143764. lajstromszámú szabadalom • A kontaktüveg rendelést megkönnyítő kontaktüveg próbasorozat

2 143.764 összevetése határozza meg. Magától értetődik, hogy a kagylók a szklérasugár csökkenő sorrendjében is ugyanolyan áttekinthetően volnának elrendezhetők. A fiók legalsó sora a szferikus, kagylók, azaz mesterséges gömbformára készült próbakagylók, melyek szklérasugara szintén különböző. A szferoid-kagylók egy sort foglalnak el s csaknem olyanok, mint a szférikus próbakagylók, de élő szemre készültek. A normális, azaz az átlagosan és leggyakrabban előforduló szernek kagylói három, a konoid kagylók két sort foglalnak el. Ez utóbbiak a kissé kúpos haptikájú, gyakran előforduló szemformák; kagylói. A következő egy sorban vannak elhelyezve a kónikus haptikájú kagylók, magas szaruhártya résszel, keratokónuszos szemekhez. A fiók minden rekesze sorszámozva van. Az 1. ábrán csupán a rekesz sorszámát és néhány rekeszben elhelyezett kagylópárnak körvonalait szemléltettem. A nagyobb léptékű 3. ábrán, mely az 1. ábra szerinti fiók felső, bal sarkának nagyobb léptékű rajza jelzések, pl. különböző irányú nyilak, egyes kagylók közepén körívek és a kagylók szegélyén vonalak láthatók. A próbasorozatban á nyilak fekete, a kagylók közepén és szegélyén levő vonalak fekete vagy piros színben vannak berajzolva. A rajz 3. ábráján a fekete jelzéseket teljes vonallal, míg a próbasorozat piros jelzéseit szaggatott vonalakkal tüntettem fel. Minden egyes sorszám mellett olvasható a szklérasugár nagysága, a szaruhártya magassága (római számmal), valamint ez utóbbi mellett a szaruhártyarész görbületi sugara. A sorszám az egyes kagylókra is rá van vésve. A kockában levő rajzon teljes vagy szaggatott vonallal feltüntetett jelzések mutatják, hogy az illető kagyló milyen tekintetben tér el a szferikus próbakagylótól. A jelzésekről a próbasorozat használati módjának ismertetésénél lesz bővebben szó. A második fiók felülnézetét feltüntető 2. ábrából látható, hogy a fiók egyik, pl. bal oldalán a szabályosnak nem mondható szemek főcsoportjainak megjelölései olvashatók. Még pedig: 1. toroid horizontális,'2. toroid vertikális, 3. toroid diagonális, 4. kvadratikus és 5. rendkívül magas szaruhártyájú szemek. A horizontális toroid kagylók e sorozatban (fekvő eliptoid — nagyobb sugár a vízszintesben) 3 sort foglalnak el. A vertikális toroidkagylók (álló eliptoid = a nagyobb sugár a függőleges irányban) 2 sort foglalnak el. A diagonális toroidszemekhez, vagyis azon szemekhez való kagylók, melyeknél a nagyobb sugár ferdén halad, egy sört foglalnak el. Ugyancsak egy sort foglalnak el a kvadrált szemek kagylói, valamint az igen magas szaruhártyás szemekre való kagylók. Minden egyes sorban a kagylók az átlagos szkléragörbületi sugár növekvő sorrendjében vannak elhelyezve, de mint már említettem, a csökkenő szklérasugár sorrendjében is éppen olyan áttekinthetően volnának elrendezhetők. A toroid kagylóknál alapul a vízszintes sugár értéke van megadva,-a kagylók tehát elsősorban eszerint, valamint az rl és r2 sugár fokozódó különbsége szerint vannak elhelyezve. Használati mód A szemforma meghatározását szferikus próbakagyló behelyezésével kell kezdeni, melynek fölhelyezése előtt a szembe V?% káliumfluorreszcint cseppentünk, majd az ezzel nyert megfigyelések alapján választunk kagylót a próbasorozatból. Megvizsgáljuk, hogy hol lépnek fel érintkezési vagy nyomási helyek és hogy oszlik el a fluor eszein. A szférikus próbakagylónak a szem szabálytalanságaihoz való viszonyából határozzuk meg azt a fő- illetve alcsoportot, melyhez a vizsgált szem tartozik. A keresés megkönnyítésére a vizsgált szemnek a ráhelyezett szferikus szklérális részű kagylótól való eltérését Dermatógráf-ceruzával rárajzoljuk a próbakagylóra és a rárajzolt jeleknek a próbakagylók rekeszében a látható jelzésekkel való összehasonlítás alapján választjuk ki a szemre leginkább illő próbakagylót. Szabadalmi igénypontok: 1. A kontaktüvegrendelést megkönnyítő többsoros individuális kontaktüveg próbasorozat, melyre jellemző, hogy a próbakagylók haptikai részük alapján empirikusan megállapított mértani rendszerbe vannak sorolva, míg ezen belül az egyes kagylók, jellegzetességük szerint, fő-és alcsoportokba, s ezeken belül meghatározott számozott helyre vannak sorolva. 2. Az 1. igénypont szerinti próbasorozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a próbakagylók mértani rendszerbe sorolásának alapja a szemgolyó szabályosnak mondható variáció tekintetében a szemnek a szférikustól való eltorzulásnak mértéke a gömbfelszínből a kúpfelszínig vagyis a szemfelszín konicititásának a foka, a szem szabálytalan variációinak megfelelő ún. toroidszemek tekintetében pedig a toroid-tengely iránya a mértani rendszerbe sorolás alapja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti próbasorozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szabályosnak mondható variációk esetében szteroid, normál, konoid és keratokonikus kagylók főcsoportjainak mindegyike legalább egy-egy sorban, a szklérasugár növekvő vagy csökkenő sorrendjében vannak elhelyezve. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti próbasorozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szem szabálytalan variációi esetében a horizontális toroid, a vertikális toroid és a diagonális toroid szemek főcsoportjainak mindegyike legalább egy-egy sorban a szklérasugár növekvő vagy csökkenő sorrendjében vannak elhelyezve. 5. A 4. igénypont szerinti kontaktüveg próbasorozat kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a horizontális toroid főcsoportba tartozó szemek kagylói a szklérafelszín domborúsága szerint még globoid, normális és konpid szemek alcsoportjaira oszlanak.