143824. lajstromszámú szabadalom • Sínjármű, amelynek kocsiszekrényét mindkét végén könnyű kivitelű himbán keresztül forgó alváz támasztja alá

143.824 3 Vízszintes irányú erőktől mentesülnek és nem csavarodnak el. A himba harántjátékát 55, 56 ütközők korlátozzák. Ezek az ütközők a forgáscsap két oldalán a 42, 43 hüvelyszegmensek alsó végének hatókörében a forgó alváz keretére erősített gumitestek kopás ellen védő borítással. A leírt szerkezet úgy működik, hogy a függőleges irányú P erők a kocsiszekrényről a 39, 40 görgősorokon, a 8, 9 rugóteknőkön, a 6, 7 himbarugókon, a 10, 11 és a 29—32 ingákon keresztül vivődnek át a forgó alváz keretére anélkül, hogy a himba eltérítené őket. A 8—11 rugóteknők és 12,13 csuklórudak alkotta himbára tehát csakis nyomóerők hatnak. A jármű harántirányában támadó Pi erők mindaddig, amíg a himba játéka a 42, 43 hüvelyszegmensek és az 55, 56 ütközők közötti s hézagot meg nem haladja, a 2 kocsiszekrényről a 140 forgáscsapon, az 51 vezetőcsövön, az alsó .5 himbarészen és a 29—32 ingákon keresztül -vivődnek át a forgó alváz keretére. A himba alsó része ekkor csak kis mértékben terhelődik, minthogy a himbajáték megengedett határáig keletkező Pj erők, mint fentebb rámutattunk, kicsinyek. Ugyanakkor a himba felső része a jármű harántírányában támadó erőktől teljesen mentesül. Ha azután a himba harántjátéka a megengedett s határt meghaladja és a Pj erők jelentékenyen megnövekednek — helyesebben: a forgó alváz tömege és a nyomkarimaisúrlódás folytán további Pj erők támadnak a jármű harántirányában, — akkor a többleterők a 2 kocsiszekrényről a 140 forgáscsapon, a 42, 43 hüvelyszegmenseken és az 55, 56 ütközők egyikén keresztül közvetlenül a forgó alváz 1 keretére vivődnek át. A jármű hosszirányában támadó P2

erők a kocsiszekrény és a forgó alváz között a 140 forgáscsapon, az 52 keresztfejen és az 53, 54 csuklórudakon keresztül, tehát ugyancsak a himba közreműködése nélkül vivődnek át. Szabadalmi igénypontok: 1. Sínjármű, amelynek kocsiszekrényét mindkét végén könnyű kivitelű himbán keresztül forgó alváz úgy támasztja alá, hogy a kocsiszekrényt alátámasztó erőket a himba függőlegesen, eltérítés nélkül viszi át, a jármű hosszirányában támadó erők pedig a kocsiszekrény és a forgó alváz között a himba közreműködése nélkül vivődnek át, azzal jellemezve, hogy egyfelől a (2) kocsiszekrény és a (3) himba, másfelől a (2) kocsiszekrény és a forgó alváz (2) kerete között olyan menesztő kapcsolat van, hogy a jármű harántirányában támadó (Pi) erők mindaddig, amíg a himba harántirányú játéka bizonyos megengedett (s) határt el nem ér, a (3) him"bán keresztül vivődnek át, de az e határ elérése és meghaladása után keletkező harántirányú többleterők már a himba közreműködése nélkül közvetlenül a (2) kocsiszekrény és a forgó alváz (l) kerete között vivődnek át. 2. Az 1. igénypont szerinti sínjármű kiviteli alakja, amelyre jellemzők a himba harántirányú (s) játékát határoló, a forgó alváz (2) keretére erősített, előnyösen rugalmas (55, 56) ütközők, amelyekbe a (2) kocsiszekrényre szerelt, a forgó alvázat meg a himbát vezető (140) forgáscsap a megengedett harántjáték határának elérésekor beleütközik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti sínjármű kiviteli alakja ketrészű himbaval, amelynek felső része a két végével függőleges irányban összenyomható rugókon keresztül az alsó himbarészre támaszkodik, azzal jellemezve, hogy a (140) forgáscsap a forgó alváz (1) kerete fölött elhelyezett felső (4) himbarészen játék nélkül forgathatóan hatol keresztül, a forgáscsapnak a forgó alváz keretéhez kb. tengelymagasságban csuklósan kapcsolt alsó vége pedig a forgó alváz kerete alatt elhelyezkedő alsó (5) himbarészt vezeti. 4. A 3. igénypont szerinti sínjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind a felső (4). mind az alsó (5) himbarész a (6, 7) himbarugókat befogadó két-két (8, 9, ill. 10, 11) rugóteknőből áll, amelyeket egy-egy (12, ül. 13) csuklórúd köt össze. 5. A 4. igénypont szerinti sínjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét (12, és 23) csuklórúd két-két előnyösen csőalakú (27, 28, ill. 19, 20) rúdból tevődik össze, amelyeket páronként egy-egy merevítő rúd fog össze s amelyek az illető csuklórúdhoz kapcsolt rugóteknők egyikéhez (8 vagy 22) külön-külön, a másikhoz (9 vagy 10) egyesítésük után csatlakoznak. 6. Az 5. igénypont szerinti sínjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jármű mindegyik hosszoldalán a kettős (22 vagy 23) csuklórudak egyike az egyesített végével, tehát egy (23 vagy 28) csuklóval, a másika pedig a nem egyesített végével, tehát két (24, 25 vagy 26, 21) csuklóval csatlakozik a rugóteknőhöz. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti sínjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (12, 13) csuklórudak belül domború (24) csapágy hüvelyeken keresztül függőleges irányban lengethetően csatlakoznak a (8—22) rugóteknőkhöz. 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti sínjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (2) kocsiszekrény (39, 40) görgőkön keresztül támaszkodik a felső (4) himbarész (8, 9) rugóteknőire. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti sínjármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jármű mindkét hosszoldalán a (8—11) rugóteknők megközelítőleg a kocsiszekrény oldalfalának -függőleges síkjáig vagy ennél is kijebb terjednek. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 192G. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László '