143829. lajstromszámú szabadalom • Kenőanyag fogaskerekekhez
Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.829.' SZÁM 23. c. OSZTÁLY - BI-103. ALAPSZÁM Kenőanyag fogaskerekekhez •A Magyar Álla», mint a feltalálók: Bihari Miklós és Dr. Pogány János budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. január 26. kedvező behatoló felületet ad a találmány szerinti kenőanyagból létesülő folyadékfilm számára. Példa. 71—86 súlyszázalék 0 C° alatti dermedéspontú 50 C°-on 20—25 Engler0 viszkozitású olajban 6—• 15 súlyszázalék alumíniumoleátot vagy stearátot diszpergálunk 120—-130 C°-on és addig tartjuk ezen a hőmérsékleten az anyagot, míg az alumíniumoleát vagy stearát víztartalmát elveszíti. Ezután a keveréket lehűtjük 80—85 C°-ra és hozzáadunk 2—6% izobutilén polimerizátumot (kereskedelmi néven oppanolt) 2—5%-os őldási koncentrációban, ami által az alapolaj viszkozitását >és viszkozitás! indexét a szándékolt mértékre emeljük. Ezután a beállított keverékhez adagolunk 6—18% 1,10—1,45 fajsúlyú klórozott parafint, melynek klórtartalma előnyösen 35—52% között van, a felhasznált klórozott parafin tartalmaz továbbá 0,03—0,06% piridint is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagy igénybevételű fogaskerekek kenésére szolgáló kenőanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy 71—86 súlyszázalék 0 C° alatti dermedéspontú 50 C°-on 20—25 Engler0 viszkozitású olajat, 6—15% alumíniumoleátot, 2—6% izobutilén polimerizátumot 2—5% oldási koncentrációban, 6—• 18% 1,1—1,45 fajsúlyú, előnyösen 35—52% klórt és 0,03—0,06% piridint tartalmazó klórozott parafint magába foglaló keveréket készítünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy az alumínium-oleát helyett alumíniumstearátot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a kenőanyag olajkomponenséhez (viszkozitás 5Ó°-on 15 Engler" felett) az 1. igénypontban megjelölt klórozott parafin alkalmazása mellett alumíniumoleátot vagy alumíniumsztearátot nem adagolunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1921. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László Ismeretesek már a fogaskerekek kenésére kemoszorpciós kenőanyagok, melyek kenőképességének magyarázatát abban találták, hogy az egymáson elcsúszó fémes felületek között olyan fémoxid, foszfid, klorid vegyületek képződnek, melyek a hő hatására nem hegesztődnek össze és ily módon megakadályozzák a fogaskerék fémrészeinek berágódását, ill. azok idő előtti kopását. Ezeknek az ismert kemoszorpciós kenőanyagoknak közös hiányossága az, hogy több komponensből lévén, gyártási eljárásuk komplikált és költséges, valamint hatóanyaguk a fogaskerékötvözet anyagaihoz, ill. azok százalékos arányához képest változó és éppen ezért nem elég célirányos. Sikerült munkánk során olyan kenőanyagot kidolgozni, amely különösen nagy igénybevételű fogaskerekek kenésére alkalmas, azáltal, hogy olyan anyagokat tartalmaz, melyek a fogaskerekek fémanyagával kemoszorpciós kötést létesítenek és ezáltal a fogaskerékkopást csökkentik és az élettartamát meghosszabbítják. A találmány szerinti kenőanyag gyártási eljárása lényegesen egyszerűbb az ismert technológiáknál. Olyan adalékanyagokat tartalmaz, melyek a fogaskerékötvözet anyagának százalékos megoszlásától függetlenül az optimális hatás kifejtését elérik, vagyis fémkloridok és fémoxidok képződése folytán a hőfutast kizárják és a kopást a minimumra csökkentik. Ezért különösen alkalmas az általunk kidolgozott anyag nagy igénybevételű hipoid fogazású kerekek kenésére. A találmány szerinti eljárással készített kenőanyag optimális hatásfokát .azzal éri el, hogy a fogaskerék egymásnak nyomást átadó, tehát a legmagasabb hőmérsékleten érintkező felületei között meggátolja a rossz hőátadási felületek mellett bekövetkező berágódást, ill. összehegedést, azzal, hogy a kenőanyag által ott képződött fémkloridok és fémoxidok az egyébként melegen futó felületeket vékony rétegű korrodátummal vonják be, mely az itt előállott hőmérsékleten nem heged össze és egyben
