143672. lajstromszámú szabadalom • Tiszta Al2O3-ból ömlesztett üvegipari kádkő és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.672. SZÁM 32. a. 1—4. OSZTÁLY — VI—158. ALAPSZÁM Tiszta Ah03-ból ömlesztett üvegipari kád kő és eljárás annak előállítására A magyar állam, mint a feltaláló Vissy László vegyészmérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1954. október 5. Az üvegipari kemencék élettartamát a kádkövek élettartama határozza meg. Az üveg felső szintjén a legerősebb a korrodáló hatás, ezért oda mindig a legjobb minőségű tűzállóanyagokat építjük be. Ezeknél a tűzálló anyagoknál arra kell törekedni, hogy minél magasabb olvadáspontú anyagokból legyenek és minél tömörebb szerkezettel bírjanak. A különböző eljárásokkal gyártott kövek kipróbálásánál arra jöttek rá, hogy a magas alumíniumoxid tartalmú kövek jobban bírják az igénybevételt, mint a többiek. Hogy az olvadáspont minél magasabb legyen, nem keramikus módon gyártották őket, hanem elektromos ívkemencében megömlesztették és úgy készítettek belőle formadarabokat. Az eddigi gyártmányok mind alfa és béta alumíniumoxid tartalmú darabok voltak, így akarták ugyanis megkerülni a gyártási nehézségeket. Jelen találmány a tiszta alfakorundból készült kádkövet ajánlja, mert ez nagyon jól ellenáll az üvegolvadéknak és viszonylag egyenletes a szövete. Nincsenek benne hatalmas, 5—10 cm 0 üregek, mint az ömlesztett mullit kövekben, hanem apróbb, 1—2 cm 0 lyukak vannak benne, amelyek már nem okoznak zavart a használat folyamán, mert nem állnak egymással összeköttetésben s ha az üvegolvadék eléri ezeket az üregeket, nem tud rajtuk keresztül kitörni. Tiszta alfakorundot tartalmazó ömlesztett kádkövet eddig előállítani nem tudtak, mert a gyártásnál a kész kövek nagyon törékenyek voltak és nem lehetett őket felhasználni, mert. a legcsekélyebb mechanikai igénybevételre eltörtek. Ezért állandóan módosító anyagokat adtak hozzá, hogy használható darabokat kapjanak, azonban ezzel engedményt tettek tűzállóság és a korróziós ellenállás rovására. Jelen találmány azt ajánlja, hogy tiszta alfa korundból építsük az üvegipari kádak felső sorát, ezek előállítási módját is pontosan előírja. * Timföldet elektromos kemencében megolvasztanak, majd az előkészített formát a kemence elé viszik és a kemence megdöntésével a folyadékot az odakészített formába öntik. Az öntés megkönynyítésére a kemencét úgy készítik, hogy két csap körül fogaskerék szerkezet segítségével kb. 30— 45°-ban megdönthető legyen és az elején levő, akár a henger felső szélén (henger alakú kemence) akár attól lejjebb levő kiöntő nyíláson át az olvadék kiömölhessen. A kemence átmérőjét célszerűen úgy választják, hogy a felülről benyúló elektródákat külön ne kelljen a kemencével együtt mozgatni, hanem még ne érjenek hozzá a megbillentett kemence oldalfalához. Rendkívül fontos az öntési formának az anyaga. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy eddig azért voltak kénytelenek a korundhoz még idegen anyagokat adni, mert nem volt megfelelő forma-anyag, amibe önteni lehetett volna, ugyanis a tiszta alfakorund olvadási és öntési hőfokán a forma-anyagok beleolvadtak a korundba és ez okozta a kövek törését, amit azután idegen anyagok hozzáadásával kellett kiküszöbölni. Ezért célszerű olyan anyagokat használni, amelyek olvadáspontja magasabb a korund olvadáspontjánál. Ilyen anyag pl. a műszén legalább 1200 C°-on kiizzítva, a mesterséges grafit, vagy pl. a tiszta magnezit. Ilyen anyagokból kell a formát összeállítani és kívülről kb. 20 cm vastag infuzória földdel szigetelni. . A hűtést úgy kell vezetni, hogy ditrigonális szkalenoederes kristályosztályban kristályosodó korund váljon ki. Üvegolvadékkal való vizsgálatnál azt tapasztaltam, hogy kb. ötször kevesebb oldódik belőle, mint ugyanazon körülmények között az ömlesztett mullitból. Szabadalmi igénypontok: 1. Üevgolvasztó kádkő azzal jellemezve, hogy tiszta alfakorundból van. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti üvegolvasztó kádkő előállítására, azzal jellemezve, hogy gyakorlatilag tiszta AI2O3 port elektromos ívkemencében megolvasztunk és formába öntünk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási • módja, azzal jellemezve, hogy az öntéshez szénből, grafitból, magnezitből, vagy egyéb olyan anyagokból készült formákat használunk, amelyek az olvadékban nem oldódnak és amelyeknek olvadási hőfoka magasabb az öntés hőfokánál. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604538. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.