143748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaptafáról gipszmintázással történő lúdtalpbetét-minta előállítására

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.748. SZÁM . 30. d. 4—6. OSZTÁLY — Da~l 10. ALAPSZÁM Eljárás kaptafáról gipszmintázással történő lúdtalpbetét-minta előállítására Dallos Ferenc gyógycipész, Budapest A bejelentés napja: 1955. augusztus 8. Ismeretes, hogy a lúdtalpbetét mintakészítésé­nek első lépéseként a beteg lábfejről gipszmintát vesznek. Az így elkészített gipszminta segítségével történik a lúdtalpbetét kifaragása. Az ismeretes eljárásnak nagy hátránya, hogy a cipő tényleges alakját nem veszi ' figyelembe, a talpbetétet kizárólag a beteg láb alakjának figye-, lem bevételé vei alakítja ki. Hiába illeszkedik akár a legtökéletesebben is a talpbetét lábbal illeszkedő része a beteg talphoz, a talpbetétnek a cipőbe he­lyezésekor annak síkja elmozdul és nem egyszer a beteg láb rosszabb helyzetbe kerül a talpbeté­tes cipőben, mint 'megelőzőleg a talpbetét nélküli cipőben volt. Ezen lúdtalpbetét a készítésekor mindig megis­métlődő hibán segít a találmány szerinti eljárás, amelynek alapján a lúdtalpbetét-mintát minden­kor a beteg láb és a cipő elkészítésénél felhasz­nált kaptafa egyidejű figyelembevételével alakít­ják ki. A találmány szerinti eljárás a következő: a beteg lábról és a cipő kaptafájáról gipszlenyo­matot készítenek s a két gipszlenyomat egyidejű figyelembevételével készítik el az egyébként is­meretes módon a lúdtalpbetétet. Eltekintve azon­ban az ismeretes módoktól, a találmány szerint a gipszlenyomatok elkészítése után negatív gipszle­nyomatot készíthetünk a lábról és. azt a kétré­szessé kiképzett kaptafáról vett gipszmintába il­leszthetjük. Nyilvánvaló ezekután, hogy a legmeg­felelőbb lúdtalpbetét, amelyik pontosan kitölti a . két gipszminta közötti teret. Nincs tehát egyéb teendő, mint e teret a kaptafáról készült gipszmin­tának például az oldalán kiképzett nyílásán ke­resztül kiönteni. Ez a gipsz talpbetétminta ponto­san megadja a lúdtalpbetét alakját. Természetes, hogy á talpbetéttel érintkező helyeket a gipsz­öntés előtt pl. olajjal, vízüveggel, enyvvel kenjük be, vagy síkporral hintjük be, hogy a gipsz talp­betét megszilárdulása után a gipszlenyomatokról károsodás nélkül elválhasson. A gipsz talpbetét­mintáról az eddig szokásos anyagokból (megfelelő kötőanyaggal ellátott parafadara, filc, textil, illetve gumihulladék, PVC, furnérlemez stb.) készül a lúdtalpbetét. A találmány szerinti talpbetét pontosan annyi helyet foglal el a cipőben, mint amennyi ott eddig is volt, nincs tehát szükség — az eddigi gyakorlat­tal ellentétben — nagyobb cipő vásárlására. Külön előnye a találmány szerinti gyógybetétnek, hogy a megfelelő sarokmagasságokat pontosan be lehet állítani. Szabadalmi igénypontok:' 1. Eljárás lúdtalpbetét-minta előállítására, azzal jellemezve, hogy a beteg lábfejről és a használatos cipő kaptafájáról gipszlenyomatot készítünk, majd elkészítjük a lábfej gipszlenyomat negatívját s ezt a kaptafa-gipszlenyomatba helyezve a kettő kö­zötti teret gipsszel öntjük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás további kivi­teli módja, azzal jellemezve, hogy a lúdtalpbetét körüli gipszlenyomatokat vízátnemeresztő réteg­gel, pl. enyvvel, olajjal, vízüveggel, síkporral stb. vonjuk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1908, Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents