143851. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.851. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY - EE-324. ALAPSZÁM Katódsugárcső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: Nagy Elemér mérnök és Dr. Szabó János vegyész, budapesti lakosok, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának munkatársai. A bejelentés napja: 19§&. január 28. Ismeretes, hogy az általában használt katódsugárcsövek felületi fényessége nem elégséges ahhoz, hogy az ernyőn keletkezett képet kényelmes szemlélést biztosító vászonra lehessen kivetíteni. Emellett az eddig ismert vetítős katódsugárcsövek igen nagy feszültséggel működnek és élettartamuk is rendkívül rövid. Másrészről a közvetlen szemlélésű képcsövek felületi fényessége is javításra szorul. Ismeretes továbbá az is, hogy lurniineszkáló réteget elektromos térbe helyezve a réteg kialakításától függően elektrolumineszcens cella és/vagy képerősítő állítható elő. Ezen elektrolumineszcens képerősítő — anélkül, hogy itt a folyamat részletes tárgyalásába belemennénk — lényegében úgy működik, hogy a ráeső primer kép hatására benne elektronok szabadulnak fel és ezen elektronokat oly térerősséggel gyorsítják, hogy azok lavina jelenséggel további töltéshordozókat hoznak létre. Ennek az elképzelésnek ma már több kiviteli formája ismeretes. Az egyik kivitel esetében pl. átlátszó, vékony elektrolumineszcens réteget alakítanak ki, amelyre a szükségképpen rövidebb hullámhosszú primer képet juttatják. Ebben az esetben tehát egy ezen rövidebb hullámhosszú primer képet előállító fluoreszkáló réteg és egy külön elektrolumineszcens képerősítő réteg kialakítása szükséges. Egy másik megoldás szerint egy fényérzékeny réteget képeznek ki. Ez olyan szigetelő anyagból készül, amely fénysugár hatására kisebb .vagy nagyobb mértékben vezetővé válik. E réteg a tulajdonképpeni elektrolumineszcens réteg számára változó ellenállásként szerepel, tehát az elektrolumineszcens rétegre eső térerősség a szigetelő réteg gerjesztése függvényében automatikusan megfelelően változtatható. Mindezek az ismert megoldások általában a katódsugárcsőtől független külön berendezést is képeztek, ami egyik hátrányuk, másik hátrányuk pedig az, hogy legalább két különböző rétegre volt szükség. Az első réteg a katódsugár energiáját fénnyé alakította át, míg a második réteg tartalmazta az elektrolumineszcens réteget esetleg külön harmadik, fényérzékeny réteggel kombinálva. Ezen elektrolumineszcens réteg pedig a ráeső fényt erősítette. Találmányunk elsődleges célja a fenti hátrányok kiküszöbölése. Találmányunk egy másik célja a kép fényerejének növelése magán a katódsugárcsövön belül, a katódsugárcsőtől független külön berendezések nélkül. Találmányunk egy további célja a kép fényereje növelésének egyetlen átalakító réteg segítségével való megoldása. Találmányunk egy ismét másik célja olyan vetítőkatódsugárcső előállítása, amelynél a kép felületi fényessége az eddigi fényesség többszöröse. Ismét másik célja találmányunknak olyan közvetlen szemlélésű katódsugárcső előállítása, amelynél a kép felületi fényessége az eddiginél jóval nagyobb, tehát nappali megvilágítás mellett is minden hátrány nélkül .használható. Találmányunk egyéb előnyei és céljai az alábbi leírásból fognak kitűnni. A találmányunk szerinti katódsugárcső, mely burájának legalább egy részén belülről elektronok hatására világító lumineszcens réteggel és ennek a vákuumtér felé eső felületén vezetőréteggel van ellátva, azzal van jellemezve, hogy ezen lumineszkáiló réteg és a burafal között egy átlátszó vezetőréteg helyezkedik el, mimellett ezen átlátszó vezetőréteg és a lumineszkáló réteg felületén levő másik vezetőréteg elektródaként van kiképezve és e két elektróda a közöttük levő lumineszkáló réteggel együtt elektrolumineszcens cellát képeznek. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kép szolgáltatását és erősítését egyetlen réteg is el tudja végezni. Ismeretes ugyanis, hogy a katódsugárnak szilárd anyagba való üt-