143602. lajstromszámú szabadalom • Készülék vákuum mérésére

143.602 3 Valamennyi paraméternek megfelelő megválassz-; tásával az emisszió az összes említett változó ellenére is, tapasztalat szerint állandó értéken tartható olyképp, hogy az eltérés csak 1%, sőt még ennél is kevesebb. A legerősebben változó mennyiség, a nyomás számára azonban sokkal inkább lehet pontos számértéket megadni, feltéve, hogy az elektronok gyorsító feszültségét, vagyis a rácsra kapcsolt feszültséget megfelelően választjuk; ezért az 'ionáram mérése, mint a nyomás mértéke, kb. tízszerte pontosabb, mint a fentemlített érték. A 2. ábra oly ionizációs faszmérőt mutat, amelynek állandó elektronáramát adalékosan alkalmazott, a fűtőszál közelében levq kisegítő rácsra ható szabályozófeszültséggel érjük el. A —19—• fűtőszál, amely a 2. ábra szerinti —20-— ionizációs f eszméi őhöz tartozik, a —21— fűtőtranszfotmátorból kapja az üzemi feszültséget. A —22— csatlakozásnál a —23— csatlakozáshoz képest pozitív feszültséget, pl. 180 V-ot alkalmazunk, amely a —24 és 25— rész-ellenállásokból álló feszültségelosztón át pl. oly módon oszlik meg, hogy a —10— fűtőszál és a —26— „rács" között kb. 150 V, a —19— fűtőszál és a —27— „anóda" között pedig kb. 30 V feszültség van. A —28— mérőkészülék az ionáramot mutatja. A -19-fűtőszál elektronárama a —26— „rácson" át, továbbá az ezen áramot mutató —30— mérőműszeren és a —22— csatlakozáshoz vezető —29-— ellenálláson át, a —29— ellenálláson feszültségesést hoz létre, amelyet egy meghatározott, ill. meghatározandó és állandó értéken tartandó elektronáram határoz meg. A —20-— ionizációs feszmérőben a —19— fűtőszál közelében kisegítő —31— rács van. Ennek a —31— kisegítőrácsnak .a potenciálja a —32— feszültségelasztón állítható be, amivel egyben az emissziós áramot is beállítottuk. Az emissziós áram változtatásánál a —29— ellenálláson feszültségváltozás következik be, amely a —31— kisegítőrács potenciáljának megváltozását is eredményezi, miáltal az emissziós áram visszaállítódik a beállított értékre. A —29— ellenálláson keletkező feszültségváltozás fel is erősíthető és így felerősítve vihető a —31— kisegítőrácsra. Általában véve azonban, a —31— rács megfelelő kialakításánál (tehát annak nagy a meredeksége és ha elkerüljük a sáv-sugár képződést), a dalékos erősítésre nincsen szükség. Egy technikai vagy műszaki készülék, amely a leírt szabályozóberendezések egyikével dolgozik, lehetővé teszi tehát egyszeri beállítás után, függetlenül az üzemi viszonyoktól, a teljes üzemi időtől, tehát az ionizációs feszmérő működési idejétől és a gyártási tűrésektől, egy bizonyos megha^ tározóit gáz nyomásának folyamatos és mindenkor ismételhető közvetlen mérését; a mérés az ionárammal történik és pontossága jobb, mint 1%. Más gázok számára oly tényezővel kell dolgozni, ' amely minden nyomás számára érvényes, a nyomást tehát a többi gáznál is pontosabban lehet megmérni. A találmány szerinti elektromos mérés lehetővé teszi a feljegyzőműszer csatlakoztatását, amely a nyomásváltozásokat regisztrálja. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülékek vákuumnak ionizációs feszmérővel való mérésére, oly elektroadóelrendezéssel, melynél a rács az ionizációs teret átfogja és äz „aruodát" körülveszi, az emissziós tér pedig a rácson kívül lévő emissziós elektródát tartalmaz, mely készülék jellemzője oly elektródaelrendezés, amelynél az emissziós elektróda és a rács között kisebb távolság van, mint a rács és az „anóda'' között, emellett ped:g az elektródák kisugárzásánál kisebb az elektronok útja, mint az ionizációs térben az anóda közelében és az elektróda emiszszió.'ának állandó értéken tartására szabályozó berendezés van alkalmazva. 2. Az I. igénypont szeri'.ni vákuummérő készülék kiviteli alakja melynek jellemzője oly berendezés, amely a fűtőteljesítményt az emissziós változásoktól függően állítj.i be, egy beállított emiszsziósáram állandó értéken tartására. 3. A 2. igénypont szerinti vákuumérő készülék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a fűtőtelj asítmény beállítása végett az emissziós változásoktól függően változó induktivitás kerül alkalmazásra (1. ábra). 4. Az 1. igénypont szerinti vákuummérő készülék kiviteli alakja, melynek jellemzője az emissziós áram változásaitól függően változóan szabályozó berendezés, amely kisegítő rácson át az ionizációs feszmérőben a beállítoti; emissziós áramot állandó értéken tartja (2. ábra). 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja, melynek jellemzője a nyomásváltozásokat feljegyző regisztráló készülék. 1 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 545: Terv Nyomda, 1957. — Felelős vezető: Bolgár Imre