143667. lajstromszámú szabadalom • Motoros hajtású jármű

Megjelent: 1957. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.667. SZÁM 63. c. 1—7. OSZTÁLY — Sa—945. ALAPSZÁM Motoros hajtású jármű Straussler Nicholas Peter Sorrell, London. A bejelentés napja: 1956. április 9. A találmány speciális szerkezetű motoros járművekre vonatkozik. A találmánynál a motort oly járműben kell elhelyezni, amelynél a kerékabroncsok átmérője és szélessége oly nagy, hogy a motor számára csak korlátozott hosszúság áll rendelkezésre és így a motort a jármű alvázán a gumiabroncsok között csak nehezen vagy egy> általán nem lehet elhelyezni. Ez a nehézség különösképpen akkor mutatkozik, ha a motor mellett ill. a motor és az abroncsok között bizonyos közteret kell szabadonhagyni, hogy a kormányzás lehetővé váljék. Régebbi javaslatok szerint ilyen esetekben a motort a mellső kerekek előtt, vagy e kerekek és a jármű hátsó kerekei között ajánlatos elhelyezni, de a tapasztalat megmutatta, hogy ezek a kivitelek nem működnek megfelelően. Figyelembe veendő az is, hogy az ilyen járműveknél nagy teljesítményekre van szükség és így a motor viszonylag hosszú. A jelen találmány értelmében a járműnek két motora van és ezek a motorok a jármű alvázán a hátsó kerekek előtt olyképp helyezkednek el, hogy főtengelyeik koaxiálisán egymással szemben és az alvázra keresztirányban fekszenek, emellett pedig ezek a motorok oldható tengelykapcsolók és fogaskerék áttételek révén hajthatják az alvázban hosszirányban ágyazott tengelyt; ez utóbbi a jármű egy vagy két hátsó kerékpárjához tartozó féltengelyekkel hajtó kapcsolatban van, mely célból sebességváltót és differenciált alkalmazunk. Az említett két motor 2, 3, vagy 4 hengerrel készíthető és a hengerek sorban vagy V-alakban helyezkedhetnek el. A két motor teljes hossza, valamint az a kapcsoló alkatrész, vagy ház, amely a motorok forgattyúházát egymással összeköti, együttvéve csupán akkora, hogy bőségesen elfér vagy legalább éppen elfér azon szélességi méreten belül, amely az efféle nehéz járműveknél szokásos. A mellső kerekek elhelyezési szöge1

, amely lehetővé teszi, hogy viszonylag nagy mélységű forgattyúházakat alkalmazzunk a motorokon, könnyen elérheti a 30°-ot, sőt még többet is. Ha fontos, hogy a jármű férőhelyét jól kihasználjuk, a vezetőülést a két keresztirányú motor közé is tehetjük, emellett pedig a vezetéshez szükséges pedálok, emeltyűkarok stb., a két motor közötti kapcsolóház fölött helyezhetők el. Ha a találmányt traktornál alkalmazzuk, amelyiknél előnyös, ha a mellső és hátsó négy kerék előtt és mögött szabad tér marad, az iker-motort a két mellső és két hátsó kerék között keresztirányban helyezhetjük el, miáltal a traktor középső része előtt és mögött teljesen szabad teret nyerünk segédberendezések vagy más tartozékok elhelyezésére. A jármű alváza központosán elhelyezett, hosszirányú üreges tartóból vagy csőszerű részből állhat, vagy alkalmazhatunk csatornához; hasonló keresztmetszetű tartókból összeállított alvázat, amelyek egymáshoz viszonylag közel vannak és amelyeket keresztmerevítők kötnek öszsze egymással. A hajtótengelyeket az alváz említett részei között lehet elhelyezni. A féltengelyek az említett alváz-tartókon helyezhetők el oly csapágyak segítségével, amelyek a hajtótengelyekkel koaxiálisak és a féltengelyek házának mindkét végén van egy-egy ilyen csapágy. Az említett házban helyezkedik el az a fogas^ kerék áttétel, amelynek révén a hajtótengely a féltengelyeket forgatja. A féltengelyek házában levő hajtóberendezés csigahajtással vagy kúpkerékkel működhetik és a kívánt lassítást adja az; agyakban elhelyezett további lassító áttételekkel, vagy ilyenek nélkül. A leírt módon tetszés szerinti számú kereket lehet hajtani. Mivel a csapágyak mértani tengelye és a hajtótengely középvonala egybeesnek, a féltengelyek háza egy egységként végezheti lengő mozgását, anélkül, hogy univerzális kapcsoló alkatrészeket kellene közbehelyezni, mert az említett részek között nincsen viszonylagos mozgás. A kerekek lehetnek kormányzott, vagy a kormányzásban részt nem vevő kerekek. A féltengelyek lengő mozgásának korlátozása vagy határolása, tehát a rugózás megoldása két oly hü-