az ionokat az elektronnyalábból ki kell választani. Az ernyőre elsősorban azok az ionok veszélye­sek, melyek nagy sebesség elérése után ütköz­nek az ernyőbe. Gyakorlatilag tehát azokat az io­nokat kell kiválasztani, amelyek az elektronágyú terében kisponteciálu helyeken keletkeznek. Az ionok kiválasztására sokféle megoldás is­meretes, amelyeknek közös jellemzőjük az, hogy a nyalábra legalább egyízben mágnestérnek is kell hatnia. Ezenfelül a szétválasztást a legkü­lönbözőbb kivitelek szerint a mágnestéren kívül legalább egy villamos tér, vagy az elektródáknak' olyan geometriai elrendezése, ami ezzel ekviva­lens, hozták létre. így pl. ismeretesekx ún. kö­nyökben hajlított, vagy ferde metszéssel kombi­nált, vagy ferde elrendezéssel kombinált ioncsap­dák stb. A mágnestér szükségességének egyéb­ként az az oka, hogy a töltött részecskék pályája mágneses térben a tömegtől is függ és ezen tö­megtől függő pályák ismeretében tudják meg­felelő egyéb, az előbbiekben említett rendszabá­lyok segítségével az ionokat az ernyőbe való üt­közését, illetve tovahaladását megakadályozni. Az ismert ioncsapdáknak egy közös hátrányuk az, hogy többnyire meglehetősen bonyolultak, különösen azok, amelyek különböző geometriai elrendezés segítségével járulnak hozzá az ionok kiválasztásához, tehát pl. ferde elrendezés, vagy könyökben hajlítás stb. Az ilyen ion csapdák sze­relése jelentett többnyire nehézséget, valamint az, hogy többnyire ezen ioncsapdák az egész elektronágyú, illetve elektronoptikai szerkezet­nek csak egy bizonyos részén voltak használha­tók, míg másfajta ioncsapdák -más helyeken. Találmányunk elsődleges célja a fenti hátrá­nyok kiküszöbölése és egy teljesen új, az elektro­nok és ionok szétválasztására alkalmas berende­zés, pl. ioncsapda létrehozása, amely az ismer­teknél lényegesen egyszerűbb. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy kizárólag mágnesek, éspedig legalább két különböző helyen ható' mágnestér alkalmazásá­val is szétválaszthatjuk az elektronokat és iono­kat. Á találmányunk szerinti elektronok és ionok szétválasztására szolgáló berendezés, különösen ioncsapda ezek szerint azzal van jellemezve, hogy villamos szempontból equipotenciális tér­ben kizárólag legalább két mágneses tér eszközli a szétválasztást. A találmányunk szerinti, kizárólag mágneses terek segítségével történő szétválasztást az alábbi elméleti megfontolások, illetve kísérletek tá­masztják alá, amelyeket és ezzel kapcsolatban a találmányt a mellékelt ábrák kapcsán magya­rázzuk. Az 1. ábra két ellentétes irányú mágneses tér hatását mutatja be egy elektron-ion vegyes sugárra, ideális esetben. Az ábrán levő koordi­nátarendszer felső része az elektronok és ionok szétválasztását, míg az alsó rész a mágneses tér eloszlását az; x tengely irányában mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents