143710. lajstromszámú szabadalom • Berendezés impulzusok összeadására és kivonására, főleg vasútbiztosítás céljára

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS , • 143,710". SZÁM 20. .i.' OSZTÁLY - We-117. ALAPSZÁM Berendezés impulzusok összeadására és kivonására, főleg vasútbiztosítás céljára VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik Berlin, Berlin-Treptow (Német Demokratikus Köztársaság) Bejelentés napja: 1955. október 29. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1955. április 2. A találmány elektromos impulzusok tárolására való készülék főképpen vasútbiztosító berendezések számára, és előnye, hogy az impulzusok besorolá­sát („Einzahlung"), valamint kivonását („Aus­zählung") egyszerű, olcsó és üzembiztos módon teszi lehetővé. Az ilyen berendezések vasútbiztosításnál az im­pulzusok kivonására (megsemmisítésére) szüksé­gesek. Az ilyen munkáknál különböző kivitelű ké­szülékeket szokás használni, így pl. ~ relétárolókat, vagy körbenforgó, motorhoz hasonló berendezése­ket, amelyek differenciálhajtómű közvetítésével számolóműveket vagy érintkezőket működtetnek. Az ilyen érintkezők alaphelyzete olyan műveletek elvégzését teszi lehetővé, amelyek különböző cé­lokra használhatók, így pl. annak jelentésére, hogy a vágányút szabad, vagy, hogy a vágány foglalt, vagy, hogy a pálya felszabadult és így tovább. Az érintkezőknek ez az alaphelyzete akkor áll elő, ha a kivont impulzusok mennyisége egyenlő a beso­rozott impulzusok mennyiségével. Emellett olyan berendezésről is gondoskodás történik, mellyel egy­idejűleg, sőt két különböző helyről is lehet impul­zusokat besorolni vagy kivonni. A fent említett és már több helyen használt be­rendezések alkalmasak ugyan impulzusok tárolá­sára, de az a hátrányuk, hogy terjedelmes mecha­nikai berendezést igényelnek és ezzel együtt drága, valamint érzékeny differenciálhajtómű alkalmazá­sát teszik szükségessé, vagy pedig úgy mint a relé­tárolóknál többszáz érintkező használatát teszik szükségessé, amelyek súlyos üzemzavarokra vezet­hetnek. A találmány révén lehetővé válik e hátrányok kiküszöbölése. Ezt oly módon érjük el, hogy két végén ágyazott és csavarmenetes orsón, amely pl. mindkét végénél hajtóeszközökkel és egy-egy szi­getelő tárcsával, valamint kontaktusgyűrűvel van ellátva, egy kontaktustárcsát helyezünk el, amely az orsón ugyanolyan menetemelkedés révén mozog és amelynek az érintkezőt vezérlő oldalirányú moz^ gása az orsómeneten rögzített hajtás működtetése révén, vagy a hajtóeszközökkel működtetett to-, vábbító révén jön létre; ez a továbbító szigetelés közbeiktatásával hatol át a kontaktustárcsán és elektromos vezető, rögzített kapcsolatban van a hajtóeszközön levő .kontaktusgyűrűvel, emellett pedig a^ áram a kontaktu'sgyŰFŰbe szakaszosan bekapcsolódó rugón, e rugón levő kontaktuson, va­lamint a továbbítón, .kontaktusgyűrűn, egy másik . rugón és további kontaktuson halad át. A találmány szerinti berendezés előnyei az elek­tromechanikai szerkezet egyszerűsége, az üzembiz­tonság és a viszonylag olcsó előállítási lehetőség. A találmány tárgyának szerkezete és működés­módja a rajzzal kapcsolatos alábbi leírásból válik érthetővé. A rajz a találmány példaképpeni kivi­telét vázlatosan ábrázolja. A két végén ágyazott A orsón oly csavarmenet van, melynek menetemelkedése 1,5—2 mm és en­nek az orsónak az egyik végén hajtóberendezés van, amelynek Bl 'ill. B2 részei egymással merev kapcsolatban állnak és ellenkező irányban működ­tethetők. A menetes orsó másik vége ugyancsak kétoldalt hatásos vagy kétfelé működtethető hajtó­berendezést hordoz, amelynek Cl, ill. C2 részei szintén egymással merev kapcsolatban állnak, de az orsón lazán forgathatók. A Cl—C2 hajtás két rúdalakú Dl—D2 továbbítóval van ellátva, melyek áramvezető-anyagból készülnek. Mindkét hajtás mellett van egy-egy Jl, ill. J2 kontaktusgyűrű, amelyet, a Hl, ill. H2 szigetelőtárcsa választ el a hajtóeszközöktől. Az egyik, éspedig a hosszabb D2 továbbítónak még áramzáró szerepe is van és mindkét továbbító az E érintkezőtárcsán hatol át, amely ugyanolyan csavarmenettel van ellátva, mint az A orsó és ezen az orsón a továbbító for­gásakor oldalirányban mozdul el. Az E kontaktus­tárcsa ilyen oldalirányú mozgásánál a rajta elhe­lyezett KI érintkező zárul, illetve nyílik. A két Jl, ill. J2 kontaktusgyűrűnek mélyedései vagy fura­tai vannak egy-egy Gl, ill. G2 áramvezető rugó számáfa és a J2 gyűrűhöz ezenkívül még oly rugó is tartozik, amely a D2 továbbítóval K2 kontaktust alkot. A berendezés alaphelyzetében tehát akkor, amikor az nem tárol impulzusokat és ennek meg­felelően a két oldalról elfoglalandó vágányon pl. nincsenek kocsik, a KI és K2 érintkezők az érint-

Next

/
Thumbnails
Contents