143706. lajstromszámú szabadalom • Hőhatásra működő mosógép

Megjelent: 1957. október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.706. SZÁM 8. d. 1—11. OSZTÁLY - To-377. ALAPSZÁM Hőhatásra működő mosógép Tóth Gyula fémnyomó Budapest, és Sándor László, Budapest A bejelentés napja: 1956. január 21. Ruhaneműek mosása mindenki részére nagyon terhes és hosszadalmas munka, az eddigelé ismeretessé vált mosógépek azonban nem alkalmasak arra, hogy ezt a házimunkát nagy méretekben gépesítsék. Az eddig ismert mosógépek ugyanis költ ségesek és így a széles néprétegek között elterjedni nem tudnak. A találmány célja minden eddiginél lényegesen olcsóbb és egyszerűbb mosógép élőállítása, amelyet úgyszólván mindenki által hozzáférhető áron lehet forgalomba hozni. Előnye még a találmány szerinti mosógépnek, hogy különleges vagy nehezen beszerezhető anyagokra a gyártásnál nincsen szükség, a hazai ipar a mosógépet könnyen és ún. hiányanyagok felhasználása nélkül is előállíthatja, végül pedig elektromos áramot sem igényel, ez a mosógép tehát ott is használható, ahol áram nem áll rendelkezésre. A csatolt rajz a találmány példaképpen választott kivitelét vázlatos hosszmetszetben ábrázolja. Az —1— edény vagy üst hengeres alakú, de más formában is készíthető. Alsó részén, belsejében van a —2— harang, amely az —1-^ edényben.dugattyúszerűen fel- és lefelé mozoghat. A harang alatti részt forrtérnek nevezhetjük, mert ebben forraljuk a vizet, ill. mosófolyadékot. A harangnak felfelé nyúló, csőszerű —2a^- része van és ebben van az

—5_ úszó felnyúló szára. Az úszó alsó része szelepszerűen működik, alakja olyan, hogy alulról a —2— haranghoz szorulhat és ezzel elzárhatja a harang —4— nyílásait. Az —4— edénynek a harang feletti —3— tere alkalmas arra, hogy a tisztítandó ruhát, ill. fehérneműt felvegye és ezt a teret fent a —7— fedél vagy más néven felső tányér zárja le. Ez a fedél lyuggatott és valaminő gyors kötéssel erősíthető az —1— edényre, mely kötést a rajz nem mutatja, tekintve, hogy ilyen megerősítések már ismeretesek. A fedél közepén átbocsájtó és vezető nyílás van a —2a— felnyúló cső számára és e, cső felső részén a —8— terelőtányér van megerősítve. A megerősítés előnyösen csavarmenettel vagy másként, de oldhatóan történik. A —8— tányér felső részén —10— rugó, e felett pedig —9— sín van, amely az —1— edényre van erősítve. A megerősítés módja tetszésszerinti lehet, ezt a rajz nem mutatja. A leírt gép működése a következő: A —7— fedelet levesszük és a mosandó ruhát a —3— térbe helyezzük. A mosás számára használandó folyadékot szintén ebbe a térbe töltjük, olyképp, hogy annak szinte valamivel (pl. 5—6 cmrel) a —7— felső tányér alatt maradjon. Most a felső tányért visszahelyezzük, rögzítjük és az egészet tűzre tesszük, ill. alulról melegítjük, amit a rajz lent feltüntetett lángokkal érzékeltet. A melegítés történhetik pl. gázon, vagy konyhai tűzhelyen, vagy bármi más módon. Ekkor a —2— harang a rajzon látható módon alsó helyzetében van, az —5— úszó pedig fent van ós alulról a haranghoz szorul. Mikor a víz, ill. mosófolyadék a "harang alatt forrni kezd, a gőz.hatására a harang a benne levő —5— úszóval együtt emelkedni kezd és felfelé haladása közben a felette levő ruhát összenyomja. Bizonyos nagyságú emelkedés után a —10— rugó eléri a •—9— sínt, de ez nem okoz változást, mert a rugó ereje eleinte kicsi. Mikor a rugó összenyomódott, az —5—' úszó a —2— haranghoz képest lefelé mozdul el és ezt a mozgást a —10— rugó lökésszerűvé teszi. Hogy az úszó az —-1— edény fenekébe ne ütközzön, alatta a —6— rugót helyezzük el, amely az ütést felfogja. Miközben a —2— és —5— részek felfelé haladtak, egyidejűleg a mosófolyadék is emelkedett és így a folyadék a —7— fedél nyílásain átfolyt, illetve most ebben a fedélben is van víz. Mint mondottuk, az úszó lefelé elhagyta a harangot és így a —4— nyílások szabaddá váltak, aminek eredményeképpen a —3— térben levő hidegebb víz e nyílásokon át a harang alatti forrtérbe áramlik, aminek eredménye az, hogy itt a víz forrása azonnal megszűnik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy még huzamosabb ideig történő használat után is a —3— térben levő víz, ill. folyadék lényegesen, pl. 30—35 fokkal hidegebb, mint a forrlérben levő víz. Mikor tehát ez a hidegebb folyadék a —2— harang alá jut, a gőzképződés megszűnik és ekkor már nincsen emelő erő, a —2— harang tehát dugattyúszerűen lefelé kezd mozogni, annyival is inkább, mert az előbb összenyomott