143719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anilinszármazékok előállítására

2 143.719 képletű másodrendű aminszármazékot vagy ennek közbenső termékét, mint például az elsőrendű vagy tercier aminszármazékot, melyet azután utólagosan halogénezünk. Az eljárás foganatosítására az alábbi példákat adjuk meg. 1. példa. 5 g -klóracet-2,6-diklóranilidet 15 ml absz. benzolban 5,4 ml n-butilaminnal 6—8 órán át forralunk visszafolyató hűtő alatt, majd a benzolt vákuumban lehajtjuk, a maradékot 5—10 ml töménysósavat tartalmazó körülbelül 150 ml vízben felvesszük és a vizes oldatot derítés után nátronlúggal óvatosan és célszerűen hűtés közben meglúgositjuk. A kivált bázist éterrel kirázzuk, az éteres oldatot szárítjuk, majd az oldószert lehajtjuk. A visszamaradt -(n-butilamino-acetil)-2,6-diklóranilid bázis 4,3—4,6 g, az elméletinek 75—80%-a. Sósavas sóvá való alakítása például a következő módon történhet: a bázisnak 80 ml absz. etilacetátos oldatába keverés és jéghűtés közben addig vezetünk száraz sósavgázt, amíg teljesen tiszta oldatot kapunk. Ekkor.a gázbevezetést megszüntetjük, és ugyancsak hűtés és keverés közben becsepegtetünk 80 ml absz. étert. Egykét óra múlva a kivált csapadékot a levegő nedvességének távoltartása közben gyorsan leszivatjuk, absz. éterrel mossuk és vákuumban foszíorpentoxid, nátrium hidroxid és parafin fölött szárítjuk. Kitermelés közel elméleti. O. p. 234—5°. 2. példa. 16,2 g 2,6-diklóranilint és 25 g «-(n-butilamino)-ecetsavas etilészter elegyét 5—6 órán át 110—120°-os olajfürdőben hevítjük. A kihűlt terméket 50 ml 2n alkoholos kálilúggal 15ypercen át forraljuk, majd lehűlés után vízjel hígítjuk és éterrel kivonatoljuk. Az éteres oldat további feldolgozása az első példa szerint történik. 3. példa. 5 g «-klóracet-2,6-diklóranilidet az elméletileg számítotthoz képest 1,5—2-szeres mennyiségű 25—30 ml absz. metanolban oldott ammóniával rázogatunk néhány órán át, raid a reakció teljessé tételére zárt edényben 1--2 órán át 100°-on tartjuk a reakcióelegyet. Az oldószernek vákuumban való lehajtása után a maradékot az 1. példa szerint dolgozzuk fel. Az így nyert -ammoacetil-2,6-diklóranilinbí)/:ist 1 mol n-butiraldehid jelenlétében alkoholos oldatban 1 mol hidrogén felvételéig katalitikusan hidrogénezzük, majd a katalizátor és az oldószer eltávolítása után a visszamaradt «-(butilaminoacetil)-2,6-diklóranilid bázist az 1. példa szarint sóvá alakítjuk. 4. példa. A 16,2 g 3,5-diklóranilinból és 38 g «-(benzil-n-butil-amino)-ecetsavas etilészterből a 2. példa szerint nyert a-(benzil-n-butilarnino)-acet-3,5-diklóranilid-bázist alkoholos oldatban 1 mol hidrogén felvételéig hidrogénezzük, majd a katalizátor, a reakcióban keletkezett toluol és az oldószer eltávolítása után az 1. példa szerint dolgozzuk fel a terméket. Az «-(n-butilaminoacetil-)-3,5-diklóranilid-hidroklorid 268—269°-nál olvad. 5. példa. 31,0 g az 1. példa szerint nyert a-(benzil-n-butilaminoacetil)-p-toluididnak 200 ml jégecetben és 100 ml vízben való oldatához keverés közben 30°-nál nem magasabb hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 32,0 g brómnak 50 ml jégecetben való oldatát. Az elegyet egy órán át keverjük szobahőfokon, majd 10 percig forrásban tartjuk. Lehűlés után a brómfelesleget nátriumbiszulfit oldattal vesszük el, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradékot vízben vesszük fel és az «-(benzil-n-butilaminoacetil)-2,6-dibróm-4-metilaniHd bázist lúgosítással csapjuk ki, majd a 4. példa szerint debenzilezzük. Az ff-(n-butilaminoacetil)-2,6-dibróm-4-metilanilid-hidroklorid 214—6°-on olvad. Szabadalmi igénypo7il: 1. Eljárás anilinszármazékok előállítására, melyre jellemző, hogy R X X \ -NEU képletű helyettesített anilint vagy sóját, ahol X halogént, R alkilt vagy H-t Jelent és n = 2 vagy 3, halogénezett monokarbónsavval vagy ennek funkcionális származékával reagáltatunk és az így kapott halogén-acil-anilidet elsőrendű amin behatására Xn R y x /' -NH—CO—A—NH—R' kéDletű alkilamino-acil-anilin származékká — ahol A normális vagy elágazó alkilén-maradékot és R' alkilt jelent — alakítjuk át. 2. A-; 1. igénypont szerinti eljárás változata, melyre jellemző, hogy Xn R y x -NH2 általános képletű helyettesített anilin és HOOC—A—NH—R' helyettesített aminosav vagy funkcionális származékának egymásra hatásával a X, y RX -NH—CO—A—NH—R' képletű vegyületet állítjuk elő. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata anilinszármazékok előállítására, melyre jellemző, hogy az Xn R y -NH—CO—A—NH—R' általános képletű vegyületet akként állítjuk elő, hogy az 1. vagy 2. igénypont szerinti módszerekkel előállítjuk az X„ R y x_ / —NH—CO—A—NH2 általános képletű primer aminoszármazékot,