143670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás füstgáz hőhasznosításra utótüzeléssel
2 143.670 jelzésű részébe térnek vissza, ahonnan már az első ábrán ismertetettel megegyező módon folytatják útjukat. Az előzőekben ismertetett eljárás főbb előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A füstgázhőhasznosítás egyik fő nehézsége ez ideig az volt, hogy kb. 450 C° alatti hőfokú füstgázok gazdaságos hasznosítása általában már nem volt lehetséges. Ez a határhőfok az új eljárás bevezetésével várhatólag kb. 300 C°-ra fog leszállni. így nagyszámú kemence füstgázhője válik gazdaságosan hasznosíthatóvá, melyeknek hasznosítására eddig gondolni sem lehetett. 2. A füstgázhő-hasznosítás másik alsó határa a mennyiségi határ azt jelentette, hogy (egyes irodalmi adatok szerint) kb. 5000 Nm3 /ó füstgázmennyiségen alul már nem gazdaságos a hőhasznosítás. Az új eljárás bevezetése ezt két szempontból módosítja: a) Az utótüzeléssel a kismennyiségű, de megnövelt hőfokú füstgázból nyerhető gőzmennyiség lényegesen (többszörösére) megnő, ami az eddiginél sokkal több esetben teszi érdemessé füstgázkazán felállítását. b) Nem lesz nehézsége a», kis kemencék közös kéményre való kapcsolásának és az együttes, közös hőhasznosításnak. Eddig ugyanis a komplikált füstcsatorna-rendszerbe szükségképpen belépő sok hamis levegő a hőhasznosítást legtöbbször már gazdaságtalanná tette. 3. Bár a füstgázhasznosítás leggazdaságosabb módja az esetek nagy részében a villamosenergia-termelésre alkalmas jellemző] ű gőz előállítása, ez a hasznosítási mód eddig nem tudott elterjedni, mert növekvő gőznyomások alkalmazása esetén a füstgázkazánból kilépő füstgázhőveszteség is egyre növekszik, tehát a hasznosítható hőmennyiség egyre csökken. A javasolt új eljárás megszünteti ezt a nehézséget, mert a kazánban termelhető 'gőzmennyiség nagyságrendi megnövekedése miatt a tápvízmelegítés hőszükségiete biztosítja a füstgáz megfelelő kihasználását. 4. A füstgázhasznosítő kazánok eddig általában igen kis teljesítményű, gyenge felületi terhelésű és kihasználású — kazánok voltak. Ez hátrányos volt mind a kezelőszemélyzeti költség, mind a fajlagos beruházási költség szempontjából. A füstelszívó ventillátor a teljesítménynek gyakran számottevő részét fogyasztotta el. Az új rendszer bevezetése után a kazánteljesítmények lényegesen megnövekednek, tehát a fajlagos kezelési költség, a fajlagos beruházási költség és a százalékos önfogyasztás is csökkenni fog. 5. Az utótüzelés hatásfoka jobb lesz, mint egy erőművi kazánban, mivel az utótüzelésnek tulajdonképpen nincsen füstgázvesztesége. (A kéményen távozó füstgázok mennyisége gyakorlatilag nem növekszik.) 6. Az utótüzeléssel ellátott füstgázhő-hasznosító berendezés felülete kevesebb, mint a szokványos hulladékhőhasznosító kazán felületének, és az égőkamrába bevitt tüzelőanyagnak normálkazánban való eltüzelése esetén szükséges felületnek összege volna. 7., Az új eljárással termelt gőz túlhevítési hőfoka a korszerű legmagasabb értéken tartható; az eddig villamosenergia-termelésre való gőzfelhasználás esetén sokszor alkalmazott központi túlhevítő feleslegessé válik. 8. Az új eljárás alkalmazásával az ipari kemencék füstgázhasznosító kazánjai általában olyan teljesítményűre választhatók, hogy azok a mű teljes saját gőz- és villamosenergia-szükségletét elláthassák. Külön kazántelepre sok esetben nem lesz szükség, csak központilag elhelyezett gépházra, melyhez a hőhasznosító kazánok gőzvezetékei befutnak. 9. A kemenceterhelés-ingadozások kiegyenlítésére is lehetőség nyílik. A kazánok egyszerű módon állandó teljesítményre szabályozhatók. 10. A kemencefüstgázok által gyakran tartalmazott elégetlen tüzelőanyagalkotók az újtípusú kazánban (melynek üzeme jól ellenőrizhető, műszerezése is tökéletesebb) biztosan elégethetők, tehát hasznosíthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ipari kemencék és egyéb — füstgázveszteséggel bíró — berendezések hulladékfüstgázainak nagynyomású vízgőz közvetítésével végrehajtott hasznosítására, azzal jellemezve, hogy a füstgázokat a primer hőfogyasztó után egy kazánba vezetjük, ahol a tüzelőanyag elégetésével a hőmérsékletét megnöveljük és az így nyert magas hőfokú füstgázokat vezetjük a hőhasznosító berendezésbe. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kemence után levő (2) kazánban felhasznált tüzelőanyag elégetéséhez, kizárólag, vagy részben, a hulladék füstgázok szabad oxigéntartalmát használjuk fel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szabad oxigént tartalmazó hulladék füstgázt, továbbá a (2) kazánban felhasználásra kerülő égési levegőt is (2) kazánba vezetése előtt a hőp'sznosító berendezésből visszavezetett magasabb hőfokú füstgázokkal — regeneratív úton előmelegítjük. \ (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 685. Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
