143811. lajstromszámú szabadalom • Lemezváltós gramofon

Megjelent: 1957. november hó 30-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.811. SZÁM 42. g. 21-22. OSZTÁLY - Ke~462. ALAPSZÁM Lemezváltós gramofon Dr. Kelemen Aladár főmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1955. december 2. A találmány oly lemezváltós gramofonok szerkezetére vonatkozik, amelyek önműködően több lemezt játszanak le egymás után, vagy esetleg egyes lemezek lejátszását ismétlik, és olyan szerkezettel vannak felszerelve, amely egy-egy lemez lejátszása után a hangkart a dobozzal együtt a lemezről felemeli, a lemezcsere tartamára a hangkart a lemez, kerületén kívüleső helyzetbe kifelé, majd ismét befelé, új lemez lejátszásának megfelelő helyzetbe juttatja és ebben a helyzetben a hangdobozzal együtt ismét a lemezre süllyeszti. Ismeretesek már effajta szerkezetek az egyes lemezek lejátszásának közeiben állandó mértékű elforgást végző forgószerwel, pl. dörzskapcsolódással, lánchajtással, vagy fogaskerékkel, amely egy-egy lemez lejátszása után a gramofon hajtóművéről hajtott szerkezettel kapcsolódik és forgás közben görbevezetékes rendszer segítségével a hangkar szükséges mozgásait idézi elő és a mozgások befejeztével, hajtóművéből ismét kikapcsolódik. Az általában ismert lemezváltó szerkezeteknél a lemezköteg a lemeztányér fölött azzal vagy párhuzamosan, vagy pedig ferde szög alatt van elhelyezve, a másik módszernél komplikált szerkezet ragadja meg a lemezt a lemezkötegből és úgy helyezi rá a lemeztányérra. A leggyakoribb tehát a lemeztányér fölött azzal párhuzamosan elhelyezett lemezköteg használata, ami általában két főrendszerbe sorolható. Az egyiknél a lemezek központi furatuknál vannak különböző módon felfogva és onnan történik bütykök segítségével a kiváltás. A másik rendszernél a lemezköteget a külső pereménél fogják fel és innen történik a lemezváltás különböző módon, a legtöbb esetben bütykökkel, vagy késes megoldással. A központi furatos rendszer műszakilag kifogásolható, mert a bütykökkel feltámasztott lemezköteg (különösen az európai lemezféleségeknél, amiket nem fröccsöntéses eljárással készítenek és így súlyosabbak és törékenyebbek) súlyuknál fogva a vezérlő bütykök előbb-utóbb tönkre teszik a lemezek központi furatát, azt kicsorbitják, különösen, ha tekintetbe vesszük azt is, hogy ennél a rendszernél a lemezkötegen még egy külön lenyomó súly is fekszik, ami a lemez központi furatára a bütykök által gyakorolt élnyomást mégjobban megnöveli. Ez a megoldás tehát műszakilag nem nevezhető szerencsésnek annak ellenére, hogy a három sebességes lemezváltó szerkezeteknél tetszetősségüknél fogva ez a megoldás elég gyakori. A külső peremes rendszerhez viszonyítva nem szerencsés ez a megoldás azért sem, mert a szerkesztőket arra ösztönzi, hogy olyan szerkezeteket állítsanak elő, ahol egyidejűleg, tehát egykötegben különböző átmérőjű lemezek játszhatók le. Ez a laikus vásárlóknál az első pillantásra tetszetős megoldásnak látszik, és csak a használat során tapasztalják, hogy a nagyobb átmérőjű lemezek hangváj atai itt-ott kicsorbulnak, mert ha egy nagyobb átmérőjű lemez esik le a kis átmérőjű lemezre — lévén az: esés nem mindig párhuzamos a lemeztányérral —, úgy a kis átmérőjű lemez külső pereme könnyen kicsorbíthatja a ráeső nagyobb lemez hangváj atait és a lemez tönkremegy. Ez szintén egyik oka annak, amiért a lemezüket "Téltők idegenkednek a lemezváltó szerkezetektől. A lemez hangvájatainak a rongálódása bekövetkezhet már akkor is, ha a kötegbe csak egyforma átmérőjű lemezeket tesznek és még mielőtt a legalsói lemez lehullana a kötegből a lemeztányérra- a kiváltószerkezet hatására, a legalsó lemez ä köteghez képest elcsúszó mozgásra kényszerül, úgyhogy a fellépő elég tekintélyes súrlódás következtében a lemezek vájatait rongálja. Ez mégjobban növekedik akkor, amikor a kötegben még sok lemez van, vagy ha azon lenyomó súly is van. A külső peremes rendszernél, ahol a felfogás legalább két helyen történik, a viszonylag széles felületen a súlyelosztás lényegesen jobb és ezért nem kell tartani a lemez kicsorbulásától, mint az előbbi rendszernél. -Ellenben sokkal nagyobb veszélyt okoz a késes és általában a váltakozó mozgást végző rendszereknél, hogy a különböző gyártású lemezeknél, ahol a lemezvas•