143679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás G-penicillinnek kristályos alakban való kinyerésére

143.6.79 oldatot keverünk. A képződött G-penicillin-káliumsó kristályokat ülepedni hagyjuk, majd elkülönítjük. A szerves oldószeres fázisból újabb káliumacetát-oldat diszpergálásával esetleg további generációk nyerhetők. 3. példa. 3,3—5 m3

butilacetátos kivonathoz, melyet az előző példa szerint nyertünk, erős hűtés mellett annyi kálilúgot adunk, hogy a pH a 7 értéket ne haladja meg, és diszpergálás után a vizes fázist leválasztjuk. A vizes fázis össztérfogata kb. 200 liter. Az így nyert oldathoz keverés és további hűtés közben szilárd káliumacetátot adagolunk addig, míg egy kivett próba szűrlete további káliumacetát hozzáadására érdemleges csapadékot már nem ad. Néhány órai állás után a kikristályosodott G-penieillin-káliumsót elkülönítjük és az 1. példa szerint mossuk. 4. példa. Űgy járunk el, mint az 1. példában, de butilacetátos oldat helyett tetraklóretános oldatból indulunk ki. 5. példa. Űgy járunk el, mint a 2. példában, de butilacetát helyett tetraklóretánt használunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás G-penicillin kristályos alakban való kinyerésére, azzal jellemezve, hogy olyan vízzel nem keveredő szerves oldószerben, mely a penicillint valamely gyenge" szerves bázishoz kötve tartalmazza, tömény — célszerűen telített — vizes káliumacetát-oldatot diszpergálunk és a kivált G-penicillin-káliumsót elkülönítjük vagy pedig —• ha a káliumsó közvetlenül nem kristályosodik ki — a vizes fázist a szerves oldószer fázistól elkülönítjük és a vizes fázisból a kálium-ion koncentrációjának fokozásával, pl. szilárd káliumacetát hozzáadásával és/vagy alacsonyabb hőfokra való lehűtéssel a káliumsót kikristályosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves oldószerként valamely észtert, célszerűen butil- vagy amilacetátot alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves oldószerként hidrogén atomot is tartalmazó klórozott szénhidrogént, célszerűen triklóretilént, tetraklóretánt alkalmazunk. • 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy gyenge bázishoz kötött penicillinként a penicillin valamely heterociklusos szerves bázissal, pl. kinolinnal képezett sóját alkalmazzuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gyenge szerves bázishoz kötött G-penicillint a szerves oldószerben ml-kkit 30 000 egységet meghaladó koncentrációban alkalmazzuk. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként a gyenge szerves bázishoz kötött G-penicillin olyan szerves oldószeres oldatát alkalmazzuk, amelynek koncentrációja legalább 4000 egység/ml. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy káliumacetát helyett valamely más szerves karbonsav vízben jól oldódó káliumsóját alkalmazzuk. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a G-penicillint gyenge szerves bázishoz kötött alakban tartalmazó szerves oldószerből valamely vizes alk&liával vonatoljuk ki a penicillint, majd ebből a vizes kivonatból kristályosítjuk ki káliumsó alakjában a G-penicillint valamely szerves karbonsav káliumsójának, pl. káliumacetátnak szilárd alakban való hozzáadása útján. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1901. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Ga.jda László